A MERIEXWA (Belvízi monitoring, menedzsment és kockázatértékelés a Délkelet-Alföldön és Észak-Szerbiában) IPA HUSRB Határon Átnyúló Együttműködési Programban (honlapja: www.geo.u-szeged.hu/meriexwa) az SZTE TTIK geográfus, az Újvidéki Egyetem geográfus, földtudomány és biológia szakos, az SZTE BTK szociológushallgatói vesznek részt az érintett tanszékek oktatóinak irányítása mellett.

Sipos György, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék adjunktusa elárulta: a geográfus- és szociológushallgatók együttműködése már tavaly megkezdődött, amikor egy román– magyar határon átnyúló együttműködés keretében a Maros mentén élő emberek folyóhoz való viszonyát, illetve környezeti problémákkal kapcsolatos véleményét vizsgálták. – Az akkori geográfus- szociológus, illetve magyar–román együttműködés sikere kapcsán döntöttünk úgy, hogy a jelenlegi szerb–magyar kutatási pályázati programunkba is beépítjük a közös munkát, amely amellett, hogy szakmailag is sokat ad hallgatóink számára, magabiztosságukat és a csapatmunkához való viszonyukat is jelentősen fejleszti – magyarázta.

A kutatás célja egy rendkívül összetett, többféle okkal magyarázható jelenséggel, a belvízzel kapcsolatos lakossági vélemények felmérése volt 1000 darab (500 szerbiai és 500 magyarországi) kérdőív segítségével – tudtuk meg Szilassi Pétertől, a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék főiskolai docensétől. – Kíváncsiak vagyunk egyrészt arra, hogy a szerb–magyar határ két oldalán fekvő települések lakosainak mindennapjaiban, életében mekkora jelentősége van a klímaváltozásnak, az időjárási szélsőségek fokozódásának.

Kérdéseink egy része a belvíz és az aszály okaira vonatkozik. Szeretnénk képet kapni arról, hogy a lakosság milyen okokkal magyarázza ezeket a jelenségeket, hogy mennyire jelentős probléma számukra a belvíz és az aszály, s milyen lehetőségeket látnak az ezek által okozott károk mérséklésére – fűzte hozzá.

A hallgatók által a terepmunka előkészítésében, illetve lebonyolításában kapott feladatokról Rácz Attila, az SZTE BTK Szociológia Tanszék tanársegédje beszélt.

– A szociológushallgatók oktatói támogatással megtervezték a kérdőíves adatfelvételhez szükséges kutatási feladatokat, meghatározták az adatfelvétel menetét. A geográfusok által feltenni kívánt kérdéseket kérdőívben lekérdezhető és elemezhető standard strukturált formába öntötték – így a szakember, aki az adatfelvétel során a hallgatókkal az adatgyűjtés mellett a kutatómunka irányítását is végezte a szerb és magyar szociológus és geográfushallgatók vegyes csoportjainál, akik a helyi lakossággal kitöltették a kétnyelvű kérdőívet október 15. és 19. között.

A terepmunka utáni oktatási-kutatási szakaszban, a programban részt vevő hallgatók és oktatók értékelik a kérdőíveket, kutatási jelentés szintű elemzést készítenek. Ennek révén képet kaphatunk a belvíz és az aszály kockázat gazdasági jelentőségének, társadalmi hatásainak területi különbségeiről is, emellett a projekt fontos része a lakosság tájékoztatása is.