A szív a vérkeringés központja, és így a szervezet egyik legfontosabb szerve. Ez a felismerés már az ókori Egyiptomban megszületett. Több mint 3000 évnek kellett azonban eltelnie, míg a szív és az érrendszer anatómiáját és a keringés élettanát sikerült megfejteni. A már az Ókorban is ismert megfigyelés és tapintás mellett a hallgatózás csak a XIX. század elején került használatba. A szív képi ábrázolása (élőben) csak a XIX. század végén Röntgen munkásságát követően vált lehetővé. A szív elektromos tevékenységének leképezésére Einthoven felfedezése adott lehetőséget. A XX. század egyik legjelentősebb orvos-technikai felfedezése Edler és Hertz nevéhez fűződik, a diagnosztikai ultrahang bevezetésével. A kardiológiai diagnosztika legfontosabb és legszélesebb körben alkalmazott módszere lett az echocardiographia napjainkra. Új képalkotó módszereket is alkalmazunk, mint pl. a több-detektoros, több-szeletes komputer tomográfia és a mágneses rezonancián alapuló MRI vizsgálat. Fenti vizsgáló módszerekkel nem kell a testbe behatolni, kívülről nyerünk fontos, a kezelést is befolyásoló információkat. Ezen módszerek bevezetését több Nobel-díjjal és más kitüntetéssel értékelték. A jól ismert szívkatéterezés már nemcsak a diagnózisban segít, hanem számos betegséget katéteres úton meg is tudunk gyógyítani.
Az előadás megtekintése:
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a
Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.