A felsőoktatásban jelentkező speciális szükségletek
A hallgatók a speciális szükségletükről az Egyetem fogyatékosügyi koordinátora által kiadott igazolással rendelkeznek, amely tartalmazza azokat a területeket, amelyeken a hallgató támogatást igényel, valamint azokat a kedvezményeket, mentességeket, amelyek igénybevételére a hallgató jogosult.

Látássérült hallgatók speciális szükségleteivel kapcsolatos törvények, rendeletek



Fentiekből kiragadva a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szerint látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények a következők:

„62. § (4) a) a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,

b) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használata,

c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

d) mentesítés a manuális, vizuális készségeket igénylő feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők,

e) az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetősége,

f) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

g) a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény ezen kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.”
 
Mivel a különböző mértékű látássérülések eltérő speciális szükségletekkel járnak, ezért az egyetemi tanulmányok, oktatási tevékenység során felmerülhetnek olyan nehézségek, amelyekkel kapcsolatban az igazolás és a törvény nem tartalmaz rendelkezéseket – ilyen esetben érdemes a hallgatóval), a fogyatékosügyi koordinátorral egyeztetni, vagy felkeresni az egyetem Életvezetési Tanácsadó Központját, ahol látássérült személyek elemi rehabilitációs szakembere segítségét kérhetik a hallgatók és oktatóik egyaránt.

 Tájékozódás és közlekedés

A súlyosan látássérült hallgatónak a szemeszterek elején, illetve az esetleges órarendi változások esetén meg kell tanulnia az előadások, szemináriumok, gyakorlatok helyszínére vezető útvonalakat – ebben megfelelő szakember nyújt számára segítséget. A hallgató használhat hosszú fehérbotot, a közlekedésben segítséget nyújthat számára vakvezető kutya vagy személyi segítő.

Az útvonalak megtanulása a szakember részéről előzetes helyszíni felmérést, felkészülést igényel, egy-egy útvonal megtanulása, illetve begyakorlása pedig általában hosszadalmas folyamat. Ezért az órarend vagy az előadás helyszínének megváltozása komoly nehézségekkel állítja szembe a látássérült hallgatót.

Bármennyire is körültekintően jár el, tanulja meg a szükséges útvonalakat a látássérült személy, általánosságban elmondható, hogy a közlekedés számára hosszabb időt, állandó koncentrációt és odafigyelést jelent. Az órarend kialakításánál ezért az is fontos a látássérült hallgató számára, hogy az általa felvett kurzusok lehetőség szerint egymáshoz közeli helyszíneken és időpontban realizálódjanak. Ezért amennyiben erre lehetőség van (pl. csoportbontás esetén) javasoljuk ennek a szempontnak a figyelembe vételét, és a látássérült hallgató számára ideális csoportba sorolását.

Másrészt egy egyszeri/ rövid időszakot jelentő közlekedési feladat (pl. gyakorlati helyszín megközelítése) esetén a több alkalmat igénybe vevő útvonaltanulás helyett célszerűbb a személyi kísérést, mint megoldást választani.
Egyre gyakoribb a látássérült emberek mobilitási problémáinak megoldására a vakvezető kutyával történő közlekedés. A vakvezető kutya a hallgatóval együtt részt vehet a tanórán, vizsgán, gyakorlaton – a kutya az előadás menetét nem zavarja, fegyelmezetten, nyugodtan viselkedik. A kutya a megkülönböztető jelzéssel ellátott hám viselésekor szolgálatot végez, etetni, simogatni, figyelmét elterelni nem szabad. A kutyával kizárólag a gazdája engedélyével szabad kontaktusba lépni.

A segítőkutyák közintézményekben történő alkalmazásáról törvény rendelkezik, melyet az alábbi linken érhet el:

http://www.matesze.hu/sparta3/doktar/4/9-2016-272009-SZMMmodositasokkal-egysegbe-foglalvaxx.pdf

Vannak olyan látássérült emberek, akik nem tudják elsajátítani az önálló, biztonságos közlekedés technikáit, az ennek hátterében álló okok nagyon változatosak, egyénenként eltérőek. Az ilyen hallgatók számára az Életvezetési Tanácsadó Iroda igyekszik olyan hallgatótársat találni, aki személyi segítői munkakörben, diákmunka keretében vállalja a hallgató kísérését az egyetemi tanulmányaival összefüggő útvonalakon.

