Evolúciós feladatunk, amely az emberré válás kialakulásában meghatározó jelentőségű volt, hogy rugalmasan tudjunk alkalmazkodni a változó külső és belső világhoz; ezt mentális és viselkedési flexibilitásnak nevezzük. Ebben a folyamatban számos stressz-hatás éri szervezetünket és nem egyformán reagáljuk le azokat. Sokfélék vagyunk – szerencsére – de még egyazon személy is különbözhet e tekintetben élethelyzetétől és egyéb konstellációitól függően. A történelem megmutatta, hogy bizarr, deviáns, a társadalmi konvenciókkal nem egyező magatartást mutató személyek hogyan jártak és hogy milyen méltatlan bánásmódban részesültek. Ennek kihatása máig érződik a mentális tüneteket mutató egyének társadalmi megítélésében, habár a helyzet sokat javult. Az egyes pszichológiai és neurobiológiai tudományterületek jelentős fejlődése sok új ismeretet hozott a lelki zavarok jobb megértésében és aláhúzza azt a nézetet, hogy az embert holisztikusan, egészlegesen kell szemlélni a maga lélektanával, környezeti/társadalmi viszonyaival és testi/biológiai/genetikai jellegzetességeivel, mintegy 3-dimenzió mentén. Ez a szemlélet nem csak a pszichés tünetek keletkezésének értelmezésében, hanem minden testi betegség diagnosztikájában és gyógyításában alapvető megközelítésnek kellene, hogy legyen. A lelki bajok kialakulásában a tudomány mai állása szerint az agynak van kitüntetett szerepe, a pszichiátria fokozatosan a klinikai idegtudomány részévé vált. Az agy különféle területeinek, ill. az azokat összekötő idegpályáknak a szerkezeti vagy működésbeni eltérése, károsodása kórélettani jelenségek és következményes mentális ill. viselkedésbeni tünetek kifejlődéséhez vezethet. A biológiai eltérések adódhatnak a korai gondoskodás, szeretet elmaradásából, az élet során elszenvedett környezeti ártalmakból, az öregedés folyamatából, vagy egyszerűen az öröklődő genetikai állományból. Az idegsejtek intelligens párbeszédét biztosító kémiai ingerületátvivő anyagok (acetilkolin, dopamin, gamma-amino-vajsav, glutamát, noradrenalin, szerotonin) mennyiségi vagy minőségi megváltozása a sejtösszeköttetés, a szinapszis szintjén felléphet és sérülékenységi alapot teremthet az egyéb (holisztikus) dimenziók mentén jövő behatásokkal együtt lelki bajok, zavarok, esetleg pszichés betegségek kialakulására, amely az egyén és/vagy környezet számára szenvedést okoz. A pszichiátria dolga ezen lelki szenvedés enyhítése, megszüntetése pszichoterápiás és gyógyszeres eszközökkel.