Esetismertetésünkben egy 64 éves férfi beteg kórtörténetét mutatjuk be.

A kórelőzményében heresérv miatt gyermekkorban műtét, 1997 óta magas vérnyomás betegség, 2007 óta IDDM szerepel. Családi anamnézise daganatos betegségekre negatív. Bevallott alkoholfogyasztása naponta 5 cent pálinka, 1-2 üveg sör.

Belgyógyászati kivizsgálása kóros laborparaméterek miatt indult 2013-ban - CRP: 65.6, GOT 60 U/l, ALP: 165 U/l. Tumormarker meghatározás is történt, mely a CA 19-9 és az AFP esetében messze a normál tartomány feletti értékeket igazolt (CEA: 3,09 ng/ml, CA 19-9: 323,10 U/ml, AFP: 19829 ng/ml).

A 2013. augusztusban elvégzett kolonoszkópia és gasztroszkópia daganatra gyanús elváltozást nem írt le. Az ekkor készített has-kismedencei CT a máj bal lebenyét teljesen kitöltő 14 x 7 x 11 cm-es tumort véleményezett (1. ábra).

A májból UH vezérelt biopsziás mintavétel történt. A szövethengerek szövettani vizsgálata grade II-es primer hepatocellularis carcinomát írt le.

A staging vizsgálatok részeként készült mellkas CT-n szeptemberben a tüdőkben elszórtan, számos 23 mm körüli és ennél kisebb, helyenként összefolyó jellegű nodulus ábrázolódott. A hilusokban és a mediastinumban néhány 22 mm nagyságú nyirokcsomó volt látható (2. ábra).

A kivizsgálás részeként HBsAg és HCV antitest meghatározás (ELISA DiaPro) történt, mindkét vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

A beteg fizikális vizsgálata során az elődomborodó, közepesen feszes, vastag, zsíros hasat nehezen lehetett betapintani. A jobb bordaívet 15 cm-el meghaladó, a máj mindkét lebenyét érintő hepatomegaliát találtunk.

A májfunkció megítélésére a nemzetközileg használt Child-Pugh pontrendszert használtuk, mely a szérum bilirubin és albumin szint mellett az ascites és a hepatikus encepahopathia meglétét, ill. hiányát valamint a prothrombin szintet értékeli. Betegünk esetében ez a pontszám 5-nek bizonyult, így a beteget Child-Pugh A osztályba lehetett sorolni. A rendszernek prognosztikai jelentősége van: A osztályba sorolt betegek 1 éves túlélése 100 %, 2 éves túlélése 85 %. B osztály esetén ez a túlélési mutató 81 és 57%-ra csökken, C osztálynál pedig csak 45, ill. 35 % a betegek 1 és 2 éves túlélése.

Az eredmények ismeretében az intézeti onkoteam sorafenib kezelést javasolt.

2013. október 01-n az alkalmazási előírás szerinti napi 2 x 400 mg dózisú sorafenib-bel indítottuk a kezelést.

A terápia hatásosságát fizikális vizsgálattal, havi laborkontrollal és kb. 3 havonta has-kismedencei és mellkas CT-vel kontrolláltuk.

Mind a tapintási lelet, mind a laborparaméterek szinte „drámai” javulást mutattak.

Májméret alakulása fizikális vizsgálattal

• 2013.10.01. - 15 cm
• 2013.10.28. - 12 cm
• 2014.01.15. - 8 cm
• 2014.04.11. - 6 cm
• 2014.12.17. - 4 cm
• Jelenleg is - 4 cm

Laborvizsgálatok

Az első staging mellkasi CT vizsgálat 3 hónap után részleges regressziót írt le (3. ábra), majd további javulást figyelhettünk meg (4. ábra, 5. ábra).

A sorafenib ismert mellékhatásai közül a betegnél kb. 3 hónappal a kezelés megkezdése után a mellkas és a hát bőrén ún. kéz-láb bőrreakció jelentkezett, mely spontán megszűnt. Majd újabb 1 hónappal később a fejbőr viszketése és grade I súlyossági fokozatú hajhullás okozott panaszt. Ritkán, rendszertelenül hasmenésre panaszkodott.

A sorafenib ismert, gyakori mellékhatása közé tartozik a hypothyreosis, ezért a pajzsmirgy funkciót rendszeresen kell ellenőrizni. Betegünknél 1 hónappal a kezelés kezdete után a TSH érték5,39 mIU/L(0,27-4,2) volt normál T3/T4 mellett. 1 hónap után ez az érték 3.02-re csökkent.

A többször a normál érték felső határán lévő értékek miatt endokrinológiai konziliumot kértünk, mely teendőt nem javasolt. A pajzsmirigy vizsgálat részeként készített UH vizsgálat a jobb lebenyben 18,5 x 19,5 x 57,5 mm-es nodulust írt le „mellékleletként”, struma nodosa-t véleményezve.

Az esetünket öszefoglalva: betegünk eddig 17 ciklus sorafenib kezelést kapott. Teljes dózisú terápia mellett csak grade I-es, jól tolerálható mellékhatások jelentkeztek. A tüdő áttétek valamint a mediastinalis és hilusi lymphadenomegalia részleges regressziója már 3 hónap kezelés után bekövetkezett.

Az elsődleges máj daganat RECIST 1.1 szerint értékelve 1 évvel a kezelés megkezdése után mutatott részleges válaszadást.

A beteg általános állapota mindvégig nagyon jó volt.

Összeállította: Dr. Sántha Dóra