SZTE magazin

Mozgással a jobb szellemi teljesítményért

Az élsport terén is megválogatja partnereit az egyetem

 

Az eddigi eredmények erősítése mellett az SZTE élsporthoz való viszonyában, valamint a hallgatói és dolgozói rekreáció terén is új hangsúlyokat jelölne ki az intézményi sportstratégiában Galambos Gábor, az egyetemi sportért felelős rektori megbízott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szent-Györgyi Albert szellemiségének mentén haladva, s a 21. század kihívásaihoz igazodva határozott lépéseket tesz a Szegedi Tudományegyetem annak érdekében, hogy polgárai sokat mozogjanak, szeressék a sportot, ezek révén preventív módon őrizzék meg testi-lelki egészségüket. Idén szeptembertől külön rektori megbízott kezében összpontosulnak az universitas sportügyei.

 

A multinacionális cégek példája mutat utat

Galambos Gábor professzor, az SZTE egyetemi sportjáért felelős rektori megbízott helyzetfelméréssel indította munkáját. A Szegedi Egyetem Magazinnak elárulta: a meglepetés erejével hatott rá, mennyire komplex és gazdag a felsőoktatási intézmény sportélete. Messze nem csak a sport szakos hallgatók képzése, a sportlétesítmények működtetése, valamint bizonyos egyesületek költségtérítés mentességi kérelmei tartoznak ide. – Beszélnünk kell elsőként a szakos képzésről, melyhez az egyetemnek biztosítania kell az infrastruktúrát. Figyelembe kell venni a hallgatók kötelező testnevelését, mely szintén infrastruktúrát, humán erőforrást és pénzt igényel. Aztán a dolgozók munkaidő utáni rekreációja is fontos feladat, hiszen a multinacionális cégek sem véletlenül adnak szellemi foglalkozású vezető beosztású munkatársaiknak uszoda- vagy teniszbérletet. Pontosan tudják, ha valaki szellemi foglalkozású, s utána fizikai megterhelést kap, szellemileg kipiheni magát, majd másnap jobb teljesítményt nyújt. Ez a terület eddig méltánytalanul elhanyagolt része volt az SZTE sportstratégiájának – részletezte az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja.

A sportügyekért felelős rektori megbízott – számos kolléga közreműködése mellett – mintegy 40 oldalas anyagot tett le az intézmény vezetése elé, melyben a helyzetelemzést követően az állapotfelmérés eredményeként megfogalmazódott javaslatokat is rögzítette. Úgy fogalmazott, több feladat és probléma is megoldásra vár. – Komoly kérdés, akar-e a Szegedi Tudományegyetem sportegyesületet működtetni, s ha igen, hányat. A válasz természetesen igen kell legyen, mert számos diák űzi kiváló szinten saját sportágát, illetve az egyetemi- főiskolai bajnokságokon is folyamatosak a szegedi sikerek. Ha rajtam múlna, én egyébként egy klubot működtetnék, de a legfontosabb, hogy tiszta viszonyokat hozzunk létre, s csak olyan egyesületet karoljunk fel, melynek működésére van hatásunk – sorolta Galambos Gábor.

 

Rangjához méltó sportpartnereket választ az SZTE

Az SZTE-nek – folytatta – azon is el kell gondolkodnia, hogy a társadalmi szerepvállalás jegyében hogyan akar viszonyulni az élsporthoz. A professzor egyfajta karitász cselekedetnek tekinti, mikor az egyetem együttműködés keretében vállalja, költségtérítési kedvezményben részesíti a máshonnan érkezett, az SZTE-n tanuló sportolókat. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy minél erősebb legyen Szegeden a férfi kézilabda, a férfi kosárlabda, a férfi és a női vízilabda, ezáltal sok embernek okoz örömöt, ám mindez milliókba kerül a képzési díjak kiesése miatt.

