„Ne mumifi káljuk” egykori szerzőinket Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem,

magyar–francia-fi lozófi a szak, Juhász Gyula, a Szeged című lap, Tiszta szívvel és Horger Antal – olyan kulcspontok ezek József Attila Tisza-parti éveiben, amelyek mindenkinek egyből eszébe jutnak neve hallatán. Azonban a költő halálának 75. évfordulójára nem a történetírást hívjuk segítségül emléke felelevenítésére.

A mai Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egyik elődintézménye 1962 és 1999 között József Attila nevét viselte – amelyet ma a Tanulmányi és Információs Központ őriz –, így az universitas egy-egy, a költőhöz valamilyen módon kötődő alakját kérdeztük hagyományőrzésről, emlékezésről és a mai kortárs magyar költészetről.

– Ahhoz, hogy ne mumifikáljuk egykorvolt szerzőinket, kellenek olyan ötletek is, amelyek a hagyományok újragondolására késztetnek – véli Gaborják Ádám, a József Attila Kör (JAK) elnöke, aki az SZTE-n is számos előadást tartott. – Ebből a szempontból fontosnak tartom például az április 11-i rendezvényeket, ahol már látható módon keresik a határokat, s akár ki is viszik az utcára a költészetet, vagy a makói önkormányzat Makói Medáliák Díját, amit minden évben egy tehetséges, elsőkötetes szerzőnek osztanak ki, ezzel is felhívva a kortárs fiatal költőkre a figyelmet. Említhetném, emellett mondjuk azt a programot, ami Petőfihez és a Nemzeti Dalhoz kapcsolódott a március 14-i Pilvaker nevű, slam-poetry-rendezvényén. A pozitív, a fiatalok számára is befogadható, az újra olvasásra, késztető képre mindenképpen szükség van – állapította meg az irodalomszervező, aki szerint a József Attila Kör is ilyen aktív szerepet vállal a kortárs kultúrában. Így mindig új tehetségekkel, tendenciákkal,

gondolkodás módokkal ismerkedik meg a különböző művészeti területeken.

– Azt hiszem, ez utóbbi a legizgalmasabb része az egésznek – vallja Gaborják Ádám.

Egyéni és közösségi trauma

József Attila munkásságáról számtalan könyv és tanulmány született már, de Zelena András – aki doktori szigorlatát 2010 decemberében abszolválta – nem filológiai vagy történeti szempontból vizsgálta az életpályát. Egyetemünk Irodalomtudományi Doktori Iskolájának

egykori hallgatója interdiszciplináris környezetbe helyezte a költő korai műveit; művészetbölcseleti és poétikai szempontokat figyelembe véve a pszichológia, a filozófia s a történettudomány vizsgálati módszereit fölhasználva készítette el doktori értekezését néhai

Olasz Sándor professzor és Virág Zoltán tanszékvezető témavezetésével. Az egyéni és közösségi trauma került a disszertáció középpontjába, amely József Attila szövegeiben is szétválasztható Zelena András szerint. – Fő megállapításom, hogy a versszubjektum szintjén az életrajzi tényektől elvonatkoztatva a trauma közösségi vonását figyelembe véve a korszakra vonatkozó traumafogalom (a közösségi trauma fogalma) is bevezethető, a kor fiatal értelmiségének, a közösségnek a problémáit is vizsgálni kell a versszubjektum mellett. Közösségi trauma lehet a nélkülözés, a csonka család vagy az értelmiségi lét nehézségeinek jelensége. A lírai alany konstruálásának vizsgálatát végeztem el Danto művészetértelmezését földolgozva, valamint az egyéni traumával és a történelmi traumával kapcsolatban lebontottam a hagyományosnak mondható, az életkörülményeket figyelembe vevő,

pszichoanalitikus vizsgálatot, és más kontextusba helyeztem mind az egyéni, mind a kulturális/történelmi trauma fogalmát – ismertette doktori értekezésének főbb pontjait. – Ha megnézzük, hány politikai diskurzus választott ki József Attila szövegeiből bizonyos szemelvényeket, s ezzel sajátította ki ideológiáinak bizonyságára a költő szövegeit, be kell látnunk: zseniális életműről beszélünk.

Mert ha teljesen eltérő ideológiák így ki tudják sajátítani a József Attila munkásságának egy-egy elemét, az azt mutatja, hogy költészetének valamely részét mindenki magáévá tudja tenni – összegezte a költő jelentőségét Zelena András.

SZESZ: „Nagyon romantikus” szabad ötletek

Verset ötvöz zenével a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) „Nagyon romantikus” szabad ötletek című estjén. Ugyan a produkció olyan magyar költők szövegeit vonultatja fel, mint Ady Endre, Károlyi Amy, Radnóti Miklós, Gulyás Pál, Illyés Gyula, Hervay Gizella, Kányádi Sándor vagy Paudits Zoltán, tagadhatatlanul József Attilához kötődik.

– A költő Szabad Ötletek Jegyzéke című, asszociációkra épülő szövegére utalva azért hoztuk létre a zenés előadást, mert mi nem akarjuk fekete öltönyös uraknak és hölgyeknek öltözve fekete mappából verseket olvasni – emlékezett vissza Varga Norbert az előadás születésére, amelyet idén, a költészet napján mutattak be. A társulat vezetője a december 21-én a Szegedi Pinceszínházban megtekinthető „Nagyon romantikus” szabad ötletekről elmondta, a 20 órakor kezdődő esten felvonultatott művek felidézhetik romantikus fiatalságunkat, romantikus hazaszeretetünket, romantikus egyedüllétünket, magányunkat, romantikus szeretetéhségünket, romantikus szerelmeinket.