SZTE magazin

Végső dolgok

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Van értelme gondolkodni a Teremtő létéről vagy a teremtés valóságáról, de nem sok értelme van a tudomány szenével táplálni a hit gőzhajóját. Isten az algebra, a molekuláris biológia és a kvantumelmélet nélkül, avagy az algebrában, a molekuláris biológiában és a kvantumelméletben is él. Véges gondolkodásunk egyik tipikus butasága, amikor egy családi tragédia (halálos baleset, fiatalemberen diagnosztizált súlyos kór) fölött tördelve a kezet megkérdezzük, hogyan engedhette ezt meg Isten. Aztán tovább megyünk: nincs is Isten, hiszen ha lenne, akkor ezt nem engedné. Bocsátassék meg nekem, ha ehhez a nagyon leegyszerűsített megközelítéshez hasonlítom, ha Isten létét vagy nem létét valamely természettudományos jelenséggel akarják bebizonyítani.

A tudomány csodái nem érvek, hanem rádöbbenések. A bor Isten átlényegülésének szimbóluma. Igyatok ebből mindnyájan. Kérdezem a borszerető vegyész professzort, hányféle vegyületet lehet kimutatni a borból? Visszakérdez: milyen műszerrel?

Milyen az Isten? Milyen lélekkel?

Akinek van hite, megérti, hogy mindannyian a végtelen akarat részei vagyunk, úgy, hogy minden részben ott munkál az egész. Keresztény megközelítésben a megváltás története folyamatos, ugyanakkor befejezett is. Ha nem lennénk megváltva befejezett módon Krisztus vértanúsága által, akkor nem lenne ez a tett a folyamatos és végtelen jelen eleme. És ez így hömpölyög tovább, hömpölyög, akár a tenger. Az elemek közül a tenger az Atya – ez Pilinszky János sok szép mondata közül a leggyönyörűbb. A tenger a sivataghoz és az éjszakához hasonlóan a misztikus irodalom szimbóluma is, az eszkatológiai feszültséget kifejező kép. Ez az érzés a megváltottságunk tudatának és a megváltatlanságunk érzetének kettőséből születik. Édes napszúrás kínoz – mondja Pilinszky. A nap Isten önközlő szeretetének szimbóluma a misztikus irodalmi hagyományban. Tudjuk, hogy nincs édes napszúrás. És mégis van. Érdemes fölütni az Apokrifot, a magyar irodalom egyik legnagyobb versét. Áll a napon az ember, ez itt a levegőtlen prés, mindössze árnyék, bot és rabruha a juss, és Isten nem szólal meg, nem mond semmit. Talán csak üzen: fordulj Krisztushoz, ő ember is. Imitatio Christi.

Szóval tudományosság és/vagy hit? Lapátoljuk tovább a szenet?

Vegyük észre, hogy az a hajó vitorlás.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01