Korunk népbetegségének, az allergiának egyik leggyakoribb formája az egyes virágporszemek által előidézett pollenallergia. Az előadás során megismerkedünk a pollen fogalmával, keletkezésével, morfológiai bélyegeivel, a pollenfal elektronmikroszkópos szerkezetével, allergénjeivel.

A főszereplő azonban a parlagfű (Ambrosia), amely hazánkban a legelterjedtebb és allergológiai szempontból a legveszélyesebb gyom. A média jóvoltából sokat tudunk róla, de nem eleget! Fontos lehet egyrészt e növény botanikai rokonsági kapcsolatainak, életciklusának, ökológiai igényeinek, országos elterjedésének megismerése, másrészt a parlagfűpollen tulajdonságainak bemutatása.

Az elmúlt másfél évtized pollenvizsgálatai kimutatták, hogy az Ambrosia virágzása igen hosszan, olykor közel négy hónapig elnyúlik. Csúcsvirágzása egy-egy évben másfél- két hónapig is eltarthat; a virágzás során nagyon sok egészségre káros pollen termelődik. A virágzási szezon végén beérő magvak a talajban elraktározódva, több évtizedes utánpótlást biztosítanak.

A hazai allergológiai kutatások eredményei bizonyítják, hogy a szénanáthás betegek döntő többségénél kimutatható a parlagfűpollenre való érzékenyég és a pollennek jelentős szerepe lehet abban, hogy a kezdetben monoszenzitizált betegek rövid időn belül poliszenzitizáltakká válhatnak. Az intenzív felvilágosító munka, az új, szigorú parlagfű-rendelet ellenére az országos parlagfűirtás még nem elég hatékony, a gyom visszaszorításához türelemre, kemény munkára és több évre lesz szükség.