Az alábbi linken található videó bemutatja a látássérült emberek kísérésének technikáit:

https://www.youtube.com/watch?v=dba2-mL5A6w
 
Tanulmányok teljesítése

Papír alapú dokumentáció

Erről a hallgatói körről nagy általánosságban kijelenthető, hogy az ajtókra, faliújságokra kihelyezett tájékoztatót nem fogja tudni elolvasni, ezért esetükben különösen nagy jelentősége van az elektronikus értesítésnek.

Katalógus

Funkcionális látás esetén a hallgató nagyméretű aláírással, vagy monogramjával, vakság esetén aláírásával vagy az azt helyettesítő pecséttel láthatja el a jelenléti ívet.

Jegyzetelés

A hallgató a tanórákat diktafon segítségével rögzítheti. A felvételt kizárólag saját tanulmányai során és azokkal összefüggésben használhatja fel. Az oktató és a kurzus résztvevői részére a hangfelvétel készítését előre be kell jelenteni. A jegyzeteléshez használhat számítógépet, vagy kérheti jegyzetelő segítségét, aki elkészíti helyette az előadásvázlatot.

Részvétel az előadásokon

Mivel a látássérült hallgatók nem látják a kivetítőn, táblán megjelenő információkat, ezért fontos a szemléltető anyagok előzetes akadálymentesítése.
Egyik megoldás lehet, ha a tanóra segédanyagát még az óra előtt elektronikus formában megkaphatják. Így a foglalkozás során a hallgatóknak lehetőségük nyílik a számítógép, optikai segédeszköz segítségével a többi hallgatóval együtt követni az előadás menetét.

Amennyiben a segédanyag előzetes megküldése nem megoldható, az oktató a kivetített vagy táblára írt szöveget felolvasva segítheti a látássérült hallgatót az óra menetének figyelemmel kísérésében. Az idegen kifejezések, szakszavak, nevek írásmódjának közlése ilyenkor kiemelt figyelmet igényel.

A képek, ábrák, diagramok, táblázatok a látássérült hallgató számára csak akkor válnak feldolgozhatóvá, ha azok tartalma szóban ismertetésre, magyarázatra kerül – ha ez az előzetesen kiadott anyagban írásban megoldható, akkor az az oktató számára is gördülékennyé teszi az óra menetét.
 
Írásbeli vizsga

A vizsgahely által biztosított számítógép esetén ugyan a "tiszta gép" követelmény teljesül, azonban egy ismeretlen számítógép a látássérült vizsgázónak okozhat hátrányt: a billentyűzet eltér a megszokottól, touchpad nincs kikapcsolva (ha véletlenül hozzáér a vak vizsgázó keze, elmozgatja a kurzort a képernyőn, s ez zavart okozhat), más operációsrendszerhez vagy alkalmazáshoz szokott a saját gépén, esetleg a beszélő- vagy nagyítószoftver nem működik megfelelően. Előzetesen a vizsgázóval érdemes ezért egyeztetni, s felvetni egy szabványos külső billentyűzet használatának lehetőségét. Az ismeretlen operációs rendszer problémája megoldható úgy, hogy egy mappába másoljuk az összes szükséges állományt, s a mappára mutató ikont rakunk az asztalra. A vak vizsgázó rajzokat nem tud készíteni, viszont egy-egy összefüggés ábrázolásának leírása vagy szóbeli elmondása lehetővé teszi tudásának felmérését.

Beadandó feladatok elkészítésénél a látássérült hallgatóktól is elvárható a formai követelmények betartása. Javításnál az oktató bátran használhat korrektúrát.

A tananyaghoz történő hozzáférés biztosítása

A segédanyagok vizuális úton és felolvasóprogram segítségével is feldolgozhatók, olvashatók kell, hogy legyenek. A funkcionális látással rendelkező látássérült hallgatók számára a tananyagok feldolgozhatóságát támogatja, ha a kiadott segédanyag, ppt háttere egyszínű, egyszerű betűtípussal (Arial, Verdana), a háttérrel erős kontrasztot képező és megfelelő méretű betűvel készül, nem tartalmaz felesleges vizuális elemeket, effekteket.

Az aliglátó, illetve a vak hallgatók beszélő szoftverrel támogatott számítógép segítségével dolgoznak, ezért számukra a karakteres formátumú elektronikus tananyagok dolgozhatóak fel akadálymentesen: doc, docx, rtf, txt, html, valamint az akadálymentesített pdf file-ok. (A ppt, pptx, jpg és jpeg fájlok, a nem akadálymentesített pdf file-ok, illetve a kézírásos dokumentumokról készített jpg, jpeg és pdf fájlok nem olvashatóak felolvasóprogrammal.)

