Bár a magyar törvényi szabályozás egyértelmű, a genetikailag módosított szervezetek, illetve élőlények (Genetically Modifi ed Organisms) erősen megosztják a szakmai és közvéleményt. Abban mindkét oldal egyetért: nagy árat fizethetünk a rossz döntésért. 1983 – 84-ben indultak meg az első GMO-vizsgálatok, dohánnyal. 1994-ben az USA-ban kereskedelmi forgalomba került az első génmanipulált paradicsom, mely erősebb sejtfallal rendelkezett, mint az eredeti, így sokkal jobban bírta a szállítást – sorolta Andorkó Rita, a Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztálya Biodiverzitás- és Génmegőrzési Osztályának vezető tanácsosa, aki az SZTE ÁJTK Európa-tanulmányok Központ keretében működő Europe Direct Szeged Integrációs Klubjában beszélt a GMO-król. Azóta próbálkoztak már műanyag-, sőt gyógyszertermelő növények termesztésével is, nem is beszélve a francia fluoreszkáló nyúlról – tíz kísérleti állatból csak egy maradt életben. A genetikailag módosított szervezetek hatásai és a velük kapcsolatos kockázatok mérlegelése a kutatókat is megosztja, ennek alapján beszélhetünk az úgynevezett elővigyázatossági alapelv alkalmazásáról vagy annak hiányáról – tudtuk meg Bartha Pétertől, a Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs Főosztályának vezető helyettesétől.

Az EU szigorú, de nem eléggé?

A világ 29 országában – köztük az USA-ban, Brazíliában, Argentínában, Indiában, Kanadában és Kínában – termesztenek GM-növényeket, az Európai Unióban két GMO fajta engedélyezett termesztésre jelenleg, Magyarországnak mindkettőre moratóriuma van: egy GM-kukorica és egy GM-burgonya, az Amfora. Andorkó Rita magazinunknak elmondta, bár az EU jogi szabályozása az egyik legszigorúbb a világon, szerintük még ez sem elég. Egyes GM-élelmiszerek és takarmányok esetében például semmiféle vagy nem megfelelő állatetetési kísérleteket végeznek. Magyarországon egy 2006-os országgyűlési határozat mellett az Alaptörvény is megerősíti azt, hogy hazánk a GMO mentes mezőgazdaságot kívánja támogatni – ahogyan egyébként az uniós állampolgárok nagy része is. A tanácsos azt is kiemelte, a GMO mentes vetőmag versenyelőnyt is jelent a világpiacon.

Kockázatok

Fontos a nemesítés és a géntechnológia elkülönítése. A nemesítés során azonos vagy közel rokon fajokat kereszteznek, azaz alapjában véve természetes folyamatot generálnak, és azt vizsgálják, hogy a keletkező új szervezet életképes-e a környezetében. Genetikailag módosított növények esetében egy vagy több speciális tulajdonság kialakításának céljából idegen gént kap az élőlény. A GM-élelmiszerek máj- és vesekárosodást, illetve allergiát okozhatnak, szaporodási képességcsökkenést idézhetnek elő. Antibioktikum-rezisztencia alakulhat ki, hiszen egyes GMO-k kifejezetten ilyen géneket tartalmaznak. Ökológiai kockázatként új kártevők, vírusok jelenhetnek meg. Mint bebizonyosodott, a gyakorlatban nem megvalósítható a GM- és nem GM-növények együtt-termesztése, ugyanis nagy távolság esetén is bekövetkezhet a szennyezés. Eltűnik a fogyasztó választási lehetősége, hiszen például jelenleg a GM-takarmánnyal etetett állatokból származó húst, tojást, tejterméket nem kell jelölni. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatást is érintik a GMO-k, amik kevesebb emberi beavatkozást igényelnek - tudtuk meg a tanácsostól.

Riogatás és félretájékoztatás a GMO körül?

1986-ban hozták létre Magyarországon az első GM-növényt, a GM lucernát az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Azóta folyamatosan vizsgálnak ilyen növényeket. Dudits Dénes akadémikus, az SZBK Növénybiológiai Intézetének kutatóprofesszora szerint a GMO-kérdést övező heves viták a politikai döntéshozatal szakmai megalapozatlanságára, az emberek és a média egyoldalú tájékozottságára vezethetők vissza. Mint mondta, a politikusok nem bíznak a nemesítők felkészültségében, ezzel rengeteg kárt okoznak a magyar agrár innovációnak.

Az EU-ban a kukoricabogár–rezisztens GM-kukorica engedélyeztetése sikeresen átment a European Food Safety Authority (EFSA) ellenőrzésén, így várhatóan hamarosan elkezdődik az eddigi két GM-növény mellett ennek a termesztése is. Ha tiltják hazánkban ezeket a hibrideket, akkor a bogár elleni védekezésre a magyar gazdák továbbra is évente négymilliárd forintot költenek, és szennyezik a környezetet.

Az igazi öko

Dudits Dénes szerint a GMO jelenti az igazi öko gazdálkodást, hiszen nem szennyezzük a környezetet vegyszerekkel, vagy másik példa, hogy 2010-ben 19 milliárd kilogrammal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás – hiszen a GM-növény kevesebb gépi megművelést igényel. A génfelfedezésétől a piacra kerüléséig 15 évre van szükség, és egy kívánt tulajdonság kialakítása 20 millió dollárba kerül, további 100 millióra rúghat az engedélyeztetés. Nem csoda, ha többnyire multinacionális cégeknek van csak forrásuk GMO-ra – a professzor szerint a multikkal szembeni ellenszenv is magyarázat a GMO-tól való idegenkedésre. Az akadémikus azt is leszögezte, véleménye szerint az EU-ban bevett átlagosan 45 hónapos, GM-termékekre vonatkozó engedélyeztetési idő is mutatja, elegendő, sőt, túlzó az unió szigorúsága (az USA-ban 25, Kanadában 30 hónap).

Cáfolatok

Az akadémikus a felhozott aggályokra úgy reagált: minden növényvédelmi technológiai vezethet rezisztens kórokozók kialakulásához. Ebben az esetben le kell váltani, és egy másik fajtát kell használni, de erre találták ki a GM-földek mellett kötelezően előírt GM-mentes menekülőzónát is. Az átporzás érvét is gyengének érzi a professzor, a nemesítők már most is tudják biztosítani, hogy az egyik hibrid ne keveredjen a másikkal. Másrészt például a búza önbeporzó, nem „szennyezhet” át más növényt. Mindemellett nincs arra statisztikai adat, hogy versenyelőnyt jelentene Magyarországnak a GMO mentesség.

A téma megítélést az is nehezíti, hogy maga a tudóstársadalom is megosztott, és az MTA-nak sincs vonatkozó állásfoglalása. Az MTA Agrártudományi Osztálya viszont 2010-ben többek között azt fogalmazta meg, hogy az agrárium versenyképességét az szolgálná, ha esélyegyenlőség mutatkozhatna a technológiaválasztásban. S bár minden újdonság kezdetben ellenérzést vált ki, Dudits Dénes szerint csak idő kérdése, hogy Magyarországon is GMO világ legyen…