A Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetben baktériumok, vírusok, gombák és paraziták okozta fertőzések széles spektrumú diagnosztikáját végzik. A professzor asszony oxigénmentes környezetben előforduló, azaz anaerob baktériumokkal foglalkozik.

– Az ASA Lifetime Achievement Awardja az anaerob baktériumokkal és az általuk okozott megbetegedésekkel foglalkozó tudományterület legnagyobb kitüntetése. Hogyan jellemezné az önök szakterületét?

– Az anaerob baktériumokkal nem könnyű dolgozni, ezért alapvetően a kutatók külön és nagyon lelkes csoportja foglalkozikaz antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességükkel (rezisztenciájukkal), valamint azzal, milyen kórképekben játszanak szerepet.

– Mit kell tudni dióhéjban az anaerob baktériumokról?

– A nyálkahártyafelszíneken és a bőrön is megtalálhatóak az emberi szervezetben, komoly szerepet játszanak az emésztésben és a bél védőfal órájának képzésében. Ha azonban kikerülnek onnan, például egy műtét után bejutnak a hasüregbe, akkor ott gyulladást, tályogokat okozhatnak. A laboratóriumban egy speciális kamrában, az anaerob chamberben, oxigénmentes környezetben tudjuk őket tenyészteni.

– Két baktériummal különösen sokat foglalkoztak.

– Az egyik legfontosabb anaerob baktérium, a – főként nőgyógyászati, hasi sebészeti, orális műtéteket követő fertőzésekben előforduló – Bacteroides fragilis vonatkozásában európai szintű rezisztencia-felmérést végeztünk, foglalkoztunk az antibiotikum rezisztenciájuk genetikai hátterének vizsgálatával. Két cikket éppen most készülünk publikálni munkatársaimmal, Urbán Edit docenssel és Sóki József tudományos munkatárssal. Kezdettől fogva kutatjuk a Clostridium diffi cile pathogén szerepét is, amely kórházban szerzett (nozokomiális) hasmenést okoz. Többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen típusú törzsek terjednek Magyarországon. Létezik olyan változata, amelyet komoly figyelemmel kísér a világ, mert hipervirulens, azaz nagyon fertőző.

– Húsz éve foglalkozik ezzel a területtel, emellett mindig kiemelten támogatta az oktatást is, nemzetközi kurzusokat tartottak az intézetben olyan partnerekkel, mint például a hollandiai groningeni egyetem mikrobiológiai laboratóriuma.

– Ezekre a kurzusokra a világ minden részéről jelentkeztek hallgatók. Mi nem csak beszéltünk az anaerob baktériumokról, hanem meg is mutattuk, hogyan kell velük bánni.

– A laborban az anaerob kamra mellett egy másik érdekes készülékkel is dolgoznak, a MALDITOF MS-sel (Matrix-asisted laser desorption/ionization time-offlight mass spectrometry). A működése is olyan bonyolult, mint a neve?

– Ez egy tömegspektrográf, a baktériumok identifikálásához jelent hatékony segítséget. Egy fehérjeanalízisen alapuló módszert használ, softlézer-besugárzással tíz-tizenöt percen belül beazonosítja a mikroorganizmust.

– A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társasághoz ön „tette hozzá” a „klinikai mikrobiológiát”, miért?

– A mikrobiológusokat sikerült a szervezethez vonzanom, ugyanis a súlyos fertőzések kezelésében az infektológusok a legtapasztaltabbak, de a minél jobb eredmények érdekében szoros szimbiózisban kell dolgozniuk a mikrobiológusokkal. Ezt mutatja a társaság európai megfelelője, a European Society of Clinical Microbiology and Infectious Diseases is, aminek közel tíz évig voltam vezetőségi tagja.