– Miért gondoljuk, hogy mi mindent meg tudunk magyarázni? – kérdezte Falus András a Hit és tudomány kérdését tárgyaló Tudósklubban. Az immunológus abban azonban megegyezett vitapartnerével, Gyulai József fizikussal: lehet „és” reláció a két terület között, hiszen amíg a hit a „miérteket” igyekszik megválaszolni, addig a tudomány a „hogyanokra” keresi a választ.

Heves viták

Az „izmusokról” szóló diskurzusokat mindig heves viták jellemezték: az Amerikai Egyesült Államokban bíróságon döntöttek, s minősítették a kreacionizmust, azaz a darwini téziseket tagadó, isteni teremtést hangsúlyozó, magukat tudományként definiáló irányzatokat vallásosnak. Hit és tudomány vitájában Barbour, az amerikai teológus, fizikus és filozófus fogalomrendszere általánosan elfogadott. Nézetei szerint a két terület között mára a dialógus jellemzőbb: a vallás és a tudomány is a maga eszközeivel áll szemben egymással, hiszen – ahogy Máté-Tóth András valláskutató, az SZTE BTK Vallástudományi Tanszék vezetője is fogalmazott – a mélyszegénység vagy az éhezés megoldásában mindkettőnek lehet saját dolga. A barbouri tézisek szerint hit és tudomány „integrációja” kölcsönösen inspirálhatja egymást, anélkül, hogy összemosódna.

Irányítottság

– Ha például a molekuláris területeket, nézzük vagy akár a fehérjerendszerek nagyobb dimenzióit, olyan jelenségekkel találkozunk, amelyek véletlenszerűen is végbemennének, sőt: végbemennek. Ugyanakkor annak, hogy ezek a folyamatok jellemzően egy időben, egy helyen, egymásra épülve történjenek, minimális a statisztikai valószínűsége. Utóbbi szerint a „nagy boom” óta eltelt idő sokszorosára lenne szükség ahhoz, hogy az olyan jelenségek, mint mondjuk a fehérjék térszerkezetének kialakulása, minden irányítottság nélkül végbemenjenek – mondta Dux László, az SZTE ÁOK Biokémiai Intézet vezetője.

Annak ellenére, hogy laboratóriumi körülmények között rekonstruálhatóak az élő szervezetekben végbemenő folyamatok, azok gyorsaságának oka az evolúciós fejlődésben nem tisztázott. – A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka – emlékeztette a kétkedőket Falus András is, ironikus módon a kreacionizmus egyik kritikusát, Padiant idézve.

Kreacionizmus Magyarországon

– Amikor hitről és tudományról beszélünk, azt kell összehasonlítani, amit össze lehet hasonlítani. Ezzel szemben a kreacionizmus egy vallási nézet, amely szeret a tudomány zekéjében díszelegni. Hazánkban szintén akadnak képviselői nem csupán a keresztény, de például a Krisna-tudatúak között is. Ők megpróbálják elérni, hogy ezek a nézetek bekerüljenek az oktatásba a biológia mellé, szemben a darwini felfogással – mintha az hitrendszer lenne, nem koncepció – mondta Máté-Tóth András.

Magyarországon az MTA elnöksége 2008- ban így foglalt állást a témáról: „Az evolúció tanulmányozása biológiai megfigyeléseken, méréseken és következtetéseken alapuló tudomány, amelynek egyes állításai bizonyíthatóak és cáfolhatóak, míg a kreacionizmus (így a teljesen hipotetikus ’intelligens tervezés’ is) dogmán és feltételezéseken alapuló elmélet...”

Ám amíg a „hogyanra” válaszolni a tudós feladata, a „miért” hitbéli kérdésnek ugyanúgy megmarad. – Annak ellenére, hogy a szivárvány egy optikai jelenség, Isten és ember szövetségének is a jelképe - fogalmazott Falus András.