Október 26-án több mint száz középiskolás (29 oktatási intézmény 35 csapata) érkezett a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyére. Az előzetes feladatoknak megfelelően a résztvevők tanulmányozták a Nobel-díjas tudós életét és munkásságát. A Szegedi Egyetem Magazin az izgalmas versengés kulisszái mögé tekintett: a felkészülés során szerzett élményeikről, benyomásaikról és jövőbeni terveikről kérdeztük a résztvevőket.

Megerősítést jelentett a verseny

– A leginkább az fogott meg Szent-Györgyi Albertben, ahogyan a tudomány világát képviselte: nem görnyedt hátú tudós volt, hanem fiatalos megjelenésű sportember – árulta el a verseny ebédszünetében a 11. osztályos Fülöp Imre, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanulója. Az asztalnál ült két csapattársa, az ugyancsak tizenegyedikes Kovács Dániel és a tizedikes Menkó Tamás is. – Szembement az akkori felsőoktatási rendszer hagyományaival, de végig szerény és alázatos maradt, és törekedett arra, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a diákjaival – folytatta a szegedi egyetem egykori legendás rektorának méltatását Kovács Dániel.

A fiúk azt is megosztották magazinunkkal, mivel is szeretnének foglalkozni a gimnázium befejezése után: Imre és Dániel orvosként segítenének az embereken, Tamás pedig gépészmérnök akar lenni.

– Megerősítés volt ez a nap – összegezte élményeit Imre, ugyanis a versenyen legnagyobb örömére lehetősége nyílt arra, hogy egyetemi oktatókkal is elbeszélgethessen a szegedi orvosképzésről, és beleszagoljon kicsit az egyetemisták életébe.

Kitartó szerves vegyület

A hat háromfős együttes részvételével lebonyolított show-szerű finálét követően a végül hatodik helyezést elért csapat, a Dérivitamin tagjaival és felkészítő tanárával, Mónok Máriával beszélgettünk, akik a szegedi Déri Miksa Ipari Szakközépiskolából érkeztek. A szakközépiskola épülete fontos helyszínéül szolgált Szent-Györgyi kísérleteinek, s mint ahogyan azt a magyar-történelem szakos tanártól megtudhattuk, december 10–12. között ugyanezen épület ad majd otthont a Nobel-díjas tudósra emlékező Szent-Györgyi Napoknak.

Mónok Mária elégedetten számolt be versenyzőinek (Garai Gábor,Varga Zoltán, Gubics Flórián) teljesítményéről. – Ez a döntős eredmény azért is kiemelkedő, mert műszaki iskola lévén nálunk a biológiát és a kémiát csökkentett óraszámban tanulják a diákok, ezért a gyerekek megfelelő hozzáállására, kitartására még inkább szükség volt.

A tizedikes Flóriánt az ragadta meg a leginkább, hogy azok a problémák, melyeket Szent-Györgyi az emberiség jövőjével kapcsolatosan megfogalmazott, még ma is aktuálisak; az ugyancsak tizedikes Zoltán számára pedig a kémiai kísérletek jelentettek maradandó élményt.

„Naponta szedek C-vitamint!”

A verseny második helyezett csapata (a győztes debreceni Tóth Árpád Gimnázium mögött) a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egysége lett. Maróti Gábor, Zsiros Ádám és Fejes Roland személyében rutinos versenyzőket ismerhettünk meg, akik szerint a mostanihoz hasonló megmérettetések nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy megtalálják az érdeklődési körüknek leginkább megfelelő szakmát. Gábor felkészülésének részleteibe is beavatott.

– Sok dolognak utánanézek a neten, és jó pár alkalommal előfordult már, hogy bár nem konkrétan Szent-Györgyi munkásságáról kerestem információkat, mégis többször belefutottam a nevébe, munkásságába. Kérdésünkre, hogy személy szerint mit jelent számukra Szent-Györgyi, Roland mosolyogva így felelt: „Naponta szedek C-vitamint!”