Szív és gyomor

A kardiológiai konferencia elnöke, Varró András (képünkön jobbra a második) tudományos és innovációs rektor helyettes, az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének vezetője elmondta, a szívérrendszer kutatási témájában kiemelt szerep jut a hirtelen szívhalál kialakulásának és megelőzésének. A hirtelen szívhalál – amelynek évente több millió ember esik áldozatául – egyrészt a szívkoszorúér-betegségek egyik következménye, másrészt a szív elektromos működésének elsődleges zavarára vezethető vissza. Ez utóbbi lehet veleszületett genetikai hiba, gyógyszer mellékhatás vagy az élet során kialakuló krónikus szívbetegség, mint a szívelégtelenség következménye. Az említett kutatások legújabb eredményei remélhetőleg hozzá fognak járulni ezen betegség kialakulásának pontosabb megértéséhez, és így új távlatokat nyithatnak a gyógyításhoz, illetve az eddiginél eredményesebb megelőzéséhez is. A gyomor-bélrendszer és a hasnyálmirigy hámsejtjeinek, kiválasztó és elválasztó mirigyeinek az élettani működésével, illetve a szervrendszer egyes megbetegedéseiben megismert elváltozásaival és működészavarával foglalkozó konferenciát Wittmann Tibor, az SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanára fogja össze. Az előadások új felismerésekről számolnak be a tápcsatornában zajló, az élő szervezet számára alapvető jelentőségű, állandó folyadék, ionok, tápanyagok felvétele folyamatában. A szervek hámsejtjeinek súlyos gyulladásos elváltozásai igen sok tápcsatornai betegség alapvető mechanizmusát jelentik, beleértve a hasnyálmirigy súlyos, akár az életet is veszélyeztető gyulladásos formáit vagy a nyelőcsőgyomor-bélrendszer fekélyes gyulladásos elváltozásait. A

kutatások egy része az állatkísérletes, másik része klinikai vizsgálat, de mindegyik célja a betegségek még fel nem ismert kóroki tényezőinek tisztázása.

Immunrendszer és múlt a DNS tükrében

A gyulladás és az immunológia területével foglalkozó párhuzamos tanácskozás első napján a gyulladás kialakulásáért felelős alapvető mechanizmusokat és befolyásolási lehetőségeiket mutatják be. A baktériumok gyakran okoznak életet közvetlenül veszélyeztető szisztémás gyulladást (szepszist), a tanácskozáson az ezek kialakulásához vezető immunológiai faktorokat veszik sorra. Újabb adatokat tudhatunk meg a gyulladás során kialakuló szöveti oxigénhiány és mikrocirkulációs (keringési) rendellenesség kialakulásáról is. Az antitesteken alapuló kezelések, az úgynevezett biológiai terápiák számos betegségek kezelésében áttörést hoztak. A konferencia második napján a Nobel-díjas Huber professzor az antitestekről és terápiás alkalmazásukról tart előadást, majd a veleszületett és a szerzett immunitásközötti finom szabályozást veszik nagyító alá. A harmadik napon a daganatokkal szembeni immunvédekezés lesz a téma. Megismerhetjük a daganatsejtek különböző stratégiáit, amelyek révén a tumorsejtek a szervezet immunrendszerét kikapcsolják, ezzel együtt új terápiás lehetőségekről is szó lesz. Az allergiás betegségek kialakulásáért felelős mechanizmusok és az allergiás betegségek gyógyulásához vezető immunterápiák sem maradnak ki a sorból. Az autoimmun betegségek közül külön hangsúlyt például a pikkelysömör vagy az ekzéma – tájékoztatott Kemény Lajos (a 10. oldalon lévő képen jobbról az első), az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának intézetvezető professzora. A molekuláris biológia és genetika területén az elmúlt évtizedben bekövetkezett óriási fejlődés lehetővé tette, hogy örökítő anyagunk vizsgálatával betekintést nyerjünk az emberiség múltjába, és lehetőséget biztosítsunk a személyre szabott orvosi ellátásra a jövőben – mutatta be a következő tudományos seregszemlét Széll Márta, az MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója. Az ezen a tudományterületen megszerzett tudás gyökeresen megváltoztatta gondolkodásunkat a múltról, és előzetes betekintést enged a jövő reményteli hasznosítási lehetőségeiről. A konferencián külön szekciót szentelnek az archeogenomikának, génszabályozásnak, onkogenomikának, transzlációs medicinának, beleértve az őssejtek, a génterápiás eljárások és a nanomedicina témaköreit, a monogénes és multifaktoriális megbetegedéseknek és ezek klinikai diagnózisának, valamint az emberi betegségek állatmodelljeinek.

Ideg és tbc-s csontvázak

Epidemiológiai felmérések szerint a lakosság közel 30%-a valamely idegrendszeri kórképben szenved. Így például közel egymillió migrénes, 70-80 ezer epilepsziás, 16-18 ezer Parkinson-kórban, 7-8 ezer sclerosis multipelxben szenvedő beteggel kell számolnunk Magyarországon – vázolta az idegtudományi tanácskozást elnöklő Vécsei László (a 10. oldalon lévő képen balról a második), az SZTE ÁOK dékánja, a Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. Az idegtudományi szekció átöleli a neurológia, pszichiátria és kísérletes idegtudomány fontos területeit. Előadások hangzanak el az idegszövet-károsodás mechanizmusáról, valamint olyan potenciális vegyületekről, amelyek védő hatásúnak bizonyultak kísérletes körülmények között. Szó lesz a skizofrénia genetikai hátteréről, az öngyilkosság megelőzéséről, a szegedi biológiai pszichiátriai kutatásokról is. Külön előadások foglalkoznak az idegi hálózat bonyolult működésével, az úgynevezett nemszinaptikus transzmisszióval, a memóriatárolás kérdésével, valamint az adaptáció és plaszticitás szerepével. Önálló szekció dolgozza fel a fájdalom kérdéskörét s a migrén patomechanizmusát. A Tuberkulózis evolúciója című multidiszciplináris konferencia az 1997-ben Szegeden tartott, hasonló témájú, nagy sikerű nemzetközi kongresszus újabb fordulója, amelyet ismét magyar–francia társszervezésben rendeznek meg–tudtuk meg a konferenciát Olivier Dutour professzorral közös elnöklő Pálfi Györgytől, az SZTE TTIK Embertani Tanszékének vezetőjétől, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati igazgatójától. A március 24-ét, a tbc-elleni küzdelem világnapját is magába foglaló tanácskozás fontosságát támasztják alá azok az aggasztó WHO-adatok, amelyek évi milliós nagyságrendű áldozatával évek óta a legtöbb halálesetet okozó és legsúlyosabb fertőzöttségi arányokat mutató fertőző megbetegedésként tartják számon a tuberkulózist. A kórokozó Mycobaktériumok különleges evolúciós képességét jelzi, hogy a betegség bizonyíthatóan évezredek óta sújtja az emberiséget, és napjainkban újabb és újabb gyógyszer-rezisztens törzsek jelennek meg. A háromnapos tanácskozáson a kutatók többek között azt vitatják meg, hogy mi lehet a kulcsa a tbc-baktériumok evolúciós sikerének. Választ keresnek arra is, hogy a múlt folyamataiból és a mai baktériumtörzsek mikro evolúciós jelenségeiből hogyan következtethetünk együttesen az ember és kórokozója közös jövőjére, és mindezen ismeretek hogyan lesznek hasznosíthatók a következő évtizedek gyógyszerkutatási stratégiáinak kialakításánál.