SZTE magazin

Az egyetem lehet a híd az ELI-hez

Már tart a tereprendezés Öthalomban

 

Ha az egyetem jól tudja magát pozícionálni, és jól működik együtt az ELI-vel, akkor nagyon fontos láncszem lehet a különböző szakterületek és a lézerközpont között – vallja Szabó Gábor lézerfizikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2009. október 1-jén jelentették be hivatalosan, hogy Magyarország, Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a jogot arra, hogy szegedi, prágai és bukaresti helyszínnel megépítse az Európai Unió 44 tudományos nagyberuházásának egyikét, a lézeres kutatóközpontot. A szuperlézer néven emlegetett ELI (Extrem Light Infrastucture) teljes költsége 500 millió euró, ebből közel 245 millió jut a Tisza-parti városban megvalósuló lézerközpontra. A létesítmény megvalósítása az öthalmi egykori szovjet laktanya területén 11 hektáron történik, és mellette további 60 hektáron egy tudományos parkot alakítanak ki. Az unió az ELI-vel első ízben valósít meg egy tudományos nagyberuházást egy újonnan csatlakozott országban. A szuperlézert a város a szegedi egyetemen az utóbbi évtizedekben létrejött nemzetközi hírű lézerfi zikai iskolának köszönheti. A szegedi központ az első becslések szerint 150-200 kutatót és több száz főnyi kiszolgáló személyzetet foglalkoztat majd, a beruházás előreláthatóan több mint 700 millió euró jövedelememelkedést generál a régióban.

 

A legszélesebb körű alkalmazás

Az ELI-ben a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítményű attoszekundumos fényimpulzusokat lehet előállítani, így megfi gyelhetők lesznek a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, mint például az elektronok mozgása. A központban folyó kutatások sok más mellett az orvostudomány diagnosztikai területén is áttörést hozhatnak, illetve a mainál hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására is lehetőség nyílik majd.

– Úgy gondolom, hogy a legszélesebb körű alkalmazási lehetőséget a szegedi ELI nyújtja majd a három helyszín közül. Ez azt jelenti, hogy a szegedi egyetem hosszú távon is arra tudja magát pozícionálni, hogy összekötő kapcsot jelentsen a különböző szakterületek és az ELI között – magyarázta Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

 

Az ELI és az SZTE szimbiózisa

Megemlítette, hogy az ELI-ben például egy biofizikai kísérlet megtervezéséhez, egyaránt kell rendelkezni lézeres kompetenciával és jártassággal az élettudományok terén. A rektor szavai szerint a szegedi egyetem éppen szakmai sokszínűsége alapján nagyon jó híddá válhat ebben a folyamatban. – Az ELI akkor tud igazán sikeres lenni, ha ezt a közvetítő feladatot jól betölti az SZTE. Ezzel olyan hosszú távú szimbiózist lehet létrehozni, ami mindkét fél érdekét szolgál

 

Versenyben az idővel

Az akadémikus a Szegedi Egyetem Magazinnak elmondta: Magyarország nem azt az utat választotta, hogy benyújtja a brüsszeli pályázatot, és azután fog neki a munkának, hanem élt azzal a lehetőséggel, hogy a teljes beruházási összeg öt százalékát fel lehet használni előzetesen is, és így kezdte meg az előkészületeket. Hátrányból indult a projekt, hiszen Magyarország először az ESS neutronkutatóra koncentrált. Az ELI-HU Nonprofi t Kft., a projektcég megalakítása azonnal késett néhány hónapot, akárcsak a cégen belüli állami tulajdon keletkezéséhez szükséges kormányhatározat, 2010 nyarán pedig jött a minden nagyprojektet érintő átvizsgálás.

– Nem gondolom, hogy itt érdemes bármilyen személyes vagy politikai felelősséget keresni. Egyszerűen összejöttek ezek az események – magyarázta a professzor. A csúszások miatt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság vizsgálatot is indított nyár végén, majd októberben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azt hangsúlyozta, kiemelt figyelemmel kíséri az ELI-t. A projekt gyorsítását szolgálja, hogy a hatósági szinteket és feladatokat előre kijelölték egy kormányrendeletben.

 

Folyamatban van…

Az építészeti tender nyertes konzorciuma elvégezte munkáját a nyáron, elkezdődött már a tereprendezés is, így augusztusra valóban eljutott az ELI abba az állapotba, hogy megvannak a műszaki tervek és a kivitelezési időzítés, folyamatban a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés előkészítése. A rektor leszögezte, tavasszal meg kell történnie a kivitelező kiválasztásának. Közben körülbelül egy éve egy áttervezés is történt, immár kétfázisú a projekt: az épületnek és benne az infrastruktúra, a „vas” egy részének kell elkészülnie 2015 végéig, de egy további, nagyságrendben 15 milliárdos rész 2015 után valósul meg – ez egyébként technikai-technológiai szempontból sokkal inkább megfelel egy ilyen nagyberendezés logikájának, amely a folyamatos fejlesztések miatt tulajdonképpen igazából sohasem lesz teljesen befejezett. Végül Szabó Gábor arra is felhívta a figyelmet, sajnálatos módon az utóbbi időben számos alaptalan és ellenőrizetlen információ látott napvilágot a sajtóban. Olvasni lehetett például, hogy akna mentesítés történik az ELI területén, pedig csak tereprendezés folyik, a kilencvenes évek közepén már átvizsgálták az egykori szovjet laktanya és gyakorlótér területét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01