Bár újszerűnek tűnik és hazánkban kevéssé ismert még a kerékpáros póló, eredete száz évvel ezelőttre vezethető vissza. Az 1908-as londoni olimpián bemutatkozó sport volt az akkor még (a lovaspólóhoz hasonlóan) füves pályán űzött játék. Az aszfaltozott terepen játszott változat az 1980-as évektől terjedt el Európában, a ’90-es évektől pedig nemzetközi bajnokságokat is rendeznek, az idei Európa-bajnokság Párizsban lesz. Magyarországon 2007-ben alakult meg az első csapat Budapesten, majd Debrecenben és Szegeden is összeállt néhány, a kerékpáros sportot kedvelő fiatal. A szegediek szinte eggyé válnak a biciklijükkel, hisz még a lábukat sem teszik le, hetente kétszer edzenek. Ahogy nézem őket, a pörgés, vidámság és egymás heccelése mellett a kisebb-nagyobb esések, ütközések is igen gyakoriak.

– Nagyon agresszív vagy! Mire jó ez? Ez így nem játék! – mondja az egyik csapat tagja a másiknak. És valóban: ezek a fiatalok elsősorban játéknak, szórakozásnak tekintik ezt a sportot, nem profi versengésnek.

– A biciklis póló nem agresszív sport, sokkal inkább ügyességi – mondja Varró Katalin, a Szegedi Tudományegyetem francia szakon végzős hallgatója, aki tavaly nyáron, egy filmvetítés kapcsán szeretett bele a játékba. – Egy-két védőfelszerelés azért nem árt – teszi hozzá mosolyogva. És hogy mi kell ahhoz, hogy valaki elkezdjen kerékpáros pólózni? Kata szerint a kerékpározás szeretete mellett bátorság. Ugyanis nem szabad féltenie sem önmagát, sem a biciklijét a sérülésektől. Ezen kívül sok mosoly és persze csokoládé, amelyből több tábla is elfogy egy edzés alkalmával. Ha ez megvan, irány a Vajda utcai sportpálya!