Az öregedés a sejtjeink makromolekuláiban (nukleinsavak, fehérjék, lipidek) felhalmozódó kémiai módosulások, változások eredménye. Az öregedés nem ok, hanem következmény s eredménye a betegségek egész sorának jelentkezése. Az ember átlagéletkora folyamatosan nő, így erre nagyobb a neurodegenerációs betegségek száma is. Ezek közül az Alzheimer-kór a leggyakoribb, jelenleg 15-20 millió beteg van a világon, de ez a szám 2050-ig 100 millióra nőhet. A betegség pontos okát még nem ismerjük, legvalószínűbb kiváltója egy toxikus fehérje, a ß-amiloid. Ez a fehérje önmagával összekapcsolódva nagy aggregátumokat alkot, ezek az idegvégződéseken (szinapszisok) hatnak és megzavarják az idegsejt biokémiai- élettani folyamatait. Ennek eredménye az idegsejtek kóros működése majd pusztulása. Ez a folyamat az emlékezés és a viselkedés zavaraival jár együtt, a beteg folyamatosan elveszti képességét az önálló életre. Ma már néhány módszerrel viszonylag korai szakaszban elég nagy biztonsággal diagnosztizálható az Alzheimer-kór. A kutatások egy része az életmód és a táplálkozás szerepét vizsgálja az Alzheimer-kór megelőzésében. A jelenlegi gyógyszeres kezelések (kolinészteráz gátlók, Memantine) enyhítik a tüneteket, de a betegséget nem állítják meg. A jövő egyik lehetséges gyógyszeres kezelési módja az aktív immunizálás. A másik sokat ígérő  kezelés a fémionok megkötése, illetve a toxikus amiloid fehérje lekötése, neutralizálása. A következő 5-10 évben új gyógyszerek jönnek ki, de ezek is inkább csak megállítják a betegség folyamatát, az elpusztult idegsejtek jelenleg nem pótolhatók.