– Szilárd meggyőződésem, nem jó az intézménynek, ha bárkivel szerződést ír alá. Helytelennek tartanám például, hogy a hazai felsőoktatás egyik zászlóshajója adott esetben egy harmadosztályú curling egyesülettel kössön névhasználati szerződést. Annál több hozadéka és eredménye van viszont annak, hogy a mind hazai, mind nemzetközi színtéren eredményes, kétszeres magyar bajnok Pick Szeged mezére rákerüljünk, vagy a másik helyi sikercsapat, a LEN- és magyarkupa-győztes Szeged Beton mérkőzésein jól reprezentáljuk az egyetemet. Az ilyen célokra érdemes áldozni, persze stratégiai kérdés, hogy mennyit, hiszen az oktatás és a gyógyítás nem kerülhet veszélybe. Éppen most járnak le a korábbi kontraktusok, s úgy gondolom, a férfi kézilabda, a férfi kosárlabda, a férfi és a női vízilabda esetében érdemes újítanunk. A 22 millió forintos sportkeretből (ebben nincs benne az SZTE Sportközpont működtetésére jutó forrás) 5-10 millió forintot szánunk ezen partnerségek ápolására – fejtette ki a szakember.

Hozzátette: az egyetem rendesen „megkéri az árát” a támogatásnak. Hogy csak néhány példát említsünk, az SZTE által megjelölt rendezvényeken biztosítani kell egyes csapattagok megjelenését, valamint aki költségtérítés-kedvezményben részesül, minden sajtónyilatkozatában köteles megemlíteni, hogy a szegedi egyetemen tanul, s az universitas segíti tanulmányait.

 

Infrastrukturális fejlesztésekkel ösztönözhető a mozgás

A hallgatói és dolgozói rekreáció fejlesztését részben infrastrukturális, részben működési kérdésnek tartja Galambos Gábor. Átgondolandónak tartja a két féléves kötelező testnevelés tematikáját is, hiszen – húzta alá – tudomásul kell venni, hogy bármiféle külső igazoláshoz hozzá lehet jutni, ergo csak az a diák sportol a Szegedi Tudományegyetemen, aki valóban akar.

– Megfelelő infrastruktúrát kell biztosítani ahhoz, hogy a hallgatóknak és a dolgozóknak legyen kedvük mozogni, tehát fejlesztésekre van szükség. Készséggel elismerem, a jelen gazdasági környezet és az egyetemet érő különböző megszorításokból fakadó helyzet nem alkalmas arra, hogy az oktatástól és gyógyítástól pénzt vegyünk el, de a sportstratégiában érdemes ezeket a célokat megjelölni. Másrészről véleményem szerint hatékonyabban lehetni működtetni az SZTE Sportközpontot, ha a Topolya sori sportcsarnok és nagy pálya mellett ez is az SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet égisze alá kerülne. Ami pedig a dolgozói rekreációt illeti, javaslom kari sportfelelősök kijelölését, illetve fontosnak tartanám – szintén a Testnevelési és Sporttudományi Intézet koordinálásával – jól szervezett kari, karközi labdarúgó- és kosárlabda-bajnokságok életre hívását. Az ilyen rendezvények nemcsak a regenerációt, a szellemi teljesítmény fokozását segíthetnék elő, hanem közösségerősítő szereppel is bírnának – fejtette ki.

Ha már infrastrukturális fejlesztések, van-e esély a régóta dédelgetett terv megvalósítására, egy egyetemi fedett uszoda felhúzására? – érdeklődtünk. Galambos Gábor úgy válaszolt: egy fedett uszoda felépítése alsó hangon is 1,2-1,3 milliárd forintba kerül. Úgy tűnik, szerencsére Szeged városa partner lenne a projekthez, melyet az egyetem egyedül nem tudna véghezvinni. Az SZTE jelenleg az alkalmas uniós infrastruktúra-fejlesztési programot, pályázatot várja, anélkül sajnos nincs lehetőség érdemi előrelépésére.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01