„Azok a nemzetek, amelyeknél nem folyik eredeti kutatás, amelyeknek még főiskoláik is csak arra szorítkoznak, hogy az idegen népek által felkutatott igazságokat tovább terjesszék, nagy nemzeteknek nem nevezhetők. Egy ilyen nemzet tanárai csak az idegen kultúrának commis-voyageurjei, utazói, ügynökei. Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik” – hangzanak az egykori kultuszminiszter ma is aktuális gondolatai. Klebelsberg Kuno örökében járva nem lehet más a Szegedi Tudományegyetem missziója, mint az, hogy nemzetközi szintű kutatóegyetemmé váljon – hangsúlyozta Szabó Gábor, az SZTE rektora.

Közép- és felsőoktatás kéz a kézben

– Nagyon nagy szükség lenne klebelsbergi formátumú politikusra az országnak, hiszen messze megelőzte korát, a célok kitűzésében és abban is, hogy kezdettől fogva tudatosan hangsúlyozta, hogy a kutatás, a tudomány csak nemzetközi kontextusban művelhető. Ma egy modern, magát kutatóegyetemnek valló universitas körülbelül azokon az elveken működik, amelyeket Klebelsberg a húszas évek végén nagyon világosan megfogalmazott – jelentette ki az akadémikus. A kultuszminiszter munkássága szerinte annak is tanúbizonysága, hogy a sikeres oktatáspolitikához a közép- és felsőoktatást együtt kell fejleszteni. Mikor a Dóm téri épületeket átadták, ugyanazon a héten avatták az ötezredik tantermet az országban.

Az egyetlen helyes válasz

2011. november 11. óta viseli az SZTE Egyetemi Könyvtár Klebelsberg nevét. Szabó Gábor szerint ezzel régi adósságot törlesztettek a kultuszminiszter felé. Idén április 10-én egy Klebelsberg-reliefet is felavattak a bibliotékában, Fritz Mihály szobrászművész alkotását.

– Minden nemzet életében vannak olyan események, amelyek rövidebb vagy hosszabb ideig tartó traumát okoznak. Hogy ezek milyen sokáig tartanak, és egyáltalán túl lehet-e lépni rajtuk, nagyon sokban függ attól is, hogy vannak-e olyan nagy formátumú személyiségek,

államférfiak, akik irányt, kivezető utat mutatnak – Magyarország történetében az egyik legnagyobb traumatikus esemény Trianon volt, az egyik ilyen államférfi pedig Klebelsberg Kuno gróf – fogalmazott Mader Béla, az SZTE Klebelsberg-könyvtár főigazgatója.

Az átnevezés kapcsán elmondta: nem formalitás, hanem komoly szándék vezette a könyvtárat és az azt támogató rektort a névváltoztatás szenátus elé terjesztésében. Klebelsberg Kuno adta meg Trianon után az egyetlen helyes választ a túléléshez azzal, hogy az agyak kiművelése mellett tette le a voksát, egészen a legalsó szinttől: népiskolai tantermekkel, külföldi magyar intézetekkel (Collegium Hungaricum), az egyetemekkel mutatta meg azt, hogy a szellem erősítésével, az oktatás, tudomány és a kultúra támogatásával lehet túlélni. Sokan elfelejtik Klebelsberg e máig érvényes gondolatát.

Szent-Györgyi és Wigner

A kultuszminiszter személyes meghívására érkezett Szegedre a később Nobel-díjat nyert Szent-Györgyi Albert, sőt, levelezéseiből azt is tudjuk, hogy kis híján egy másik Nobel-díjast is hozott ide, Wigner Jenőt, aki Klebelsberg szavára ugyan kötélnek állt volna, de nem akarta kitenni magát annak, hogy utódja esetleg teljesen másféle politikus lesz. A 2012. március 22. és 25. között a Tisza-parti városban zajlott nagyszabású konferenciának, melyet Szent-Györgyi Nobel-díjátvételének 75. évfordulójára rendeztek kilenc kitüntetett tudóssal, a valódi főszponzora Klebelsberg lett volna - összegzett a rektor.