A 38 éves nőbeteg néhány hete észlelte jobb emlőjében a csomót.

Korábbi anamnézisben szerepel meningeoma miatt agyi műtét 2004., 2006., postoperatív sztereotaktikus besugárzás, appendectomia., PCO-syndroma, epilepsia, és kétoldali emlő implantáció, mely miatt a panaszokra tekintettel emlő ultrahangot végeztek. A mammográfia ilyen esetekben nem informatív.

UH lelet: 9 mm legnagyobb átmérőjű szabálytalan alakú echoszegény inhomogén képlet látható, melyből cytológiai mintavétel történt.

Cytológiai eredmény: C3

Emlő MR: A jobb emlő belső-felső negyedében egy 9 mm átmérőjű, nyúlványos kontúrú, intenzív, platószerű halmozást mutató terime látható. Az elváltozás mögött, vele összefüggésben egy 5 mm átmérőjű hasonló halmozást mutató képlet ábrázolódott.

Kivizsgálás távoli disszeminációt nem igazolt.

2008.04.01-én jobb emlő széles excíziója és sentinel nyirokcsomó biopszia történt. Szövettani eredmény: Invasiv ductalis adenocarcinoma és high grade cribriform DCIS, Grade I (2+2+1), pT1(11 mm), ER: 5%, PR: 60%, c-erb-2: negatív, legszűkebb posterior rezekciós szél: 1 mm

A szövettani vizsgálat sentinel nyirokcsomó pozitivitást (1/1) igazolt, ezért kiegészítő ABD történt 2008.04.17-én. Szövettani eredmény: pN0 (0/8)

A beteg fiatal korára és a sentinel nyirokcsomó pozitivitásra tekintettel postoperatív 6 ciklus CMF kemoterápiát kapott (2008.05.28-2008.10.22).

A műtéti típusra tekintettel postoperatív sugárkezelést is kapott (jobb emlőállomány 25x2 Gy), az 1 mm-es rezekciós szélre tekintettel tumorágyi BOOST-tal kiegészítve (5x2 Gy) (2008.11.26-2009.01.16.).

Szövettani revízió után is negatív volt az ER, ezért hormonkezelés nem jött szóba

A beteg ezt követően rendszeres onkológiai kontroll alatt állt

2014. január 22-én jelentkezett panaszaival ambulanciánkon: Hat hete jobb csípőfájdalom jelentkezett, majd ez több ízben mozgáskorlátozottságot okozott. NSAID szedésre fájdalma javult. A CMF kemoterápia alatt menstruáció nem volt, de azóta rendszeres.

Kivizsgálás eredményei:

• L. III-S.I. gerinc CT (2014.01.16.): az L.IV. csigolyatest ventralis részében mészdús terület, a jobb SI izületnél a csontszerkezet inhomogén.
• Csontscintigraphia (2014.01.20.): a sacrum, SI régiók, jobb os ilei, jobb femurnyak esetében leírt gócok osteoplasticus csontmetastasis alapos gyanúját vetik fel. A calvarián leírt apró góc esetében is hasonló folyamat lehetséges, de benignus kóreredet sem zárható ki (trauma v. hyperostosis).
• Mellkas RTG, hasi UH, komplex emlővizsgálat a szervezetben máshol metasztázist nem igazolt.

2014.01.22-én Jamshydi biopsia történt. Szövettan: Infiltratív adenocarcinoma, primer emlő folyamat áttétének megfelel, ER: 80%, PR: 90%, HER2: negatív, topo2alfa: 5 %, Ki-67: 5%

A kialakult csontáttétek kezelésére biszfoszfonát indítottunk vénásan ibandronsavval (Ossica). A beteget tájékoztattuk, hogy áttétes emlőtumor betegségére klinikai vizsgálatban tudná a legmodernebb kezelést kapni, és a betegség paraméterei alapján beválasztható lenne, de mivel praemenopausaban van, így ez nem lehetséges.

A beteg úgy döntött, hogy azért, hogy klinikai vizsgálatban kaphassa a további kezelést Oophorectomiat végeztet. Ennek megfelelően a SZTE Nőgyógyászati Klinikán 2014. február 27-én Chrobak műtétet történt kétoldali adnexectomiával.

A beteg a klinikai vizsgálatba beválogatásra került. Az elvégzett vizsgálatok továbbra is csak a csontrendszerben írtak le disszeminált metasztázisokat.

2014.04.01-óta, fél éve, kombinált kezelést kap, orális hormonterápia (Letrozole 2.5. mg) és biológiai terápia (Palbociclib 125 mg) formájában. Ez az orális CDk 4/6 inhibítor potenciálja a hormonterápia hatását, és késlelteti a hormonrezisztencia kialakulását. Hatásmechanizmusa részletesen az 1. ábrán látható. A biszfoszfonát kezelés továbbra is 28 naponta 1 ampulla intravénás ibandronsavval (Ossica) folyik.

A kezelés mellett a beteg csontfájdalma megszűnt, semmilyen mellékhatást nem észlel, a kontroll csontizotóp vizsgálaton jelentős regresszió mutatható ki a csontáttétekben.