Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Batizné Dr. Mikulán Rita (MIRIABO.SZE)

min.1 kredit

1. A tantárgy általános célja: hogy a hallgatók elsajátítsák a biológia és biokémia tudományok emberre vonatkozó ismeretanyagának alapjait, melyek szükségesek sikeres anatómia és élettan tanulmányaikhoz.

2. Feltételezett tudásanyag: középiskolai biológia és kémiai ismeretek

3. A tantárgy tartalma: A sejt felépítése és működése: a sejtet felépítő kémiai anyagok, anyagcsere-folyamatok a sejtben, a sejtalkotótól a szövetekig. Az élőlények önfenntartása: a táplálkozás és légzés, az anyagszállítás és kiválasztás, a kültakaró és a mozgás. Az élőlények szabályozó működése: a hormonális szabályozás, az idegi szabályozás. Az élőlények reprodukciója: a szaporodás és az egyedfejlődés, az öröklődés.
A sejtmag makromolekulái. A fehérjék. A szénhidrátok. A lipidek. A táplálkozás és a hormonok kapcsolata.
4. Az évközi ellenőrzés módja: a kurzus kollokviummal zárul

5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat.

6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Homor Géza: Az életfolyamatok biokémiai alapjai. Guba Ferenc: Orvosi biokémia, Medicina, Bp. 1975. Elődi Pál: Biokémia. Akadémia, Bp. 1989. Csaba Gy.: Orvosi biológia. Medicina. 1993.

7. A tantárgy tárgyi szükségletei: írásvetítő, szemléltető eszközök (ábrák, modellek)

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: szakirodalmi tevékenység: nemzetközi és magyar folyóiratok, kézikönyvek, monográfiák segítségével. Kongresszusokon való részvétel a tudomány legfrissebb eredményeinek megismerésére ad lehetőséget.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a hallgatói visszajelentési rendszer segítségével.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Batizné Dr. Mikulán Rita (MIRIABO.SZE)

min.4 kredit

1. A tantárgy általános célja, hogy a hallgató megismerje az emberi test szerkezetének alaktani sajátságait. Az oktatás funkcionális szemléletű, ami azt jelenti, hogy az ismertetett szerkezetek bizonyos működéseit is tárgyaljuk. A tematikában a mozgás szervrendszerének funkcionális anatómiájával részletesebben foglalkozunk a többi részhez képest. Az oktatásban hangsúlyt fektetünk az anatómiai szakkifejezések és fogalmak magyar és részben latin nyelvű elsajátítására is.

2. Feltételezett tudásanyag: középiskolai biológia anyag

3. A tantárgy tartalma: Az anatómia tárgya. Az emberi test és a csontváz főbb részei. A csontok összeköttetései. A koponya csontjai és varratai. A törzs és a medence csontjai és összeköttetéseik. A felső végtag függesztőövének csontjai és ízületei. Alkarcsontok és ízületeik. A medence csontjai, ízületei és statikája. Az alsó végtag csontjai és ízületei. Általános izomtan. A felső végtag mozgását végző izmok. Az alkarcsontokat mozgató izmok. A kezet és az ujjakat mozgató izmok. Az alsó végtag izmai. Hasizmok. A légzőizmok. A szív és vérkeringés anatómiája. Az alsó és felső végtag főbb erei, idegei és nyirokelvezetése. A légzés, az emésztés és kiválasztó rendszer anatómiája. Az idegrendszer anatómiája. Endokrin rendszer anatómiája.

4. Az évközi ellenőrzés módja: az első félév sikeres zárásához 3db zárthelyi dolgozat, minimum elégséges átlaga szükséges. A második félév kollokviummal zárul.

5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat

6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Miltényi Márta: A sportmozgások anatómiai alapjai I.- II., Sport, Bp., 1980. Lázár Gyula, Kovács Magdolna: Anatómia I.-II. , JPTE TK Pécs, 1996.

7. A tantárgy tárgyi szükségletei: írásvetítő, szemléltető eszközök (anatómiai makettek, torzók, táblaképek, stb.)

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: szakirodalom tevékenység: nemzetközi és magyar folyóiratok, kézikönyvek monográfiák olvasásával, kongresszusokon történő részvétel segítségével.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a hallgatói visszajelentési rendszer lehetőségeinek segítségével.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Batizné Dr. Mikulán Rita (MIRIABO.SZE)

min.4 kredit

1. A tantárgy általános célja, hogy a hallgató megismerje azokat a fizikai, kémiai, biokémiai és molekuláris biológiai törvényszerűségeket, amelyek segítségével az emberi életjelenségek magyarázhatóak. Ez alapot ad az edzéselmélet, a terhelés diagnosztika és a rehabilitáció összefüggéseinek megértéséhez. Az oktatás hangsúlyt fektet az emberi szervezet működésével kapcsolatos nomenklatúra elsajátítására is. A klasszikus élettani ismeretekkel párhuzamosan az emberi szervezetnek a fizikai terhelésre, sportra történő alkalmazkodásával kapcsolatos összefüggéseket is megismerhetik a hallgatók.

2. Feltételezett tudásanyag: középiskolai biológia tanulmányok

3. A tantárgy tartalma: A szabályozórendszerek élettana. A neuroendokrin rendszer. A szív és vérkeringési rendszer élettana. A légző rendszer élettana. Az emésztőrendszer élettana. A kiválasztás élettana. Az izommozgás mechanizmusa: az izomösszehúzódás mechanizmusa, az izomműködés energetikája, az izomműködés idegi szabályozása. A rendszeres fizikai aktivitás hatása: az izomra, a vérkeringésre, a légzésre, az energiaforgalomra, a testhőmérsékletre. Izommunka alatti endokrinológiai változások. A teljesítményt befolyásoló tényezők

4. Az évközi ellenőrzés módja: mind a kettő félév kollokviummal zárul. A második félévben minimum elégséges átlagú 3 db zárthelyi dolgozat a vizsgára bocsátás feltétele.

5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat

6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Frenkl Róbert: Sportélettan, Sport, Bp. 1983. Ángyán Lajos: Sportélettani alapismeretek, Duplex-Rota Kft, Pécs, 1983. SH atlasz Élettan, Springer Hungarica

7. A tantárgy tárgyi szükségletei: írásvetítő, szemléltető eszközök (ábrák,modellek)

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: Szakirodalmi tevékenység: nemzetközi folyóiratok, kézikönyvek, monográfiák segítségével. Kongresszusokon való részvétel a tudomány legfrissebb eredményeinek megismerése ad lehetőséget.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A hallgatói összekötők visszajelzéseinek értékelése segítségével.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Kecskemétiné Petri Adrien (KEPJABF.SZE)

min.1 kredit

1. A tantárgy általános célja: Az általános gimnáziumi II. osztályos mechanika anyag átismétlésével azon fizikai törvényszerűségek megismerése, amelyek a térben és időben lezajló mozgásokra vonatkoznak. Specifikus célkitűzése: a sportmozgások biomechanikai elemzésének előkészítése
2. Feltételezett tudásanyag: Az általános gimnáziumi II. osztályos mechanika anyag.
3. A tantárgy tartalma: A biomechanika mint tudomány. Mozgások vizsgálatának indoklása. Mechanikai alapfogalmak.- mechanika felosztása- pontmozgás és jellemzői. A pontmozgások formái. Kiterjedt test mozgásai Egyenes vonalú egyenletes mozgás. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. Egyenletes körmozgás. Szabadesés Összetett mozgások - hajítások- Függoleges hajítás (ideális esetben)- Vízszintes hajítás- Ferde hajítás (ideális eset)- Ferde hajítás - nem a talaj szintjéről, hanem h magasságból történik a hajítás. Dinamikai alapfogalmak Newton I., II. és III. törvénye. A tömeg fogalma. A testek súlya és mérése. Mozgásmennyiség fogalma, a megmaradás törvénye. Statika. Az erő fogalma, mérése, fajtái. Izomero. Erőösszegzési módszerek. Súlypont fogalma, meghatározása. Testek egyensúlyi helyzetei, billentőnyomaték. Munka fogalma, fajtái. Teljesítmény. Energia fogalma. Energiagazdálkodás
4. Az évközi ellenőrzés módja: Heti 1 óra szemináriumi foglalkozás, folyamatos órára készülés, otthoni terhelés - 3 alkalommal 5 feladatból álló hf. beadása (3x5 pontból minimum 8 pont, de alkalmanként legalább 2 pont).
A 2 ZH-ból egyet, a 3 hf-ból egyet lehet egyszer-egyszer javítani. Amennyiben a javítási lehetőségeket is kihasználta a hallgató, és így is van elégségesnél rosszabb osztályzata - a féléve csak elégtelennel fogadható el.
5. A tantárgy számára nincs előirt külső szakmai gyakorlat
6. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke:
- Gulyás és mtsai: Fizika Mechanika Calibra kiadó ISBN 963 686 370 9
- Fizika a gimnáziumok II. osztálya számára,
- Dr. Barton J. Biomechanika Tk. (1984.)
- Ajánlott: Dr. Budó Ágoston - Mechanika Tk. (1991.)
7. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: szemináriumi terem, írásvetítő, Tv, videó
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere: szakirodalom, Internet, kutatások
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a hallgatói véleményezési rendszer tantárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Gyetvai György Dr. (GYGJAEF.SZE)

min.2 kredit

1. A tantárgy általános célja:
A testkultúra fejlődéstörténetének megismerése és a testnevelés- és sporttudomány fogalomrendszerének értelmezése, amely tudás megalapozza az elméleti és a gyakorlati tantárgyak ismeretanyagának elsajátítását.
A tantárgy specifikus célkitűzése:
A testnevelés- és sporttudományi kutatásokhoz, a tudományos értékű publikáció elkészítéséhez szükséges kutatás-módszertani, matematikai statisztikai és adatfeldolgozási ismeretek alapjainak megismerése.
2. Feltételezett tudásanyag: a középiskolai történelem, biológia, fizika tantárgyak tananyaga.
3. A tantárgy tartalma:
Alapfogalmak értelmezése: Testkultúra, testi nevelés, testnevelés, rekreáció, sport. A torna, az atlétika és a sport fogalmának jelentéstartalom változásai. Pozitív és negatív akarati erkölcsi tulajdonságok. Adottságok, képességek, készségek, tehetség. Az edzés értelmezése. Edző, edzésterhelés. Arndt-Schultz szabály. A harántcsikolt izmok működésének feltételei. Az izomkontrakció megjelenési formái. A terhelés összetevői. A munkavégzés és az energiaszolgáltató folyamatok kapcsolata. A fáradás pszichofizológiai háttere. A fáradás, mint védekező mechanizmus. Acidózis, pH érték. A homeosztázis. A mozgástanítás és tanulás alapfeltételei. A tanulókkal való bánásmód életkori és nemi sajátosságai. A testkultúra kialakulása és fejlődése. A testnevelés kialakulása és fejlődése. A testnevelő tanárképzés változásai
A tudományos kutatás. A tudomány értelmezése. Testnevelés- és sporttudomány. A tudomány irányítása, a testnevelés- és sporttudomány intézményrendszere. A tudományos kutatás szintjei. A tudományos kutatómunka felépítése, a kutatómunka menete. TDK- és szakdolgozatok megírásának általános szabályai Kutatási területek és módszerek
4. Az évközi ellenőrzés módja: nincs.
5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat
6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke
Gyetvai - Kecskemétiné: Testkultúra elméleti és kutatás módszertani alapismeretek 2004.
Richard A Schmidt: Mozgáskontroll és mozgástanulás 1996. Frenkl Róbert: Sportélettan 1983. Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana1992. Hrsányi és mtsai. Sporttudományos közlemények készítése 1992. Stuller Gyula: Sportpedagógia 1980. Rókusfalvy Pál: Sportpszichológia1981.
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, írásvetítő; videó lejátszó, televízió, projektor.
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése:
Szakirodalom, Internet, kutatások, konferenciákon való részvétel.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája. A tanszék által biztosított technikai háttér lehetővé teszi az oktatás színvonalának fejlesztését. A megszerzett tudás elméleti és gyakorlati felhasználása kellő visszajelzést ad a tananyaggal és az oktatás-módszertani eljárásokkal kapcsolatos fejlesztési feladatokra. Ezeket az információkat figyelembe vesszük és felhasználjuk a képzésben.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Kecskemétiné Petri Adrien (KEPJABF.SZE)

min.1 kredit

1. A tantárgy általános célja: Olyan felkészültségű testnevelő tanárok képzése, akik a tantárgy tanításához szükséges gyakorlati és elméleti felkészültségen túl alapvető kutatásmódszertani és számítástechnikai ismeretekkel is rendelkeznek
Specifikus célkitűzései: tudományos igényű pályamunkák és dolgozatok alkotására történő felkészítés.

2. Feltételezett tudásanyag: a középiskolában tanult tantárgyak köréből elsősorban a matematika (számítástechnika) tantárgyak ismeretanyagára épül, és a főiskolai képzésben közvetlenül kapcsolódik a testkultúra elméleti alapismeretekhez.

3. A tantárgy tartalma: A matematikai statisztika felhasználásának, alkalmazásának lehetőségei. Matematikai statisztika alapfogalmai. Egyszerű becslési és mérési eljárások. Az abszolút és relatív skála értelmezése. Az adatszerzés módszerei, az adatok elrendezése. Alapszámítások: középértékek, szórásérték, variációszázalék.
Az adatok osztályba sorolása. Az egymintás T próba alkalmazásának lehetőségei. A t érték kiszámítása, a kapott eredmény értelmezése. A kétmintás T próba alkalmazásának lehetőségei. A t érték kiszámítása, a kapott eredmény értelmezése. Korreláció-számítások. Mérték- és rangkorreláció. A szignifikancia -szint megállapítása, értelmezése. Grafikus ábrázolás
4. Az évközi ellenőrzés módja: Heti 1 óra szemináriumi foglalkozás, folyamatos órára készülés, otthoni terhelés -2 alkalommal hf. beadása. A 2 ZH-ból egyet, a 2 hf-ből egyet lehet egyszer-egyszer javítani. Amennyiben a javítási lehetőségeket is kihasználta a hallgató, és így is van elégségesnél rosszabb osztályzata - a féléve csak elégtelen osztályzattal fogadható el.

5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat

6. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke:
- Gyetvai - Kecskemétiné: Testkultúra elméleti és kutatásmódszertani alapismeretek Főiskolai jegyzet 2003.
- Nagy - Báthori - Makszin: Mérési és számítási módszerek a testnevelésben Kézirat 1984. Nádori László: Sportképességek mérése Sport 1984.
- Hajtman Béla: Bevezetés a matematikai statisztikába Tankönyvkiadó Budapest 1983
7. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: szemináriumi terem, írásvetítő, Tv, videó

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere: szakirodalom, Internet, kutatások

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a hallgatói véleményezési rendszer tantárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Gyetvai György Dr. (GYGJAEF.SZE)

min.1 kredit

1. A tantárgy általános célja: - A hallgatónak váljon igényévé a szakmai tudományos közéletben való aktív részvétel. Törekedjen arra, hogy alkotó munkája eredményeit, módszereit a testnevelés és sport fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit mások számára is hozzáférhetővé tegye. Készítsen pályamunkát, tanulmányt és segítse a hallgatót szakdolgozatának megírásában.. Specifikus célkitűzései: a tudományos értékű dolgozat elkészítése.

2. Feltételezett tudásanyag: a Kutatásmódszertan című kurzus tananyaga

3. A tantárgy tartalma: A tudományos kutatómunka felépítése, a kutatómunka menete. A kutatási terv elkészítése Szakdolgozatok megírásának általános szabályai -irodalomjegyzék -hipotézis -kérdésfeltevés -vizsgálati személyek és módszerek -az eredmények bemutatása. -az eredmények értékelése -diszkusszió -következtetések -összefoglalás. Nyelvi, stilisztikai és helyesírási követelmények. A dolgozat szerkezete.

4. Az évközi ellenőrzés módja: A szakdolgozati anyagban való folyamatos előrehaladáshoz óráról - órára kell készülni a hallgatónak. A teljes félév alatt 6 írásos anyag beadása és 1 ZH megírása

5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat

6. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke:
- Dr. Gyetvai György - Kecskemétiné Petri Adrien: Testkultúra elméleti- és kutatásmódszertani alapismeretek c. főiskolai jegyzet 2003.,
- Dr. Harsányi László - Dr. Tihanyi József - Dr. Mónus András: Sporttudományos közlemények készítése c. TF kiadvány Budapest 1992
6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: szemináriumi terem, írásvetítő, Tv, videó

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere: szakirodalom, Internet, kutatások
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a hallgatói véleményezési rendszer tantárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Kecskemétiné Petri Adrien (KEPJABF.SZE)

min.1 kredit

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Szatmári Zoltán Dr. (SZZJAEF.SZE)

min.2 kredit

1. A tantárgy általános célja: ismerjék meg a hallgatók a gyógytestnevelés célját, feladatait, eszközeit, szervezeti kereteit. Képesek legyenek felismerni az adott korosztály ortopédiai elváltozásait és tudjanak korrekciós gyakorlatokat tervezni, betanítani a tanulók számára. A tantárgy specifikus célkitűzése: Legyenek a hallgatók képesek integrálni a képzés során szerzett összes ismereteiket annak érdekében, hogy pozitívan tudják alakítani tanulóik életvitelét és egészséges életszemléletét. Ismerjék az együttműködés lehetőségeit a szakorvosokkal, gyógytestnevelőkkel, szülőkkel.

2. Feltételezett tudásanyag: A gimnasztika, az anatómia és élettan tantárgyak előírt ismeretanyagának elsajátítása.

3. A tantárgy tartalma: A gyógytestnevelés, mint a rehabilitáció részterülete, kapcsolata más tudományokkal. A gyógytestnevelés foglalkozások sajátosságai, az egyéni gyakorlatok jellemzése. Mozgásszervi elváltozások: hanyagtartás, tartásgyengeség, a gerinc nyílirányú elváltozásai, scoliosis, mellkasi deformitások, csípőizületi betegségek, a láb statikai elváltozásai, " lúdtalp ", légzőgyakorlatok jelentősége a gyógytestnevelésben. Az iskolai gyógytestnevelés és könnyített testnevelés szervezési kérdései. Integrált nevelés.

4. Az évközi ellenőrzés módja: az első félévben 2 alkalommal zárthelyi dolgozatban adnak számot a hallgatók a megszerzett tudásukról és a gyakorlati jegyet a két érdemjegy alapján szerzik, második félévben kollokviumon adnak számot tudásukról.

5. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlata: Egy alkalommal hospitálás általános iskolában gyógytestnevelés órán, hospitálási napló készítése.

6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Gárdos M.- Dr.Mónus A.: Gyógytestnevelés MTE Sport 1991, Érdi-Krausz Zs.: Mindenki gyógytestnevelése Bp.1995, Dr Csider T.: Az iskolai gyógytestnevelés gyakorlatai és mozgáselemzése 1991, Nyíri (szerk.): Iskoláskorú gyermekek gyógytestnevelése I -II. Tankönyvkiadó 1975-1979, Dr. Bencze S-né-Szászné- Dr.Bacsó L.: Új lehetőségek a gyógytestnevelésben Szarvaspress BT 1995, Dr.Barta O.:Az ortopédia tankönyve Medicina 1993, Gedő D.- Dr. Rigler E.: Labdás gyakorlatok a mozgásterápiában Kecskemét 1998, Általános testtartásjavító gyakorlatok gyűjteménye Flaccus 2004

7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tornaterem, polifom vagy szivacsszőnyeg, videólejátszó, televízió

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése:, szakkönyvek, folyóiratok megjelenésének folyamatos követése, internetes honlapok megismerése, felkeresése

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgyi és személyi feltételek biztosítják a tantárgy oktatásának megfelelő színvonalát. A kurzus végén a hallgatók körében felmérést végzünk mely a tárgy oktatására, az előadó munkájára vonatkozik és ezt felhasználjuk a képzésben.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Gyetvai György Dr. (GYGJAEF.SZE)

