– Szeged geopolitikai elhelyezkedése arra predesztinál, hogy a mesterképzésben középpontba állítsuk a regionalizmust. A szegedi képzés színvonalával kívántak büszkélkedni a politológus hallgatók azzal, hogy önszerveződéssel kétnapos – hallgatói és oktatói előadásokból álló – konferenciát szerveztek – magyarázta Paczolay Péter. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológia Tanszékét vezető professzortól a szegedi szak ötödik születésnapján azt is megkérdeztük: nem érzi-e túlzásnak, hogy Magyarországon egyszerre nyolc helyen tanítanak politológiát?

– A szegedi képzés – a késői indulás ellenére is – minden mutató alapján az első három között van – fogalmazott a tanszékvezető, aki tanítványaik elhelyezkedési esélyeiről azt mondta: sokan már a három éves alapképzés után is munkát találnak.

– Húsz éve oktatok Szegeden. Látom a hallgatókon, hogy számukra többlet, ha a megszokott professzor nagykövetként, külügyminiszterként vagy éppen alkotmánybíróként olyan élményeket is meg tud osztani, amelyekre egyébként nem lenne mód és lehetőség – érvelt a szegedi jogi kari oktatás egyik – némelyek által kritizált – jellemzője mellett. Paczolay Péter tapasztalata: a szegedi hallgatók büszkék arra, hogy például három alkotmánybíró is oktatja őket. Elismerte, hogy a különböző feladatokat nehéz összeegyeztetni, mindez többletterhet is jelent, ám hangsúlyozta: – Oktatási feladataimat, a szakvezetést is beleértve, maradéktalanul el tudom látni. Miközben e pozícióban az egyetem, a kar érdekeit is tudom képviselni. – A politikai fordulatoktól és indulatoktól sem mentes hazai közéleti viszonyok közepette nem kérdőjelezik meg az alkotmánybírók pártatlanságát. Mert a testületi munkában az alkotmányos értékeket alkalmazzuk – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. – Az indítványozók, az állampolgárok elvesztették lehetőségeik egy részét. Míg, eddig bárki kezdeményezhetett eljárást alkotmányellenességre hivatkozva, most csak az és akkor teheti meg, ha érinti az a jogszabály, amelyről állítja, hogy az alaptörvénybe ütközik. Bővülésről kell beszélnünk viszont, ha az eljárás tárgyát nézzük, hiszen míg korábban csak jogszabállyal kapcsolatosan lehetett panaszt tenni, addig immár a bírói döntés ellen is fel lehet lépni. Ugyancsak bővülés mutatható ki az eljárás szemszögéből: míg eddig nem volt jogorvoslati hatása az AB döntésének, addig most indítványozóként új szerepbe kerül – vont mérleget az immár 15 személyből álló testületet érintő változásokról. – Mindezzel a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság.