Valószínű, hogy az első szegedi egyetemi lap, az Új Élet mellett és után más újságok is megjelentek, hiszen több mint harminc egyesület mozgolódott a diákság és az oktatók körében. Ám az 1922-től 1930-ig terjedő időszakból nincs egyetemi sajtóorgánum a gyűjteményünkben – rögzíti Ráczné Mojzes Katalin.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár egyetemi gyűjteménye vezetőjének tapasztalata, hogy a hallgatói kezdeményezésre születő újságok többnyire rövid életűek. Hiszen a szerkesztőségi munka kötődik egy-egy egyetemi évfolyamhoz, illetve pénz hiányában számos jó kezdeményezés elhal.

„Szegedi Kis Kalendárium” – teríti legyezőszerűen az asztalra a tenyérnyi noteszlaphoz hasonló méretű kiadványokat Ráczné Mojzes Katalin. Először 1929-ben a Bethlen Gábor Kör gondozásában „székely naptárként” látott napvilágot az 1930-tól Buday György művészi metszeteivel díszített „kalendárium”. Újságszerűvé az teszi a kiadványt, hogy az egyetemi hallgatók Szeged környéki és kiskunhalasi tanyavilágbeli gyűjtőmunkájának válogatott termését adja közre. – A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának ötletes pénzszerző akciójának termékei ezek az 1929 és 1938 között megjelentetett „évkönyvek” – magyarázza a könyvtáros. A gazdagon illusztrált „határidőnaplók” eladásából származó bevétel is hozzájárult a mozgalom virágkorát reprezentáló 16 könyv megjelentetéséhez. Ráczné Mojzes Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár egyetemi gyűjteményének vezetője. (A szerző felvétele)

„Színháztudományi szemle” – azonosította önmagát az 1935-ben Hont Ferenc szerkesztésében jelentkező A Színpad. – A szegedi egyetemi ifjúsághoz kevésbé, a színházhoz inkább kötődik ez az igényes folyóirat, melynek szerzői között azonban – neves színházi szakemberek mellett – szegedi egyetemistákat, illetve a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának számos tagját fedezhetjük föl – lapozgatja Ráczné Mojzes Katalin az ugyancsak Buday-illusztrációktól is gazdag kultúraközvetítő „szemlét”.