min.4 kredit

1. A tantárgy általános célja:
A motoros képességek fejlesztésének és a mozgáskészségek kialakításának pszicho-fiziológiai törvényszerűségeinek, lehetőségeinek megismerése, a korszerű edzéselvek és módszerek elsajátítása.
A tantárgy specifikus célkitűzése:
Az edzéstervezés és vezetés elméletének és gyakorlatának megismerése.
2. Feltételezett tudásanyag: A testkultúra alapjai, az anatómia, sportéllettan és sportegészségtan tantárgyak előírt ismeretanyagának elsajátítása
3. A tantárgy tartalma:
Edzéselméleti alapfogalmak Az edzéseszközökről általában (a környezeti hatások mint edzéseszközök). Edzés. Edzésmódszerek. Edzésfeladatok. Edzéseszközök. Edzettség. A szervezet működési állapotát befolyásoló környezeti hatások. A terhelés összetevőinek vizsgálta az Arndt-Schulcz szabály aspektusából. A pszichomotoros képességek rendszere. A koordinációs képességek. A kondiciónális képességek rendszere. A motoros komplex és dinamikus struktúra értelmezése. A mozgásszerkezet elemzése, jellemző jegyei (térbeli, időbeli és dinamikai) alapján. Teljesítmény motiváló eljárások alkalmazásának lehetőségei. A nevelői hatások és a környezet hatása az egyén motivációs bázisának alakulására. Az emóció és a szociális struktúra. Az edzettség és a holtpont. A mozgástanulás folyamatának regulációs felfogása. A zárt- és nyílt készségek. A mozgástanítás pedagógiai folyamata . Edzéstervezés és edzésvezetés.
4. Az évközi ellenőrzés módja: 5 ZH dolgozat megírása, referátumok készítése.
5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat
6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke
Richard A Schmidt: Mozgáskontroll és mozgástanulás 1996. Gyetvai - Kecskemétiné: Testkultúra elméleti és kutatás módszertani alapismeretek 2004.
Frenkl Róbert: Sportélettan 1983. Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana1992.
Stuller Gyula: Sportpedagógia 1980. Rókusfalvy Pál: Sportpszichológia1981. Frenkl Róbert Sportorvostan1984. Malomsoki Jenő: Gyakorlati spiroergometria1979. Rigler Endre:Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai 1993.
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, írásvetítő; videó lejátszó, televízió, projektor.
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése:
Szakirodalom, Internet, kutatások, konferenciákon való részvétel.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája. A tanszék által biztosított technikai háttér lehetővé teszi az oktatás színvonalának fejlesztését. A megszerzett tudás elméleti és gyakorlati felhasználása kellő visszajelzést ad a tananyaggal és az oktatás-módszertani eljárásokkal kapcsolatos fejlesztési feladatokra. Ezeket az információkat figyelembe vesszük és felhasználjuk a képzésben.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Rácz Lajos Dr. (RALJABF.SZE)

min.1 kredit

1. A tantárgy általános célja:
A motoros képességek fejlesztésének és a mozgáskészségek kialakításának pszicho-fiziológiai törvényszerűségeinek, lehetőségeinek megismerése, a korszerű edzéselvek és módszerek elsajátítása.
A tantárgy specifikus célkitűzése:
Az edzéstervezés és vezetés elméletének és gyakorlatának megismerése.
2. Feltételezett tudásanyag: A testkultúra alapjai, az anatómia, sportéllettan és sportegészségtan tantárgyak előírt ismeretanyagának elsajátítása
3. A tantárgy tartalma:
Edzéselméleti alapfogalmak Az edzéseszközökről általában (a környezeti hatások mint edzéseszközök). Edzés. Edzésmódszerek. Edzésfeladatok. Edzéseszközök. Edzettség. A szervezet működési állapotát befolyásoló környezeti hatások. A terhelés összetevőinek vizsgálta az Arndt-Schulcz szabály aspektusából. A pszichomotoros képességek rendszere. A koordinációs képességek. A kondiciónális képességek rendszere. A motoros komplex és dinamikus struktúra értelmezése. A mozgásszerkezet elemzése, jellemző jegyei (térbeli, időbeli és dinamikai) alapján. Teljesítmény motiváló eljárások alkalmazásának lehetőségei. A nevelői hatások és a környezet hatása az egyén motivációs bázisának alakulására. Az emóció és a szociális struktúra. Az edzettség és a holtpont. A mozgástanulás folyamatának regulációs felfogása. A zárt- és nyílt készségek. A mozgástanítás pedagógiai folyamata . Edzéstervezés és edzésvezetés.
4. Az évközi ellenőrzés módja: 5 ZH dolgozat megírása, referátumok készítése.
5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat
6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke
Richard A Schmidt: Mozgáskontroll és mozgástanulás 1996. Gyetvai - Kecskemétiné: Testkultúra elméleti és kutatás módszertani alapismeretek 2004.
Frenkl Róbert: Sportélettan 1983. Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana1992.
Stuller Gyula: Sportpedagógia 1980. Rókusfalvy Pál: Sportpszichológia1981. Frenkl Róbert Sportorvostan1984. Malomsoki Jenő: Gyakorlati spiroergometria1979. Rigler Endre:Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai 1993.
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, írásvetítő; videó lejátszó, televízió, projektor.
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése:
Szakirodalom, Internet, kutatások, konferenciákon való részvétel.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája. A tanszék által biztosított technikai háttér lehetővé teszi az oktatás színvonalának fejlesztését. A megszerzett tudás elméleti és gyakorlati felhasználása kellő visszajelzést ad a tananyaggal és az oktatás-módszertani eljárásokkal kapcsolatos fejlesztési feladatokra. Ezeket az információkat figyelembe vesszük és felhasználjuk a képzésben.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Balogh Tibor Dr. (BATJADF.SZE)

