Mammográfiás szűrővizsgálat során diagnosztizálták a 72 éves nőbeteg jobb emlőjében lévő daganatot.

Mammográfia (2008.07.17) Jobb oldalon a külső felső negyedben, 9 óra irányában a mammillától kb. 10 cm távolságra, kb. 10 mm legnagyobb átmérőjű, szabálytalan alakú képlet jelent meg, felette kb. 2 cm-rel elhelyezkedően közel hasonló méretű, csillag formátumú elváltozás is ábrázolódik. A két elváltozás között kötegárnyék is húzódik.

UH: A jobb oldali külső-felső negyedi eltéréseknek megfelelően, a pectoralis izomzat közelében, egymástól kb. 2 cm távolságra, kb. 6 illetve 8 mm legnagyobb átmérőjű elmosódott szélű echoszegény képlet ábrázolódik. Mindkét elváltozásból mintavétel történt.

Cytológiai lelet: 1-es minta: Malignus ductalis karakterű sejtek. C5 2-es minta: Sejtszegény kenet, néhány atypusos, malignitásra nagyfokban gyanús ductalis karakterű sejttel. C4.

2008.08.26-án széles excisio illetve Patent Blau és izotópos jelölés segítségével sentinel nyirokcsomót eltávolítás, majd sentinel nyirokcsomó pozitivitás miatt kiegészítő ABD történt (2008.09.27).

H: ILC + LCIS (kp. nuclearis gradusú) Grade III. (3+3+2), pT2 (31 mm), érinvázió, pN1 (sn) (1/2), pN0 (0/8), ER: 70 %, PR: 90 % pozitív, c-erbB-2: negatív, Ki67: 40 %, legszűkebb anterior rezekciós szél: 7 mm

A nagy tumor méret, érinvázió, magas osztódási ráta (Grade3, Ki67:40%) miatt - a beteg életkorát is figyelembe véve - 6 ciklus adjuváns CMF kemoterápiát kapott a beteg. A kemoterápiás kezelést jelentős mellékhatás nélkül komplettálta.

Adjuváns hormonterápiaként 5 évig anastrozol kezelést kapott a beteg (2009.04-2014.05.28).

Postoperatív sugárkezelés: jobb emlőállomány+ tumorágy boost (25 x 2 = 50 Gy + 5 x 2 = 10 Gy) kezelés történt. A kezelés mellékhatásaként Grade II. radiodermatitis jelentkezett.

2015. februárban erős derékfájás miatt fordult háziorvosához, majd reumatológushoz. A reumatológus a már megkezdett Aflamin és Mydeton terápia folytatását és 10xDiomin+ st. galván kezelést javasolt a derékra. 2015. április 16. a reumatológiai kezeléseket követően lumbális gerinc RTG készül. Vélemény: Op,Torsios Scoliosis lumbalis,Spondylarthrosis et discopathia lumbosacralis. Listhesis L III.-IV./4 mm-es/Lysis nem látható.

Mivel a beteg fájdalmai tovább fokozódtak, járáshoz bot használata vált szükségessé, klinikánkon jelentkezett 2015.06.23.-án:

• Elmondta, hogy 2015 februárja óta folyamatosan erősödő medencetájéki fájdalma van, mely mindkét lábába kisugárzik.
• Labor: (2015.06.18.) Ca: 2.56, thr: 165, CEA: 12,64.

Az emelkedett tumor marker eredmény és a panaszok miatt staging vizsgálatok történtek:

• TM (2015.06.24) CA15-3: 235.30
• Csontizotóp vizsgálat (2015.07.16): A koponyatető csontjain több mérsékelt- közepes intenzitású gócos aktivitásfokozódás észlelhető. A gerinc teljes hosszában valamint a sacrum, a sternumon és sacroiliacalis ízesülések vetületében az aktivitás-eloszlása gócosan egyenetlen. Ez a legkifejezettebb a gerinc thoracalis és lumbalis szakaszán. Mindkét oldali bordák elülső és hátsó ívének radiofarmakon felvétele egyenetlen, több sávszerű mérsékelt intenzitású kóros aktivitásfokozódás látható. A medencét alkotó csontoknak megfelelően, mindkét csípőlapát és a bal os pubis felső szárának megfelelően valamint a bal acetabulumnak megfelelően látható körülírt aktivitás többlet. A jobb humerus középső harmadában, a jobb femur proximalis harmadában közepes intenzitású a bal femur középső és proximalis harmadában mérsékelt intenzitású kóros aktivitásfokozódás látható.
  Vélemény: Disszeminált csontmetastasis szcintigráfiás képe. A fent leírt összes eltérés az előző 2014. 02. 27. vizsgálattal összehasonlítva új jelenség.
• Mellkas RTG (2015.06.23): tüdőkben metasztázis nem igazolható
• Hasi, kismedencei UH(2015.07.13): a bal lebenyében a IV. segmentumban egy 12mm legnagyobb átmérőjű, szabálytalan alakú, echoszegény solid képlet figyelhető meg. Vél.: A májban leírt elváltozás másodlagos térfoglaló folyamat gyanúját kelti, pontosabb megítélésére hasi és kismedencei vizsgálat végzése javasolt.

Az ossealis és hepaticus progressio miatt szisztémás terápia vált szükségessé.

A beteg korára és a primer tumor hormonreceptor pozitivitásra való tekintettel első vonalban capecitabine terápiát terveztünk.

A terápia megkezdése előtt radiológiai revízió történt, mely szerint a korábbi, 2015. áprilisi RTG felvételen már láthatóak voltak a csontáttétek. Ez azt bizonyítja, hogy betegsége az adjuváns hormonterápiát követően 12 hónapon belül vált áttétessé, mely aromatáz-gátló rezisztencia kialakulását jelzi. Ez alapján a beteg kezelését egy klinikai vizsgálatban tervezzük, melyben a betegek bizonyított aromatáz-gátló rezisztencia esetén az egyik vizsgálati karon capecitabine-t, a másik karon exemestane+palbociclibet (CDK4 és CDK6 inhibítor) kapnak.

Összefoglalás: Magas kockázatú emlődaganatok esetében az utánkövetési periódusban fellépő csontfájdalmak adequált kivizsgálása szükséges csontáttét kizárása céljából. Amennyiben saját betegünk panaszai miatt megfelelő képalkotó vizsgálatok történtek volna, a metasztatikus betegség elsővonalas kezelése fél évvel korábban megkezdődhetett volna.