SZTE magazin

Az első számú védőpajzs

Szeged város díszpolgára lett Dobozy Attila bőrgyógyászprofesszor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Büszkén állítja magáról: lokálpatrióta. Dobozy Attila akadémikus, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika emeritus professzora, korábbi igazgatója – Szeged idei díszpolgára – lassan ötven éve mond köszönetet munkájával a családját befogadó város közösségének.

Különösen megtisztelőnek tartja szülővárosa elismerését, hiszen egész pályafutását Szegednek köszönheti – vallja meghatottan. A Tisza-parti település igazi befogadó város, ami a professzor családjának is otthont adott. Anyai nagyszülei a Zsil-völgyéből, apai nagyszülei Temesvárról kerültek ide az első világháborút követően, miután nem voltak hajlandóak letenni a román állami esküt. Anyósa Munkácsról, apósa Eszékről települt át – Szeged valamennyiüket keblére ölelte.

 

A Tisza és a Korányi fasor

– Családunk talán még azoknál az ősi famíliáknál is jobban kötődik a megyeszékhelyhez, melyek százötven-kétszáz éve élnek itt. Szeged a Kolozsvárról elűzött egyetemet is ugyanígy fogadta be, azt az intézményt, melyhez egész életpályám kapcsolódik. A legszilárdabban hiszek benne, sehol máshol nem tudtam volna ennyit tenni, mint itt. A világ leggyönyörűbb helyének tartom Szegedet szívében az egyetemi campusszal. Irodám ablakából kinézve hosszú évekig a Tiszát és a Korányi fasort csodálhattam, nem is tudok elképzelni ennél kellemesebb környezetet! – beszél szegediségéről a professzor.

Dobozy Attila rendkívül hálás elődjének, mesterének, Simon Miklós professzornak, akinek vezetése alatt felvirágzott a szegedi bőrgyógyászati iskola. Ö honosította meg a klinikán a modern, funkcionális dermatológiát és a betegek tiszteletére, szeretetére alapuló gyógyászatot, illetve az ő idejében indult meg az a ma is intenzív és aktív kutatási tevékenység, mely Szegedet a fényterápiás eljárások hazai központjává tette.

 

Fénnyel az egészségért

– Az optikai tanszék munkatársaival közösen mi jöttünk rá, hogy a xenoklorid lézer fénye hatékonyan gyógyítja a pikkelysömört. Ezt már az egész világon alkalmazzák, elismerve a szegedi prioritást. A jelenlegi klinikaigazgatóval, Kemény Lajos professzorral együtt alkottuk meg a Rhinolightot, egy UV-sugárzást alkalmazó fényforrást, mely a szénanátha kezelésében jelentett áttörést. Emellett különféle, a bőrt érintő immunsejtekből kiinduló daganatok kezelésére szolgáló fényterápiás eljárásokat is fejlesztettünk – mutatja be egyik legfontosabb kutatási irányukat. Legalább ilyen kedves és jelentős másik két terület is, ha leltárt készítünk az utóbbi évtizedekről. Dobozy Attila és munkatársai állapították meg, hogy a bőr jellegzetes és nagyon ritka daganata, a Kaposi-szarkóma kialakulásában a szervezet immunológiai védekező funkciójának károsodása játszik szerepet. Ez akkor lett különösen érdekes, mikor kiderült: a szerzett immunhiányos szindróma, az AIDS fertőzöttjei közül hihetetlenül sokan Kaposi-szarkómában szenvednek. Szintén világszerte idézett felfedezésük, hogy a hámsejtek nemcsak passzív védekezésre képesek a fertőzésekkel szemben, hanem a hám külső része szerepet tölt be a különböző baktériumok, mikroorganizmusok elleni aspecifikus immunvédelemben.

 

Az arany középút

Bőrünkre a mai felgyorsult világban számtalan veszély (túlzott napozás, különböző kémiai szerek, mesterséges élelmiszeradalékok, gyógyszerek) leselkedik. Ugyanakkor mivel fontos védőpajzsot jelent egészségünk megóvásában, nagyon oda kell rá figyelnünk – figyelmeztet a szakember.

– A legtöbb, amit tehetünk, hogy vigyázunk bőrünkre. Be kell tartani a higiéniás szabályokat, de úgy, hogy megtaláljuk az arany középutat: a tisztálkodás nem lehet a hám életfunkcióit befolyásolóan agresszív, viszont a spontán lebomló sejteket eltakaríthatja. Ügyelnünk kell a helyes, egészséges életmódra és táplálkozásra is!

S hogy milyen kihívások, megoldandó feladatok várnak a bőrgyógyászokra a következő években? Az akadémikus szerint fel kell készülniük a daganatos és allergiás megbetegedések számának további növekedésére (utóbbi kórcsoport a magyar lakosság 27-40 százalékát érinti most is a különböző becslések szerint), illetve az esztétikai-kozmetikai dermatológia térhódítására a társadalom fejlődésével.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01