A 2000 óta háromévente elvégzett PISA (Programme for International Student Assessment) filozófiája szerint a legfrissebb tudományos eredményeket felhasználva az oktatáspolitika számára is hasznos adatokat szeretne szolgáltatni.

Korábban nem volt olyan konkrét adatbázis, amely alapján modellezni lehetett volna az oktatási rendszerek produktivitása és a gazdasági fejlődés összefüggéseit. Nem véletlen, hogy a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD indította el a PISA felméréseket, melyek abból a szempontból jelentenek újdonságot, hogy új tudáskoncepcióra épülnek: nem azt vizsgálják, hogy mit tudnak a gyerekek, hanem, hogy miképpen tudják a tudást alkalmazni új környezetben – magyarázta Csapó Benő professzor, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet vezetője, a PISA Governing Board (igazgatótanács) alelnöke. A mérésekkel egy időben a háttéradatok gazdag rendszerét felveszik, és mindezt össze lehet kapcsolni az OECD egyéb területekről származó hatalmas statisztikai adatbázisaival. Így nagyon részletes elemzéseket lehet végezni arra vonatkozóan, hogyan működik az iskola, milyen irányú változtatásokkal lehet javítani az eredményeket.

PISA sokk

– A kritikus észrevételek főleg a politikai szférából és a laikus közegből érkeztek – szögezte le a professzor. – Néhány országban, például Németországban valóságos sokkot váltott ki a várakozásokhoz képest gyengébb eredmény, de nálunk is nehéz volt feldolgozni, hogy a korábbi világelső pozíciónkból visszaestünk a középmezőnybe– vázolta Csapó Benő. Időre volt szükség annak megértéséhez is, hogy a PISA nem közvetlenül azt méri, amit az iskolában tanítunk. A tudás átvitele, új környezetben való hasznosítása bonyolult folyamat, az alkalmazás készségeit csak újszerű feladatokkal lehet felmérni. A professzor szerint sajnos még ma is tartja magát az a feltételezés, hogy most akkor majd azt kell tanítani, amit a PISA tesztek mérnek.

– Nem kell azt tanítani. Az olvasás, szövegértés készségeit kell hatékonyan fejleszteni. A matematika– és természettudomány–tananyagot gondolkodva, elmélyülten megértve kell megtanulni, és akkor hatékonyabban, szélesebb körben lehet a tanultakat alkalmazni – emelte ki Csapó Benő. Különbségek A PISA-ból kiolvasható legfontosabb üzenetek egyike a professzor szerint, hogy nálunk a legnagyobbak az iskolák közötti különbségek, és ez önmagában is rontja a rendszer hatékonyságát. Nálunk a legerősebb a tudás családi meghatározottsága, ami arra utal, hogy az iskola keveset tesz hozzá ahhoz, amit a tanulók otthonról hoznak. Alacsony a kiemelkedő szinten teljesítő tanulók aránya, ebben a tekintetben még olyan országok is megelőznek bennünket, amelyek egyébként az átlagot tekintve mögöttünk vannak. Ha az adatokat tágabb összefüggésekbe helyezzük, ahogy az OECD is teszi, azt látjuk, hogy az oktatás minőségének legfontosabb tényezője a pedagógus, nálunk pedig nemzetközi összehasonlításban is súlyos gondok vannak a pedagógusok anyagi megbecsülésével, a pályára kerülők kiválasztásával, képzésével és továbbképzésével – így Csapó Benő.

Remény

– Nem mondhatunk le a reményről, hogy jobbak lesznek az eredményeink, még akkor sem, ha számos ma látható folyamat inkább ennek ellenében hat – érvelt a professzor, aki szerint az óvoda általánossá tétele, az iskola első éveinek komolyan vétele, a hátrányos helyzetű családok gyermekeire fordított kiemelt figyelem javíthat a helyzeten. Számos olyan területet lehet említeni, ahol jelentősebb anyagi beavatkozás nélkül is érhetünk el eredményeket, ilyen például a pedagógusok ellátása olyan tudással és eszközökkel, amelyekkel hatékonyabban fejleszthetik a gyermekek alapvető készségeit az első iskolai években. A pedagógusképzés és – továbbképzés megerősítése, kutatóegyetemekre koncentrálása szintén nem igényelne jelentősebb többletforrásokat. Megkerülhetetlen anyagi többletet igényel azonban a pedagógusok fizetésének rendezése – összegzett.

Fejlődő felmérés

A módszerek látványos fejlődését jelenti a számítógép alapú mérés. Olvasásértésnél például különböző forrásokat tudnak szimulálni, internettel a szöveg bármely szavához szótárbejegyzés, grafikon linkelhető be. Kiegészítő információkat is nyerhetnek a jövőben, mint például az olvasási sebesség, vagy hogy melyik oldalakat tekinti meg a tanuló – tudtuk meg a „Szeged Workshop on Educational Evaluation – SWEE 2012” műhelyen Eckhard Klieme professzortól, aki Németország legnagyobb oktatási kutatóintézetében, a DIPFben (Deutsches Institut für Internationale Pädagogische Forschung) az oktatásminőség és értékelés részleg igazgatójaként dolgozik.

Dinamikusan

Idén első alkalommal a PISA-ban a diákoknak különböző készülékekkel kell problémamegoldó képességeiket bizonyítaniuk. Egy konkrét példa: a tanulók egy mp3-lejátszót látnak a képernyőn, és ki kell találniuk, hogy miként működnek a gombok. Ezután meg kell adniuk például, hogyan lehet a lehető legkevesebb gombnyomással XY zeneszámot megadott hangerővel lejátszatni – magyarázta lapunknak a másik PISA szakértő, Joachim Funke általános pszichológus, aki a felmérés problémamegoldással foglalkozó nemzetközi szakmai csoportját vezeti. Azt is megtudtuk, a PISA 2012-ben világszerte több mint 500 ezer tanuló vesz részt több mint 70 országból. – A PISA dinamikus, és képes tanulni – így Joachim Funke. Hozzátette: az oktatással foglalkozó politikusok kemény tényeket kapnak, ezekből lehet levonni azokat a következtetéseket, hogy milyen nagynak kell lennie egy iskolai osztálynak, vagy hogyan alakítsák a tanárképzést.