SZTE magazin

nyito

„Időben kell klónozni magad, akkor lesz egy ikertestvéred”

Egyszerre veheti át doktori fokozatát a Vedelek testvérpár. Az egypetéjű ikrek, Viktor és Balázs a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán PhD-zett. Ikerléttel kapcsolatos sztereotípiákról, ikerparadoxonról és kutatási területükről is beszélgettünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Időben kell klónozni magad, akkor lesz egy ikertestvéred. Ez a válaszunk a „mindig is akartam egy ikertesót” kezdetű beszélgetésekre – kezdi az interjút egy kis „tudóshumorral” Vedelek Balázs. Vagy Viktor? A testvérek annyira hasonlítanak egymásra, ha nem figyel az ember, könnyen összetéveszti őket. Az egypetéjű ikrek 1987. június 11-én születtek. Először Viktor, majd Balázs látta meg a napvilágot.


_MG_6727
Mint két tojás. Viktor és Balázs. Fotó: Bobkó Anna, SZTE Közkapcsolati Igazgatóság


- Én vagyok az „elnyomott” második – viccelődik Balázs, majd folytatja. - Gyerekkorunk óta összetévesztenek minket. Az óvodában, általánosban, gimiben, az egyetemen és még azok a családtagok is, akikkel ritkábban találkozunk. Viszont akikkel napi szinten kapcsolatban vagyunk, azt állítják, hogy nem is hasonlítunk egymásra. Nem zavaró, vagy bántó, ha valaki összekever bennünket. Már hozzászoktunk, mint ahogy az ikres sztereotípiákhoz is. Általában ugyanazokat a kérdéseket kapjuk: „Elmentünk-e egymás helyett vizsgázni? Megérezzük-e, ha a másikkal történt valami? Ugyanazokat a dolgokat szeretjük-e?” Nem. Nem. És nem mindenben. Én például szeretem a céklát, Viktor nem. Ő szereti a babot, én nem - válaszolja Balázs, mintha leckét mondana.


Felcsillan a szemük, amikor az ikerség tudományos hátteréről kérdezem őket. Megtudom, hogy az azonos jellegeket a genetika mellett a környezet határozza meg. Tehát a hasonlóságukban az is szerepet játszik, hogy ugyanott dolgoznak: az SZTE Biológiai Intézetében. Balázs a Biokémiai és Molekuláris, Viktor a Genetikai Tanszéken. Ha például űrhajósok lennének, és egyikük a világűrben töltene el huzamosabb időt, másikuk a Földön – tapasztalhatóan több lenne rajtuk a különbség – ezt kutatások támasztják alá. Hallok még az ikerparadoxonról: a nagy sebességgel haladó űrhajóban lévő iker lassabban öregszik, mint a Földön maradt ikertestvére. Viktor és Balázs is volt már „kísérleti alany” – a Humánbiológiai Tanszéken előszeretettel töltögettettek velük különböző antropológiai teszteket.


_MG_6722


Kutatási témájuk mégsem ikerségükhöz kapcsolódik. Balázs korábban a szójafehérjét tanulmányozta, amely ígéretes rákterápiás szernek bizonyult. Később tumorok multidrog rezisztenciájával foglalkozott, majd témát váltott és most a muslica (Drosophila melanogaster) kromoszómavégein található fehérjék működését és evolúcióját vizsgálja.


Viktor is muslicákon kísérletezik, méghozzá a spermiumképződésüket vizsgálja. A muslica spermiuma hasonló felépítésű az emberéhez, de amíg egy emberi spermium 55 mikrométer hosszú, addig az icipici muslicáé 1800 mikrométer. – Az emberekben előforduló genetikai betegségek jól modellezhetőek a Drosophilában. Ilyen betegség például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, vagy a különböző izomdisztrófiák is. Ez is szemlélteti, a muslicákon végzett munkák jelentőségét – magyarázza Viktor.


Kiderül, ha kutatási eredményeiket nem is, de életük szinte minden területét megosztják egymással. Együtt élnek, járnak a munkába, és kikapcsolódni is együtt szoktak: megnéznek egy-két jó filmet, vagy fociznak a barátokkal. Hamarosan pedig abban a nagy örömben is együtt osztoznak, amikor egymás után avatják őket doktorrá a TIK-ben. Itt azonban Balázs lesz az első, hiszen ő szerepel előbb a névsorban.


Fotók és szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01