Az előadás áttekinti a Báthory István által 1581-ben alapított jezsuita kollégium és akadémia első korszakát 1605-ig, kitérve azokra a problémákra, amelyek a szakirodalomban napjainkig felmerülnek. Ismerteti az 1618 és 1698 között csak gimnáziumi szinten működő kolozsmonostori majd kolozsvári középiskoláról megmaradt adatokat. Bemutatja az 1698-tól újra bölcsészeti, és teológiai tanfolyammal működő akadémia fejlődését, a kolozsvári felsőoktatási infrastruktúra kialakulását, a jezsuita rend megszűnéséig. Kitér az 1753-as reformokra, majd a teljes szerkezetű egyetem alapítási kísérletére 1773 és 1784 között. Áttekinti a Királyi Jogakadémiaként működő kolozsvári felsőoktatási tanintézet bölcsészeti, jogi és orvosi oktatását 1848-ig. Bemutatja a neoabszolutizmus korának reformintézkedéseit, a bölcsészeti kar megszüntetését, és a jogi oktatás egyesítését a Nagyszebeni Jogakadémiával. Foglalkozik az 1863-ban visszaállított Kolozsvári Jogakadémia és a folyamatosan működő Orvos-Sebészeti Intézet működésével az 1872-es egyetem alapításig. Röviden foglalkozik csupán a Ferenc József Tudományegyetem dualizmuskori fejlődésével és válságával az első világháború végén. Valamivel bővebben mutatja be az 1919 és 1921 közötti székhely keresés nehézségeit és a szegedi letelepülést. Végezetül foglalkozik a Ferenc József Tudományegyetem rövid kolozsvári újjáélesztésével 1940 és 1945 között, valamint a Szegeden maradt egyetem további sorsával 1940 után. Az előadás céljának tekinti  az erdélyi felsőoktatási kezdeményezések és a szegedi egyetemi képzés közötti szervezeti kapcsolódások és a tradíciók továbbélésének bemutatását.