Ha a daganat még nem terjedt rá más szervekre és nem adott áttétet, és olyan szervben, testrészben foglal helyet, amely sebészi eltávolításra hozzáférhető, ma is a sebészi megoldás a gyógyulás legjobb esélyét ígérő és ezért a leggyakrabban alkalmazott kezelésmód. A daganatsebészet az utóbbi években a sebészet speciális szakágává vált, melynek hazánkban is kiváló művelői dolgoznak.

A műtét során a sebész nem csak a látható rákos szövetet távolítja el, hanem azzal együtt a környező ép szövetben vezetett metszéssel bizonyos mennyiségű épnek tűnő szövetet is mindig eltávolít, mert tapasztalat szerint gyakran előfordul, hogy már ott is jelen vannak szabad szemmel még nem látható mennyiségben daganatsejtek, melyek később kiújulás (recidiva) forrását képezhetnék. Nem ritkán már a műtét közben mikroszkóposan megvizsgálják a kimetszett szövetek szélét, s ha ott ráksejteket találnak, akkor a sebész kiterjeszti a műtétet.

Számos rákféleség esetében rutineljárás az is, hogy a rákos szövet, szerv, szervrészlet eltávolításán kívül az adott szerv környékén lévő (regionális) nyirokcsomókat is eltávolítják, mivel ismert, hogy a daganat terjedésének esetleges megindulása esetén legelőször azokban mutatkoznak daganatsejtek vagy áttétek.

A sebészi beavatkozások és különösen a daganatsebészet sokkal biztonságosabb napjainkban, mint akár 1-2 évtizeddel ezelőtt volt. Ezt több tényező segítette elő: többek között az, hogy napjainkban az antibiotikumok széles skálája áll rendelkezésre az esetleg fellépő fertőzések kontrollálására. A műtét során jelentősebb vérmennyiséget vesztett beteg talpra állítását vérátömlesztések (transzfúziók) is segítik. Az érzéstelenítés, altatás is lényegesen biztonságosabb, hosszabb ideig alkalmazható mint korábban, ami kiterjedtebb, bonyolultabb, időigényesebb sebészi beavatkozások elvégzését is lehetővé teszi.

A sebészetnek a daganatok kezelésének minden fázisában jelentős szerepe van, még olyankor is, amikor a ráksejtek messze túlterjedtek a rák kiindulási helyén. Ilyenkor sebészi beavatkozással csökkenthető a szervezetben a rákos szövet mennyisége, ezáltal megnövelhető más terápiás eljárások hatékonysága. Előrehaladott stádiumban lévő daganatos betegek kezelésében a tehermentesítő sebészi beavatkozásnak jelentős szerepe lehet. Olykor még gyógyíthatatlannak ítélt rákos betegnél is rendkívül eredményes lehet a sebészi beavatkozás, a beteg szenvedésének csökkentésében, leromlásának megakadályozásában (ún. palliatív sebészi beavatkozás).

A műtét egy kombinált kezelés részét is képezheti, mikor sebészi beavatkozást követően vagy azt megelőzően a beteget sugárkezelésben vagy kemoterápiás kezelésben, esetenként pedig mindkettőben részesítik. A sugárterápiát általában műtét utáni (ún. posztoperatív) beavatkozásként alkalmazzák, mert tapasztalat szerint a helyi kiújulások kialakulását általában csökkenti. Esetenként műtét előtti besugárzást alkalmaznak, hogy csökkentsék a daganat méretét, és ezáltal operálhatóvá tehessék. A kemoterápiás és/vagy immunterápiás kezelést rendszerint műtét után alkalmazzák, mert a tapasztalat szerint számos daganatféleség esetében egyértelműen javítja a túlélési eredményeket. Esetenként műtét előtt végzett kemoterápia is alkalmazásra kerül, mivel az csökkentheti a daganat nagyságát, megkönnyítve így annak helyi sebészi kezelését.

(Forrás: daganatok.hu)