SZTE magazin

Reflektorfényben a „Szegedről jött új hódító” – Emlékhelyek

Szent-Györgyi Albertet, a Tisza-parti város Dóm teréről Stockholmba utazó,onnan ide visszatérő 44 éves tudóst a Nobel-díj átadáskor az ünnepi szónok úgy említette, mint „a Szegedről jött új hódítót”. Hol és hogyan telt el a tudósi pálya csúcsát jelentő 13 szegedi év? Tegyünk egy sétát Szegeden!

Térképünk a hátsó borítón!

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Először 1928 szeptemberében Klebelsberg Kunóval kettesben érkezett Szegedre Szent-Györgyi Albert. Megnézték az egyetemi építkezést, a neki szánt orvosi vegytani tanszéket az akkori Templom (ma Dóm) téren. Professzorként szeptember 29-én a „m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Tanácsának” rendkívüli ülésén, (a szegedi egyetem mai központi épületében, a Dugonics téren) tette le a hivatali esküt. 1929-ben ismét Szegedre látogatott Cambridge-ből. Végül 1931 januárjában vonattal érkezett feleségével együtt a Tisza-parti városba (az Indóház térre). Az egyetem új biokémiai osztályát – két nagy labort, egy irodahelyiséget és egy előadótermet – „a Kálvária téren, a felsőipar-iskola alagsorában” (7. szám, a mai Déri-szakközépiskola) rendezte be. Itt kapott szolgálati lakást, ahol felesége és lánya, majd édesanyja társaságában élt. A korábban Amerikában mellékvese kéregből általa kinyert hexuronsavról itt derítette ki munkatársaival 1931–1932 telén a híres tengerimalacteszt segítségével, hogy ez az anyag a C-vitaminnal azonos. 1932 őszén pedig a vitaminforrást is itt fedezte fel a szegedi paprikában. Szabadegyetemi előadást tartott Szent-Györgyi Albert a (Dugonics tér 13. alatti) egyetemi épület aulájában1933 februárjában a Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete fölkérésére. Az élet a kémikus szemével címmel beszélt. A Fogadalmi templommal szemben elhelyezett egyetemi épületbeli (Dóm tér 8.) intézetet 1935-ben vette birtokba. Ekkor a tudós és hozzátartozói a Rudolf (ma Roosevelt) tér 14. szám alatt, a halászcsárda melletti épületben találtak lakást. Társaságában kötelező volt sportolni: az újszegedi ligetbeli pályán „különösen teniszezni szeret, kitűnő autóvezető és ami egy tudósnál a legszokatlanabb, kitűnő táncos”. A tudós munkatársaival együtt, pihenésképpen gyakran röplabdázott a Kálvária téri iskolaépület udvarán, majd a Templom téri laborokba költözve a klinikakertben kifeszített hálónál.

A Nobel-díj neki ítélésének hírére 1937. október 29-én fél 10-kor a Templom téri intézeténél „már több száz főnyi diáksereg várta és lelkesen éljenezte. Percekig tartott az ováció, a professzor meghatottan lépett be az intézetébe, ahol a munkatársai fogadták harsány éljenzéssel, hatalmas virágokkal”. „Szent-Györgyi Albert díszpolgárrá választására Szeged Törvényhatósági Bizottságának rendkívüli díszközgyűlését 1937. december 1-jére – déli 12 órára – hívták össze” a Városházán (Széchenyi tér). 1938. január 12-én díszelőadást rendeztek Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas egyetemi tanár tiszteletére. Thomas: Mignon című operája hangzott el – a városi színházban (Vaszy tér). A Nobel-díjjal járó pénzből vásárolta meg az újszegedi villát, amelyben 1940-től 1945-ig lakott (Szent-Györgyi utca).

1940. november 11-én a kormányzó jelenlétében nyílt meg a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem (Dugonics tér 13.). Az új rektor, Szent-Györgyi Albert székfoglalójában az egyetemről és az ifjúságról értekezett. „ A Szent-Györgyi Albert által megvalósított diákegység (…) az egyetemi bál megrendezésével lépett első ízben a nyilvánosság elé” – 1941. január 25-én (a Hősök kapujához közeli internátusban). „Nagy szenzáció volt Szegeden 1945. február 11-én délután a színházban Lehár Ferenc népszerű dalművének, A mosoly országának előadásán. Az egyik első emeleti páholyban megjelent Szent-Györgyi professzor, akiről hónapok óta semmi bizonyosat sem tudtak Szegeden, és akinek sorsáról a legfantasztikusabb hírek keltek szárnyra. (…) A színház közönsége (…) óriási lelkesedéssel ünnepelte a világhírű tudóst.”

1947 szeptemberében szakított a kommunisták vezette hazai rendszerrel, száműzetésbe kényszerült, újraépítette karrierjét az Amerikai Egyesült Államokban. 1973 októberében, először, a kormány vendégeként visszatért Magyarországra. Szegedi tanítványa, Straub F. Brunó meghívta az általa irányított MTA Szegedi Biológiai Központ (ma Temesvári körút) átadási ünnepségére. Ott október 12-én beszédet tartott az alkalmazott tudományokról, és a tudományról mint művészettel egyenértékű tevékenységről. Megállapította a tudomány soha nem lehet öncélú, mindig a népet kell szolgálnia.” Este egyetemistákkal találkozott a (Dugonics tér 13 alatti) JATE Klubban.


A Délmagyarország hírei, tudósításai, valamint Szabó Tibor – Zallár Andor, és Ralph W. Moss könyve alapján összeállította: Újszászi Ilona.



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01