Szent-Györgyi Albert támogatta az akkor alakuló Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaságát (SZEISZT). Az ifj. Horváth István vezette társulat országos hírnévre tett szert a szegedi Városi Színházban 1941. április 1-jén bemutatott Hamlet-előadásával. Kolozsvárott is vendégszerepelt a csoport. Azonban a diákcsapat diadalmenetét egy tragédia törte meg: a tehetséges fiatal rendező, Horváth és párja, az előadásban Gertrúdot alakító Tóth Kata öngyilkos lett. A részben zsidó származású fi ú a fajvédelmi törvény értelmében nem vehette volna feleségül a lányt, a fiatal pár ezért menekült a halálba… A SZEISZT feloszlott, Szent-Györgyit pedig meghurcolta „szabados elvei” miatt a jobboldali sajtó. A fiatalok tragédiájának a Legenda – A szegedi diák-Hamlet története című dokumentumfilm állít emléket.

Szegedi évei után Szent-Györgyi Albert lett az egyik legtöbbet utazó kultúrdiplomata. Számos hazai művelődési társaságban is részt vett, több alapítása fűződik nevéhez. Azonban a Nyugat és Kelet értékeit egyesíteni kívánó, a háború utáni Európa humanizálódását elősegítő Szent-Györgyi nézetei a kulturális-tudományos élet „átszervezése” után nemkívánatossá lettek, ő maga is veszélybe kerül – így 1947-ben elhagyta az országot. Kimagasló tudományos munkássága és elismert oktatói tevékenysége mellett értékes irodalmi műveket is hátrahagyott az utókorra Szent-Györgyi Albert. Szövegeiben felszólal a háború ellen, könyveit jellemzően a fiatalságnak ajánlotta.

„A forrongó időszakokban történtek a hirtelen változások… Két kérdésre kell felelnünk tehát: mi teremtette meg azt az éles átmenetet, amelyet napjainkban élünk meg, és hogyan illeszkedhet be az ember most formálódó új bőrébe? A végső kérdés nyilván az, hogy képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik – úgy látszik – gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek”– így ajánlja Szent-Györgyi „békeszózatát” a fiataloknak. Az őrült majom című gyűjteményben morálfilozófiai szövegek olvashatók, bennük szót emel a háború és a tömegpusztító fegyverek ellen. A kötetben a tudós néhány verse is megtalálható, köztük a zsoltáros hangvételű Psalmus Humanus is, amely a róla készült dokumentumfilm címe lett. A béke élet- és erkölcstana nevű könyvét mítosz övezi. A Pesti Napló 1938-ban megírta, hogy a Nobel-díj átvételekor Szent-Györgyi megismerkedett Martin du Garddal, az irodalmi kitüntetés nyertesével, és közös könyv írására adták a fejüket „a békéről és az emberi testvériség útjáról”. Az újság szerint a svéd király vendégül is látta a két díjazottat, ahol a vacsoraasztalnál Szent-Györgyi a jobbján, du Gard pedig a balján foglalt helyet. Ám utóbbi naplójából kiderült: csupán az átadón találkoztak, és közös munkáról nem volt szó. Viszont önálló kötete napvilágot látott, amelyet szintén fiataloknak ajánlott, nem feledve saját intelmét: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”

Díszpáholy

A kultúrabarát szegedi Nobel-díjas tudósról a Szegedi Tudományegyetem által szervezett Szent-Györgyikonferencián is megemlékeznek. A rendezvény nyitja meg az idei Szent-Györgyi-emlékévet. A nemzetközi konferencia nyitónapján, március 22-én a Szegedi Nemzeti Színházban a jubileumi konferenciára ellátogató 9 Nobel-díjas tudós és más rangos kutatók tiszteletére gálaműsort adnak, melynek fénypontjaként felavatják Szent-Györgyi Albert Díszpáholyt.