A diagnózis időpontjában 60 éves nőbeteg önmaga tapintotta a bal emlő külső-felső negyedében lévő csomót. Ezt követően mammographiai vizsgálat, majd 2012.11.12-én quadrantectomia és ABD (axillaris block dissectio) történt, szövettani vizsgálat a következőket írta le:

IDC, medullaris jelleggel, Grade III. (3+3+3), pT2 (25 mm),

lymphovascularis terjedés, pN2 (8/20), ER, PR, c-erbB-2: negatív,

Ki67: 50 %, (medullaris területeken 90%) topo2alfa: 10 % (medullaris 20 %),

legszűkebb inferior res. szél 4 mm.

Onkológiai kezelésként adjuváns kemoterápiát AC-Taxol séma szerint, vagy 6 ciklus CMF kemoterápiát terveztünk, majd a kemoterápiát követően postoperativ sugárkezelést.

Azonban a beteg a kemoterápiát nem vállalta, csak a sugárkezelést.

2013.01.10-03.12-ig postopoperativ sugárkezelésben – bal emlőállomány + régiók + tumorágy boost, 56 Gy (23x2 Gy + 5x2 Gy) – részesült. Grade II radiodermatitis miatt 23 Gy dózis adása után a kezelését 02.13-03.04-ig szüneteltettük. Sugárkezelését 56 Gy összdózisban komplettáltuk.

3 hónap múlva, majd azt követően 6 hónap múlva (2013. decemberben) kontroll onkológiai vizsgálatra jelentkezett, melyen fáradékonyságot panaszolt, emiatt T3, T4, TSH vizsgálatot javasoltak.

Endokrinológiai vizsgálat történt, mely normál pajzsmirigy-funkciót mutatott.

2013. november végétől eleinte derék-, majd jobb lábfájdalmat is panaszolt, mely miatt kezdetben Zaldiar és Miderizone tablettát szedett, de panaszai nem enyhültek. A forgójából kisugárzó derékfájdalma fokozódott.

2013.12.30-án készült csontscintigraphiai vizsgálat a sacrumban és a jobb sacroiliacalis ízesülésben csontmetastasist véleményezett.

Ezt követően 2014.01.03-01.16-ig a jobb medencefélre 30 Gy összdózist (10x3 Gy) kapott.

Első biszfoszfonát kezelését (inj. Zoledronsav 4 mg/5 ml + 100 ml 0.9% NaCl) 2014.01.07-én osztályunkon megkapta.

Fájdalmai Diclac ID tabletta (tabl. Diclac ID 75 mg 2x1) adása mellett kezdetben enyhültek, majd meg is szűntek.

Heteroanamnézis szerint a beteg már a palliatív – jobb medencefélre történő – sugárkezelés előtti 1-1,5 hónapban feledékenyebbé, meglassultabbá vált. A felvétele előtti 1-2 hétben időnként fejfájás, aluszékonyság jelentkezett. Ezen panaszok hátterében koponya CT vizsgálat (2014.01.17.) multiplex agyi metastasist igazolt.

Az ezt követő neuro-onkoteam véleménye alapján idegsebészeti teendő nem jött szóba.

A betegnél a teljes koponya (10x3 Gy = 30 Gy) palliatív sugárkezelése történt 2014.01.23-02.05-ig.

A sugárkezelés mellékhatásaként 1 alkalommal hányás jelentkezett.

Második biszfoszfonát kezelését 2014.02.04-én osztályunkon megkapta.

Grade I-II hasmenése külön terápia nélkül megszűnt. Meglassultsága, feledékenysége nem súlyosbodott az onkológiai kezelés alatt.

2014. márciusban re-staging vizsgálatokkal (mellkas, hasi, kismedencei CT vizsgálat) progresszió – lymphaticus és hepaticus disseminatio – igazolódott. Tumormarkerei (CEA, CA-15-3) emelkedtek.

A novumként megjelent lymphaticus és hepaticus disseminatio miatt a további onkológiai kezelésként felajánlott lehetőségek TAX+Avastin, CMF, Xeloda kezelések voltak. A beteggel történt egyeztetést követően a CMF kezelés indítása mellett döntöttünk.

2014.04.15-2014.09.16-ig 6 ciklus palliatív CMF terápiában részesült. Mellékhatásként gyakrabban Grade I hányinger, valamit ritkábban Grade I hasmenés jelentkezett.

A III/B ciklust követően neutropenia alakult ki, mely miatt a következő ciklust 1 héttel halasztottuk.

1 alkalommal húgyúti infectio is jelentkezett, mely Monural terápia hatására megszűnt.

A kezelés alatt változó lokalizációban ízületi fájdalmakat panaszolt, melyek Panadol tabletta hatására enyhültek. Időnként fáradékony, étvágytalan volt, emiatt étvágyjavító tablettát (Megesin) is indítottunk.

A IV/A ciklust követően 1 alkalommal otthonában fulladásérzés, nyelési nehezítettség jelentkezett, melynek hátterében a sürgősségi osztályon a buccalis nyálkahártya mycosisát állapították meg, ami miatt Mycosyst tablettát szedett.

A CMF kezelések vége felé gyengeséget, csontfájdalmakat, szédülést panaszolt. Étvágya javult, testsúlyát tartotta.

2014. májusban készült koponya MR vizsgálat regressziót igazolt.

2014. júliusban történt re-staging (mellkas röntgen, hasi, kismedencei UH) vizsgálatok met.-et nem igazoltak.

2014. november-decemberben újabb re-staging (mellkas, hasi, kismedencei CT, mammographia, tumormarker vizsgálat, koponya MR) vizsgálatok során progressio nem igazolódott: mammographia során recidív tumor nem volt látható. Tumormarker értékek (CEA, CA 15-3) normál tartományban voltak. Koponya MR vizsgálat jelentős regressziót véleményezett.

2015. márciusában végzett re-staging vizsgálatok progressiot szintén nem igazoltak.

Ezalatt az idő alatt biszfoszfonát kezelését tovább folytattuk.

Jelenleg a beteg állapota stabil, testsúlyát tartja, étvágya javul. Biszfoszfonát kezelését tovább folytatjuk.

Konklúzió: Az első diagnózis idején már előrehaladott triple negatív emlőrák gyors kiújulást mutat, melyet az adjuváns kezelés késleltethet; a metasztatikus betegséget megfelelő onkológiai kezeléssel kontroll alatt lehet tartani, illetve a progressziót késleltetni.