E-learning rendszerek használata esetén is az oktatónak előzetesen érdemes meggyőződnie arról, hogy az általa feltöltött tananyag nem képfile, hanem, a fentebb említett, a beszélő szoftver által támogatott file típusok valamelyike.
A látássérült hallgató számára nagy segítséget jelent, ha az oktató az elektronikus formában rendelkezésére álló szakirodalmakat a hallgató részére elérhetővé teszi. Ennek hiányában a beszélő szoftver által nem támogatott vagy nyomtatott formátumú tananyagot a hallgatónak szkenner segítségével képfájlokká, majd azokat karakterfelismerő program segítségével a felolvasóprogrammal kompatibilis karakter formátumú fájllá kell átdolgozni. A konvertálás során sok hibásan felismert szövegrész kerül az átalakított állományba, ezért ezeket hosszadalmas munkával egyenként szükséges javítani, visszaszerkeszteni.

A képeket, ábrákat, diagramokat ezen felül szükséges felirattal, magyarázattal ellátni. A tananyagok átalakításához ezért általában a hallgatónak látó segítséget kell igénybe vennie. A szövegek pontos adaptálásához nem egyszer szükség van a szakterület alapos ismeretére, ezért a legjobb megoldás, ha a szerző maga gondoskodik az akadálymentesen használható jegyzet előállításáról, esetleg egyből minden hallgatói csoport számára elérhető formát választ a tananyag elkészítésére.
 
Akadálymentes tananyagok előállítása

A látássérült egyetemi hallgatókról nagy általánosságban elmondható, hogy ismerik azokat a technikákat, alkalmazásokat, amelyek segítségével a tananyagok maguk számára feldolgozhatóvá tudják tenni. A digitális anyagoknál azonban nem mindegy számukra, hogy milyen kiinduló anyagot kapnak, ezért hasznos, ha azokat elsősorban szerkeszthető formában kapják meg, de a mai technikával már a mentett pdf file-ok is jól hasznosíthatóak.

Szövegfájlok készítése: a hallgatóknak szánt segédanyagot érdemes először szövegfájlként, majd csak aztán ppt formátumban elkészíteni (a szövegfájl akadálymentes, ppt-re átdolgozni nem igényel sok időt).

Akadálymentes pdf fájlok készítése: egy pdf fájl akadálymentesíthető (címkézhető) ez megfelelő pdf szerkesztő program, vagy a www.robobraille.org/hu konvertáló weboldal segítségével valósítható meg.

Ppt fájlok szövegfájllá alakítása: egyéb megoldás hiányában a ppt fájlok szövegfájllá konvertálhatók - a nézet/vázlatnézet kiválasztásával a képernyő bal oldali sávjában megjelenik a szövegvázlat, ez másolás, beillesztéssel áthelyezhető egy szövegfájlba, a kész anyag azonban nem tartalmazza sem a szövegdobozba szúrt elemeket, sem a képeket, ábrákat, táblázatokat.

Idegen nyelv esetén a legtöbb nyelvhez rendelkezésre áll megfelelő hangprofil a beszélőszoftverhez. Bonyolultabb Matematikai feladatok Braille-írásban általában lényegesen egyszerűbben oldhatók meg, viszont azt a tanár nem tudja elolvasni, s a későbbiekben is gondot okoz egyoldalú ismerete. Ugyanakkor LaTeX és MathML használata beszélő számítógéppel megoldható, használatuk előnyös kölcsönös információátadás és későbbi munkavállalás szempontjából is. A LaTeX karakterek Braille-ben is kinyomtathatóak. Vak hallgatóknak az Excel mellett használható statisztikai problémák megoldására az ingyenes R program, de interpreteres felülete tudományos kalkulátort is pótolhat.

Miben tud támogatást nyújtani az Életvezetési Tanácsadó Központ?

Jegyzetelők, személyi segítők, kortárs segítők

Amennyiben a látássérült hallgató igényli, tanulmányai során az egyetem az Életvezetési Tanácsadó Központon keresztül személyi segítőt biztosít számára, aki személyre szabott, egyéni támogatást nyújt az alábbi területeken:

Kísérés
Könyvtárhasználat
Ügyintézés
Elektronikus tanulmányi rendszer kezelése
Tananyagok adaptációja (speciális ismereteket, szaktudást igénylő tananyagok és a hozzájuk tartozó ábrák, képletek adaptációja, magyarázata)
Órai vetítések, szemléltetések narratív segítése
Kollégiumi életben nyújtott gyakorlati segítség

A személyi segítő általában a speciális szükségletű hallgató évfolyamtársa, vagy olyan vele egy karra járó hallgató, aki vállalja látássérült társa egyetemi élettel kapcsolatos nehézségekben való segítését. A személyi segítői feladatvállalás önkéntes alapú és szerződésben meghatározott órabérrel díjazott. Személyi segítőnek bárki jelentkezhet az egyetem hallgatói közül.
 
