2006 szeptemberében – kétéves előkészítő folyamat lezárultával – indult meg a Szegedi Tudományegyetemen a nemzetközi tanulmányok BA-szak. Az egyetem különböző karain korábban is oktattak európai ismereteket, az új képzéssel ezt kívánta egyesíteni a szakgazda Európa-tanulmányok Központ (ETK).

Francia nyelven is indul az MA

– 2004-ben brüsszeli nagyköveti munkámat befejezve vettem át az Európa-tanulmányok Központ vezetését. Azt a célt tűztem ki magam elé, hogy kollégáimmal alakítsuk ki az egység saját oktatási profi magját. Olyan képzésre gondoltunk, mely interdiszciplináris tudást ad a hallgatóknak, jogi, gazdasági, politikai, történeti, kulturális és diplomáciai ismereteket egyaránt. A sikeres akkreditációt követően így hirdethettük meg a nemzetközi tanulmányok alapszakot – idézi föl a kezdeteket az ETK-t irányító Trócsányi László egyetemi tanár. A professzor 2007-től 2010-ig az Alkotmánybíróságnak is tagja volt, azóta hazánk párizsi nagykövete. Mint magazinunknak elárulja: rendkívül büszke rá, hogy immár két szakirányon (Európa-tanulmányok, illetve Regionális tanulmányok – Mediterráneum) működik a mesterképzésük, valamint idén szeptembertől francia nyelven is megindul a nemzetközi tanulmányok MA. Az eddigi tapasztalatok összességében rendkívül pozitívak. A képzésben érintett fakultások (Állam- és Jogtudományi, Bölcsészettudományi, Gazdaságtudományi, Természettudományi és Informatikai Kar) között zökkenőmentes az együttműködés, a szak iránt pedig – éppen annak komplexitása és alkalmazhatósága miatt – egyre komolyabb az érdeklődés. Minden évben 80-100 hallgató kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon.

Külföldi diákokkal a nemzetközi légkörért

– Komoly eredménynek tartom, hogy öt év alatt a Corvinus Egyetemhasonló képzése mellett vezető helyet harcoltunk ki minden felmérés és szakmai rangsor alapján. Nemzetközi kapcsolatainkat folyamatosan szélesítjük, diákjaink sikeresen szerepelnek a hazai és nemzetközi versenyeken. A jövőképünk is határozott: célunk, hogy kialakítsuk a képzést megalapozó nemzetközi légkört, s így váljunk az SZTE egyik zászlóshajójává. Évről évre fogadunk Erasmus-ösztöndíjas külföldi diákokat, a francia nyelvű MA-ra pedig már Koszovóból, Moldovából és Franciaországból is jelentkeztek fiatalok. Tovább kívánjuk erősíteni a mesterképzésekben az idegen nyelvű ismeretátadást. Francia blokkunk már van, emellett angol és német nyelvűt is tervezünk annak érdekében, hogy a nálunk végzettek minél kelendőbbek legyenek a munkaerőpiacon – vázolja az elképzeléseket Trócsányi László. Megtudjuk: az alapszakot befejezők jó része mesterképzésben folytatja, azok pedig, akik rögtön karriert teremtenének, multinacionális cégeknél, a Külügyminisztériumban és más tárcáknál, illetve az önkormányzatoknál találják meg számításukat.

Erősít a közéleti szerepvállalás

A szakfelelős professzor optimista és bizakodó: biztos benne, hogy az új finanszírozási rendszerben is megőrzi pozícióit a szegedi nemzetközi tanulmányok képzés. Úgy fogalmaz: el kell fogadni, hogy az állam bizonyos prioritások mentén osztja szét a felsőoktatásra szánt büdzsét, s most több jut a reál-, mint a társadalomtudományokra. A jogtudományi karoknak és az azok által kínált szakoknak az a feladatuk, hogy bizonyítsanak az élesedő versenyben, s valóban minőségi diplomákat kínáljanak. Trócsányi László szerint – minden ellenkező állítással szemben – ehhez járulhat hozzá, ha egy universitas oktatói között közéleti szerepet vállalók is akadnak. Az SZTE-t is csak erősítheti, ha az alma materéhez visszajáró jelenlegi vagy korábbi alkotmánybíró, miniszter, államtitkár vagy éppen ombudsman osztja meg gyakorlati tapasztalataita hallgatókkal.