Új, funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszokat vizsgálnak a következő években széles körű szakmai együttműködés keretében Szegeden. Az idén október 1-jén induló, 24hónapos kutatási projektet Kónya Zoltán, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára koordinálja. 492 millió forintos támogatásban részesülnek a munkához.

– Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kémia, biológia, fizika, bio- és nanotechnológia határterületein milyen válaszok keletkeznek, melyeket tudunk mérni, s melyekből következtetéseket tudunk levonni. Most az alapkutatásokra koncentrálunk, ám természetesen a jövőbeni ipari megvalósítás lehetőségeire is előretekintünk. Célunk, hogy olyan információkat tárjunk fel a biológia, a környezettudomány, a kémia vagy a fizika oldaláról, melyek segítenek megérteni az úgynevezett transzportfolyamatokat – magyarázta el magazinunknak a professzor.

Elmélyülő szakmai együttműködés

Kónya Zoltán kiemelte: a pályázat összeállításakor arra törekedtek, hogy minél szélesebb vertikumon folyhassanak a kutatások, illetve minél összehangoltabb képet kaphassanak majd a vizsgált folyamatokról, ezért aztán az egyes projektrészekben az SZTE különböző fakultásainak (Általános Orvostudományi, Gyógyszerésztudományi, Juhász Gyula Pedagógusképző, Természettudományi és Informatikai Kar) kutatói mellett a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei is részt vesznek. A többoldalú együttműködés természetesen nem új keletű, a felek hosszú évek óta dolgoznak együtt – a kooperáció központja, szakmai motorja az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék.

Mindenki a saját speciális tudásával járulhat hozzá a program sikeréhez. Szemezgetve az izgalmasnál izgalmasabb témákból: a GYTK-sok például a gyógyszerhatóanyagok hordozóit elemzik, a JGYPK-ról Viskolcz Béla az elméleti kémiai hátteret biztosítja, az ÁOK-ról Dékány Imre, Tóth Gábor és Penke Botond professzorok a nanorészecskékkel kapcsolatos biológiai válaszokkal, a peptidek és a nanorészecskék kölcsönhatásával foglalkoznak. Az SZBK részéről Ormos Pál professzor fény és anyag, Vass Imre professzor pedig az alacsonyrendű élő szervezetek és nanoszerkezetek kölcsönhatását fogja vizsgálni, míg a TTIK fizikus szakemberei Bozóki Zoltán vezetésével az aeroszolok, nanorészecskék környezeti hatását kísérlik meg leírni egy általános rendezőelvvel.

Célba juttatni a hatóanyagokat

De miért fontos ezen válaszok minél pontosabb leírása? – Gondoljunk csak arra, mennyire húsba vágó probléma a nanorészecskék élő szervezetekre gyakorolt hatása! A kolontári vörösiszap-katasztrófánál például a kiömlött lúg tönkretette a földeket és a házakat, embereket ölt meg, majd az utána keletkező porréteg – melynek jó része nanoméretű por – a levegőbe jutva biológiai szervezetekkel került kölcsönhatásba. Alapkutatással fogjuk vizsgálni ezen részecskék levegőben történő terjedését, illetve kölcsönhatásaikat kisebb szervezetekkel, hogy később aztán védekezni tudjunk ellenük.

Legalább ugyanilyen jelentős és kiemelt terület a gyógyszerhatóanyagok célba juttatása is. Speciális anyagokkal lehet elérni, hogy egy tabletta feloldódva ne oda jusson, ahová akar, hanem ahová szeretnénk. Szintén alapkutatási szinten keresünk rendezőelvet ahhoz, miként lehet elérni, hogy egy-egy kapszula a béltraktus megfelelő részén nyíljon ki – beszélt terveikről Kónya Zoltán. Azonnal bekerülnek az oktatásba a friss eredmények.

Mint megtudtuk, a nagyszabású programban 14 MTA-doktor és 8 akadémikus vesz részt, de 30-40 fiatal kutató alkalmazását is vállalták. Ahogy Kónya Zoltán fogalmazott, megfelelően kombinálták a világszinten ismert és elismert akadémikusokat és – az unió, illetve Magyarország elvárásának megfelelően – a szárnyaikat bontogató ifjú tehetségeket. A projektbe ráadásul a hallgatókat is bevonják, az eredmények azonnal érvényesülnek az oktatásban mind az SZTE-n, mind az SZBK-ban. – Sok alap- és mesterszakos hallgató vesz majd részt a kutatásokban, másrészt mivel a kutatási tematikájú kurzusok folyamatosan változnak a természettudományban, a friss kutatási eredmények rögtön beépülnek az anyagba, így azokkal testközelből ismerkedhetnek meg a Szegeden tanulók – árulta el a professzor.