Gróf Klebelsberg Kuno Szegedhez is számtalan szállal kapcsolódik.

A történész dr. Miklós Péter (SZTE JGYPK) Klebelsberg Kuno jelentősége a magyar és a szegedi kultúrtörténetben című tanulmányában kiemeli, hogy „a magyar tudománypolitikai élet és felsőoktatási rendszer nagy válságában szerzett elévülhetetlen érdemeket Klebelsberg Kunónak, hogy amikor a határokon kívülre került egyetemek elűzése bekövetkezett, Szeged egyetemi várossá lett. Ez a mai napig meghatározza Szeged fizikai és szimbolikus arculatát, befolyásolja szellemi és emberi közegét.”

ÉVEK ÉS BESZÉDEK

1875. november 13.: A szegedi nagytáj részét képező Magyarpécskán születik Klebelsberg Jakab osztrák huszárkapitány és a dunántúli köznemesi sarj, Farkas Aranka gyermekeként.

1917: Klebelsberg Kuno mint „Erdély fővárosának” képviselője új egyetemi tanszékek, hallgatói internátusok létrehozását sürgeti a kolozsvári egyetemen.

1922. június 16.: Vallás- és közoktatásügyi miniszter a Trianon után megcsonkult Magyarországon.

1922. november: Első helyszíni szemléjét tartja Szegeden.

1926. március 22–24.: Korb Flóris építész kíséretében kijelöli a klinikák helyét;

október 5.: Leteszi a klinikák alapkövét – a mai gyermekklinikánál mondott beszédében hangsúlyozza: „Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának, az én meggyőződésem szerint, az első fokmérője.”;

A szegedi egyetem díszdoktorává avatásakor a professzori karhoz szólva mondja: „Az állam és a város csak épületeket, klinikákat, laboratóriumokat emelhet. Tudományos szellemet azonban ezekbe a külső keretekbe mi nem lelhetünk bele. Ezt a tanári kar adja meg.”;

december 12.: először választják Szeged országgyűlési képviselőjének.

1928. március 27.: „A szegedi egyetem legyen az Alföld egyeteme” – jelenti ki egy városi gyűlésen;

szeptember: Szent-Györgyi Albert kíséretében Szegeden jár, megtárgyalják a Rockefeller Alapítvány által támogatott fejlesztési terveket;

október 1.: javaslatára Szent-Györgyi Albertet kinevezik a Szegedi Tudományegyetem orvosi kémiai tanszékének vezetésére;

december 16.: Klug Mária kormányzógyűrűs avatásán mondja: „veszve van az a nemzet, amely a legfontosabb pozíciókba nem tud azok legmegfelelőbb embereket állítani”.

1929. március11.: A „legkedvesebb klinikája” ünnepélyes átadásán beszédet mond. A rekordgyorsasággal – 2 év és 4 hónap alatt – elkészült szegedi gyermekklinikát később is „mint Európának egyik legtökéletesebb intézményét” emlegeti. Az ottani felszerelés része az EKG, a röntgen, a kémiai és bakterológiai laboratórium, a könyvtár, a tanterem, a kápolna, a szeptikus és aszeptikus műtők, az automatizált tejkonyha, a fotólaboratórium, a kísérleti állatistállók, a játszószobák, a levegőztető balkonok a gyerekeknek, valamint a lakások az orvosok, a nővérek és az apácák részére.

1930. október 24–26.: Ünnepségsorozat – A Fogadalmi templom fölszentelése. A Dóm téri épületegyüttes 12 egyetemi egységnek biztosít helyet. A Nemzeti Emlékcsarnokot avató beszédében úgy fogalmaz, hogy „államon, egyházon és városon kívül egyesítettük itt erőinket, itt sokan-sokan, akik szervező vagy tervező munkával, szellemi vagy testi erővel ennek a műnek a létrehozására egy nemesebb, egy szent demokráciában összeforrtunk. (…) Legyen ez a tér egy téglába épített, kőbe vésett, ércbe öntött. hatalmas Nem, nem soha!”;

október 25.: átadja az 5000. „népiskolai egységet”, a szeged-rókusi 12 tantermes népiskolát; Szeged díszpolgárává avatják.

1931. május 15.: A Nemzeti Emlékcsarnokban leleplezik emléktábláját, melynek a Klebelsberg családi címer feletti szövege: „Te saxa loquuntur”, azaz: „Rólad beszélnek a kövek”;

június 30.: másodszor választják Szeged országgyűlési képviselőjének;

augusztus 24.: a Bethlen-kormány lemondását követően búcsúzik minisztériumi munkatársaitól.

1932. június 19.: Az Alföld Bizottság vándorgyűlése Szegeden; szeptember elején Szegeden tartózkodik;

október 11.: Paratífusz-fertőzést kap, szívrohamban meghal Budapesten;

október 15.: temetése a szegedi Fogadalmi templom kriptájában.

1935. április 11.: Fölavatják síremlékét egészalakos szobrával – Ohmann Béla alkotása – a szegedi dóm altemplomában, választott nyughelyén. Sírja fölött a felirat: „Gróf Klebelsberg Kunó 1875-1932, Gondolattal, szóval, írással, alkotásokkal szolgálta hazáját és Szeged városát, virulása felett virraszt a feltámadásig.”

*

Emlékezete

Szent-Györgyi Albert Gazdám emlékezete című visszaemlékezésében leírta: Klebelsberg halála után szembesülnie kellett azzal, hogy elmúlt „az a lángoló lelkesedés, az a mélységes érdeklődés, önzetlenség, megértés és jóindulat”, ami a kultuszminisztert és munkásságát jellemezte.

Több elismerést – például az SZTE Klebelsberg Kuno-díját – alapítottak emlékére, nevét viseli – többek között – a szegedi egyetem könyvtára.

Az SZTE kancellárja, dr. Fendler Judit a kormányzati és uniós támogatással megvalósuló egyetemi fejlesztéseket 2017. október 12-én Klebelsberg II. tervként mutatta be.

*

Tíz év kultuszminiszterség hatása az oktatásra számokban:

• A kultusztárca részesedése a költségvetésből – 1896–1900: 2,7%, 1924-1925: 8,7%, 1928-1929: 10,5%, 1931: 15%.
• Államilag támogatott népiskola-építési program az Alföldön: 3 év alatt 5784 tanterem, 2278 tanítói lakás.
• Az iskolán kívüli népművelést fejlesztésre felállíttatott: 1555 népkönyvtárat, 1500 iskolakönyvtárat, 500 óvodát.
• Reform a polgári iskolákban és középiskolákban: a tananyag korszerűsítése, a tankötelezettség 16 évre emelése; játszóterek, ismeretterjesztés: Szülők Iskolája
• Az analfabéták száma: 10% alá csökkent.
• Megépíttetett: 21 klinikát, 3 főiskolát, valamint a Tihanyi Biológiai Intézetet.
• Az államilag támogatott kutatói állások számát megsokszorozta: 1880: 293, 1900: 531 – 1926/27. tanév: 1156
• Az egyetemi hallgatók száma növekedett: 1913: 14 575 – 1926/27. tanév: 15 020, 1930/31. tanév: 16 053.
• Ösztöndíjjal 1957 fiatal tanulhatott külföldön.