A Föld réteges szerkezetű, három nagy részből épül fel: földkéreg, földköpeny és földmag. Külső burka, a kéreg lemezekből áll. Ezek a lemezek egymáshoz képest mozognak: közelednek egymáshoz, távolodnak egymástól vagy elcsúsznak egymás mellett. Ez a mozgás nagyon lassú, mégis a lemezhatárokon néha hirtelen sok energia szabadul fel, ekkor pattannak ki a földrengések. Magyarország szerencsés helyzetben van, ugyanis távol van a lemezszegélytől, így itt viszonylag kevés pusztító rengés történik. Ha a földrengés az óceán alatt pattant ki, akár cunami is keletkezhet, mely a parton hatalmas pusztításra képes. Ez történt 2004. december 26-án Szumátra partjainál. Egy földrengés azonban nemcsak a földfelszínt formálhatja át, hanem a Föld forgására is hatással lehet.
A Föld forgása folyamatosan változik a lég- és víztömegek évszakos változása miatt, a Nap, a Hold és a bolygók helyzete hatása is jelentős. Kutatásaim során azt vizsgáltam, hogy a rengések milyen hatással vannak a nap hosszára, mely a Föld forgási szögsebességétől függ. Számításaim szerint a földrengések nem okoznak mérhető változásokat a Föld forgásában.