Tananyag akadálymentesítés

A tankönyvek adaptálása időnként nagyon sok munkát jelent, viszont a papír alapú szakirodalom feldolgozása a látássérült hallgatók számára is elkerülhetetlen. Ezért SZTE Klebelsberg Könyvtár hathatós közreműködésének köszönhetően megkezdődött a digitális tananyagadaptáció a látássérült hallgatók tanulmányainak támogatása érdekében.

Egy nyilatkozat aláírásával (a digitális tartalom megosztásának tilalmáról) a látássérült hallgatók az Életvezetési Tanácsadó Központhoz benyújtott írásbeli kérésükre hozzáférést kaphatnak az SZTE Klebersberg Könyvtár által digitalizált tartalomhoz. Az anyagok kizárólag saját tanulmányaikhoz vehetők igénybe.

Segédeszköz kölcsönzés

Mint az a segédanyag korábbi részében kifejtésre került, a látássérült hallgatók előzetes ismereteik, szokásaik, és természetesen látásteljesítményük alapján egyedi segédeszközök használatával könnyítik meg életvitelüket. Az Egyetem törekszik arra, hogy a tanuláshoz szükséges eszközeik megválasztásakor támogassa a speciális igényeket, ezért az elmúlt években jelentős beruházásokat eszközöltünk, és az átlagos igények figyelembe vételével több olyan infokommunikációs- és optikai segédeszközt vásároltunk, amely megteremtheti az információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét ennek a csoportnak.
Az eszközigény felmérése a rehabilitációs szakember közreműködésével történik, aki azon felül, hogy segít az eszköz kiválasztásában, támogatást nyújt a használat elsajátítását célzó ismeretek

Útvonaltanítás

Szintén szó esett korábban az önálló tájékozódás-közlekedés fontosságáról. A látássérült hallgatónak az órarendtől függően több épület, terem, az abban található mosdó, büfé megközelítését el kell sajátítania ahhoz, hogy önállósága meglegyen. A különböző épületek közötti közlekedés oda-vissza nem teljesen ugyanazon az útvonalon történik (pl. tömegközlekedési eszköz használatánál a le/felszállás helye általában eltérő), ezért az órarend ismeretében ezek elsajátítására akár félévente szükség lehet.

Az önálló közlekedés azonban nem csak az egyetemi épületeken belül és azok között elsajátítandó, de a szabadidő hasznos eltöltését, és a közösség életében való részvétel feltételét is meg kell teremtenünk, nem is beszélve az önellátáshoz kapcsolódó feladatokról (pl. bevásárlás). Mint az a fentiek alapján felmérhető, ez egy hosszabb, utókövetést igénylő feladat, amely szintén a rehabilitációs szakember részvételével valósul meg.

Önálló életvitel támogatása - rehabilitációs tanácsadás

Az Életviteli Tanácsadó Központ a hallgatók speciális igényeinek ismeretében igyekszik az önálló életvitel valamennyi területén támogatást nyújtani. A fizikai környezet akadálymentesítésére vonatkozóan más a megmaradt látás felhasználására (is) támaszkodó gyengén-, illetve aliglátó hallgatók, és a tapintó-halló életmódot folytató vak hallgatók szükséglete.

A mindennapos élettér, az akadályok ismeretében személyre szabott tanácsadással támogatjuk a hallgatót és környezetét. A mindennapos önellátás területén is szükség lehet ilyen jellegű tanácsadásra, hiszen a látássérült hallgatók nagy része kollégiumban, vagy albérletben, természetes segítői, családtagjai nélkül igyekszik boldogulni a hétköznapokban. Az igények egyediségének megfelelően ez a fajta segítségnyújtás is a rehabilitációs szakember nyújtotta egyéni tanácsadás formájában, az igényelt tevékenységekhez kapcsolódó adaptív technikák, segédeszközök felügyelt körülmények közötti használata mellett valósul meg.

Nagygyörgy Éva
látássérült személyek rehabilitációs szakembere
SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ
eva.nagygyorgy@gmail.com
 
Jelen kiadvány az ELTE hasonló tartalmú dokumentuma ismeretében készült. Ezúton köszönetet mondunk a szerzőknek a szakmai anyaguk felhasználásához adott hozzájárulásukért.