Szegedi kapcsolatokat ápol, és maga is segédkezett a Nobel-díjasok Szent-Györgyi konferenciára való meghívásában: Ole Holger Petersen, a magyar felmenőkkel is rendelkező, dán származású tudós tárta fel a sejtek kalciumszignáljainak élettanát, erről tartott előadást a tudományos tanácskozás gasztroenterológiai szekciójában. A kutatás mellett mindig fontos volt a professzornak a tanítás, 28 év után mégis elhagyta a liverpooli egyetemet, most az Egészségügyi Tudományos Tanács (Medical Research Council) professzoraként és a cardiffi School of Biosciences igazgatójaként – mely főleg korábbi igazgatója, a Nobel-díjas Martin Evans tevékenysége révén tett szert hírnévre – a hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) és a rák megelőzésének módjait és kezelés lehetőségeit keresi – derült ki a Fiatalok Fórumán.

Maga ellen dolgozik

A hasnyálmirigyrák az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés, amit a betegeknek mindössze három százaléka képes leküzdeni. A professzor kutatásai kimutatták: szoros a kapcsolat az alkoholfogyasztás és a gyulladás kialakulása között. A tudós legutóbbi, publikált kutatási eredményei kulcsfontosságú előrelépést jelentenek a szerv betegségeinek megelőzésében és gyógyításában. A pancreatitisben a hasnyálmirigy saját magát emészti el. A leginkább a cukorbetegség révén ismert szerv a táplálék lebontásában is nagy szerepet játszik: előállít olyan enzimeket, amik a tudomány Európa jövőjének záloga.

Ole Petersen: Nagy várakozás kíséri a Horizon 2020 programot

A walesi Cardiff Egyetem professzorát, a School of Biosciences igazgatóját és a Royal Society tagját a Magyar Orvostanhallgatók Egyesületének tagjai és szegedi orvostanhallgatók kérdezték a Fiatalok Fórumán a Szent-Györgyi konferencia keretében. Szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat lebontják kis molekulákra, így tudnak felszívódni. Legtöbb esetben ez jól is működik, de a pancreatitis esetében ezek az enzimek aktivizálják magukat, és elkezdik magát a szervet lebontani.

Elvitathatatlan tehetség

Ole Petersen már harmadik alkalommal járt Szegeden, mint lapunknak elmondta, 2009-ben és tavaly szintén Hegyi Péter kutatóorvos, a konferencia főtitkára meghívására érkezett hasnyálmirigy témájú szimpóziumokra. A szegedi kutató a professzort is megkérte, hogy invitáljon meg Nobel-díjasokat, így Ole Petersen közben járására jött el Sakmann, Huber és Walker professzor is. – Egyébként mindhárman azonnal igent mondtak a szegedi konferenciára – tette hozzá a professzor. Ole Petersen arról is beszélt, Magyarországnak igen nagy tudományos hagyománya van, szép számú Nobel-díjassal, ami szintén garantálja a reputációját. – Több magyar kutatócsoportot jól ismerek például Budapestről, és magam is tagja vagyok a Magyar Tudományos Akadémiának. Összegezve azt mondhatom, a briteknek az a benyomásuk, hogy Magyarország jó helyen áll a tudományos ranglistán. Azt hiszem, az európai kutatási tanács és maga az unió is több befektetést fog itt eszközölni, ami továbbviszi a tudományt. Hisz a tehetség elvitathatatlan, csak talán még több pénzre lenne szükség a kibontakoztatásához – összegzett a professzor arra a kérdésünkre, milyennek találja a magyar kutatások színvonalát.

Türelemmel

– A legjobb tanács, amit adhatok, hogy találjátok meg azt a kutatási területet, amiért igazán lelkesedtek és ragaszkodjatok hozzá addig, még igazi hatása nem lesz a munkátoknak. Többnyire hosszú időbe telik megoldani egy problémát, és még több év, mire kezelési mód válhat belőle. Türelmesnek kell lenni – tanácsolta a hallgatóknak a fórum végeztével Ole Petersen. Lapunknak azt is elmondta, számukra is fontos a támogatás, hiszen pénzre van szükség a munkájukhoz. Az európai tudományos életben nagy várakozás kíséri az új programot, a Horizon 2020-at, és úgy látja, a politikusok is értik most már, hogy a kutatás támogatása Európa jövőjének záloga.