A science-fiction (SF), azaz a tudományos-fantasztikus irodalom, film- és képzőművészet napjainkban vezető szerepet tölt be a szórakoztatóiparban, kasszasikert hozó komputerizált filmek tucatjai árasztják el évről-évre a kikapcsolódni vágyó nézőket. E kereskedelmi jellegű megjelenés mellett azonban a SF-nek vannak  lényegesen komolyabb, gondolkodó, és gondolkodtató irányzatai is. Ezekben a művekben gyakran jelennek meg olyan kreatív ötletek, elképzelések, melyek valamilyen természettudományos problémára keresnek alternatív megoldást -- természetesen nem tudományos módszerekkel, hanem a képzelet segítségével. Figyelemre méltó, hogy ezen ötletekből milyen sok válik később valósággá. Talán a legismertebb példa erre a 19.századi klasszikus író, Jules Verne, aki korát messze megelőzve képzelte el és írta le a repülőgépet, a tengeralattjárót, az elektromosság által működtetett motort, sőt, a holdutazást is. A modern tudomány művelői között is gyakran találkozhatunk olyanokkal, akik valamilyen SF-műből kaptak ihletet, vagy akár ötletet tudományos problémák vizsgálatához, sőt, olyan is előfordul, hogy tudósok saját eredményeiket SF-művekben is publikálják. Mivel széles tömegekhez jut el, a SF-nek nagyon komoly szerepe van a természettudományok népszerűsítésében, az ismeretterjesztésben.

Az előadásban négy témakörből mutatok példákat a SF-művekben megjelenő ötletekre és azok valóságtartalmára. Az érintett témák: a csillagközi űrrepülés, az időutazás, a kozmikus katasztrófák és a földönkívüli civilizációk köré kapcsolódó kérdések.