SZTE magazin

Mire költenek a szegedi egyetemisták? - A szórakozást inkább a diák, az öltözködést a család fedezi

A szegedi egyetemisták két százaléka gazdálkodik havonta több mint százezer forintból, negyedüknek viszont csupán 20 ezer forint jut havonta arra, hogy lakjanak, utazzanak, ruházkodjanak, egyenek, szórakozzanak. A többség azt mondja: pont annyi pénze van, amennyi szükséges ahhoz, hogy egyetemistaként gondtalanul éljen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetemen három évvel ezelőttiek a legfrissebb adatok, akkor készült egy 500 fős reprezentatív felmérés. A nappali tagozatos hallgatók körében vizsgálták, hogy a diákok egy hónapban mennyit költenek, a költségeikből mennyit áll a család, az állam, és mennyit tesznek hozzá saját maguk.

 

jate_klub_kaveHavi 40 ezernél kevesebből él a diákok kétharmada

 

„Ebben a kutatásban egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi pénzből gazdálkodnak havonta a szegedi egyetemisták, és ezzel összefüggésben vizsgáltuk azt is, hogy mekkora összeget tartanának szükségesnek ahhoz, hogy gondtalanul megéljenek, ha szórakozni mennek, mennyit költenek, és hogy a különféle költségeknek mi a forrása” – mondta Jancsák Csaba ifjúságszociológus, az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék egyetemi adjunktusa. Sorolta az adatokat: a szegedi felsőoktatásban tanulók negyede egy hónapban kevesebb mint 20 000 forintból gazdálkodik. 40 százalékuknak 21-40 ezer forint jut, negyedük 41-60 ezer forint között költhet, 2 százalékuknak pedig 100 ezer forintja van költségeinek fedezésére.

„Ez alapján azt lehet mondani, hogy havi 40 ezernél kevesebb forintból tölti el a diáknapjait a diákok kétharmada. Nagyon érdekes, hogy a diákok 54 százaléka szerint 40-60 ezer forint közötti összeg lenne szükséges a megélhetéshez – vagyis pont annyi, amennyivel rendelkezik. 10 százalékuknak azonban 20 ezer forint is elég lenne.”

Firtattuk az okát: miért van az, hogy a hallgatók egy része minimális pénzt lát nemhogy reálisnak, de elegendőnek. Jancsák Csaba azt mondta: tudomásul kell venni, hogy a vidéki egyetemeket a kevéssé jómódú diákok választják. Az SZTE-t főleg a régióban élő, dél-alföldi diákok, akik inkább lokálisan elérhető intézményben szeretnének továbbtanulni. Jellemző, hogy azok, akik Pestre mennek, többnyire jómódúak.

 

Esténként általában 2-10 ezer forint megy el szórakozásra

 

„Azt szoktuk mondani, hogy egy vidéki egyetemnek fontos a regionális fejlesztő hatása. A régióból fogadja a fiatalokat, és a régió számára képezi a diplomás értelmiséget. A Dél-Alföld a szegényebb régiók közé tartozik. A kutatásban megnéztük a szülők végzettségét: az apák 28 százaléka rendelkezik felsőoktatási oklevéllel. A többiek szakmunkásképzőt, szakközépiskolát végeztek vagy érettségivel rendelkeznek. Mindez meghatározza a hallgatók forrásait” – árulta el.

A kutatás arra is kitért, hogy a diákok havi bevétele hogyan tevődik össze, mennyi a hallgató saját jövedelme, és mennyit tesz hozzá a család. „A szórakozást 30 százalékban a család fedezi, a fennmaradó összeget a hallgató teremti elő. Az albérleti vagy kollégiumi díjat zömében – 70 százalékban – a diákok állami vagy családi támogatásból fedezik. Az öltözködési költségek 70 százalékát a család finanszírozza, és arányaiban ugyan ennyit költ a család a tanuló gyerek napi kiadásaira is” – magyarázta Jancsák Csaba. „Az utazási költségeket fele-fele arányban állják. A hazautazás költségeiről beszélünk, mert a városi tömegközlekedési bérletet a nappali tagozatos hallgatóknak a szegedi egyetem adja.”

A diákélet elengedhetetlen része a szórakozás. A hallgatók harmada 2000, másik harmada 3000 forintot költ el egy-egy estén szórakozásra, 22 százalékuk pedig 3000 és 10 000 forint között. Két százalékuknak van módja arra, hogy egy estén akár 10 ezer forintnál többet is elköltsön italra, koncertjegyre, klubbelépőre. A hallgatók 17 százaléka azonban csak 1000 forintot tud szórakozásra szánni egy-egy alkalommal.

 

A hallgatók elégedettek az SZTE szolgáltatásaival

 

A legtöbbet a Szegeden tanuló diákok az albérleti díjra, valamint a napi bevásárlásra költik. A legtöbben rendszeresen hoznak élelmiszert otthonról, de a romlandó élelmiszert, a háztartási eszközök egy részét maguk vásárolják.

Jancsák Csaba rámutatott arra is: nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem nagyon diákbarát egyetem. Számos olyan szolgáltatása, rendezvénye van, amelyért más országokban fizetni kellene, itt azonban ezeket ingyenesen vehetik igénybe a diákok – példaként az egyetemi tavaszi fesztivál programsorozatát említette.

A diákok nagyon is tisztában vannak azzal, hogy az egyetem mennyit tesz azért, hogy valódi diákéveket tudhassanak maguk mögött a diploma megszerzése után a Szegedi Tudományegyetem hallgatói: messze magasabb arányú az elégedettségük ezt illetően, mint más egyetem hallgatóinak. „Az SZTE által szervezett, biztosított szórakozási lehetőségekkel a nappali tagozatos hallgatók 73 százaléka elégedett, és ugyanennyien vannak nagyon jó véleménnyel az intézmény által szervezett kulturális programokról is. A diákok a várost is szeretik: 70-70 százalékuk elégedett a város nyújtotta sportolási és kulturális programokkal, lehetőségekkel” – összegezte a szociológus.

 

Nyemcsok Éva Eső

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01