A XX. század során, a korábbi évszázadokban nem tapasztalt sebességgel következtek be olyan változások, amelyek várhatóan az egész emberiség jövőjét jelentősen befolyásolják. Így pl. drámai mértékben megnőtt az energiafelhasználás, különösen a fosszilis energiahordozók használata. Sajnos, a bekövetkezett változások nemkívánatos környezeti hatásokkal is jártak. Tekintve, hogy a XXI. században az energiafelhasználás további drámai megnövekedése várható, indokolt az utóbbiakra fokozott figyelmet fordítani.

A növekvő energiaigény kielégítésének - a közvetlen költségek tekintetében -jelenleg legolcsóbb módja a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozása. Minden, az energiaellátással kapcsolatos középtávú prognózis ezzel számol. A fosszilis tüzelőanyagok használatát korlátozó megállapodások előnyös hatását (fejlett országok) messze túlkompenzálja a fejlődő országok növekvő emissziója.

Általánosan elfogadott az alternatív (nem fosszilis) energiaforrások elterjesztésének gondolata. Technikai-műszaki nehézségek, rövid távú gazdasá-gossági megfontolások stb. miatt ezek alkalmazása csak lassan terjed.

Mindezek az emberiség egészét érintő problémák, amelyek különbözőképpen érintik az egyes országokat. Hazánk helyzete az energia-felhasználás tekintetében sajátos: gazdaságunk energia-hatékonysága rossz, épületeink hőszigetelése messze elmarad a kívánatostól és lehetségestől stb.

A javasolt hazai forgatókönyvek többsége helyesen látja az alapvető problémákat, és javasol különböző stratégiákat ezek megoldására. Viszont alig fordít figyelmet az előre nem látható, ám lehetséges eseményekre (devizák árfolyam-arányainak gyors megváltozása, terrorizmus stb.). Nem egyértelmű annak a kérdésnek a megválaszolása sem, hogy hazánknak a fejlett országoknál előbb, vagy azokkal egyidejűleg kell jelentős lépéseket tenni a technológiaváltás területén, esetleg ráérünk megvárni az események alakulását.

A fenti problémákkal foglalkozik az előadás, néhány javaslattal élve a csaknem bizonyosan a helyes irányba vezető megoldásokra.