min.3 kredit

1. A tantárgy általános célja a testnevelő tanárképzéshez kapcsolódó ismertek kiszélesítése a sportpedagógia, sportpszichológia, sportszervezés-sportvezetés, rekreáció elmélet és gyakorlat, ,általános sportági ismeretek és antropometriai tantárgyak anyagával. A tantárgy specifikus célkitűzése a testnevelő tanárképzés céljaihoz igazodva, elsősorban a testnevelés és sport sajátosságait középpontba helyező elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása ,megismertetése.
2. Feltételezett tudásanyag: Pedagógia ,pszichológia élettani alapismeretek
3. A tantárgy tartalma: a sporttevékenység pedagógiai és pszichológiai elemzése, a sportoló felkészítésének pedagógiai, pszichológiai folyamata, módszerei. Szervezési vezetéselméleti ismeretek, hazai és nemzetközi sportszervezetek, egyesületek működése. A mozgásos életmód pozitív hatásai, a sportrekreációról általában. Prevenció, rehabilitáció,és a rekreáció összefüggései. Triatlon, duatlon qvadriatlon. A biológiai antropológia/humánbiológia fogalma tárgyköre, ezen belül a sportantropológia célkitűzése, feladata, a gyakorlatban való alkalmazása
4. Az évközi ellenőrzés módja az egyes tantárgyak elméleti anyagából félévenként zárthelyi dolgozatot írnak, a félévek gyakorlati jeggyel zárulnak.
5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat
6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke
Dr. Stuller Gyula: Sportpedagógia 1993.: Dr. Stuller Gyula: Sportpszichológia 2001.: Nyerges Mihály: Szervezés és vezetéselmélet alapjai,: Dobozi-Jakabházi: Sportrekreáció,: Makkár M.: Sport és életmód,: Martin Engelhardt: A sikeres triatlon edzés,: Dr. Farkas L Gyula: Fejezetek a biológia antropológiából.1996.:
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, sportpálya. írásvetitő; videó lejátszó, televízió
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: sportpedagógiai sportpszichológiai folyóiratok ,antropológiai könyvsorozatok (Antropos - Csokonai Kiadó; Antropológia -) Szervezett országos szakmai konferenciákon való részvétel. Internetes szakportálok naprakész ismerete..
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája. A tanszék által biztosított technikai háttér lehetővé teszi az oktatás színvonalának fejlesztését
Az új tudományos ismereteket felhasználásával, tanszéken végzett felmérések eredményeit felhasználjuk a képzésbe.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Szatmári Zoltán Dr. (SZZJAEF.SZE)

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Pungor Miklós (PUMJAAF.SZE)

min.2 kredit

1. A tantárgy általános célja: A főtárgyakon kívül szeretnénk minél több szabadidős sportággal megismertetni hallgatóinkat (teke, aerobic , ugrókötél, falmászás, tenisz, testépítés, sztepp aerobic, zenés sportok (csak férfiaknak), küzdősportok(csak nőknek), görkorcsolya-gördeszka). A tantárgy specifikus célkitűzései: A választott sportág alaposabb megismerése.

2. Feltételezett tudásanyag: A középiskolákban és az alapképzésben megismert és elsajátított tudásanyag.

3. A tantárgy tartalma: A választott sportág technikai felszereltségének megismerése, azok használatának elsajátítása olyan szinten, hogy a későbbiekben a hallgatók oktathassák azokat. A sportág versenyszabályainak megismerése és alkalmazása. Versenyrendezési ismeretek.

4. Az évközi ellenőrzés módja: Előírt gyakorlatok bemutatása, szabályismeretek ellenőrzése zárthelyi dolgozat formájában. A kurzus gyakorlati jeggyel zárul.

5. A tantárgyak részben külső gyakorlóhelyeken kerülnek oktatásra.

6. Kötelező, illetve ajánlott jegyzetek: A sportágak érvényben lévő szabálykönyve.

7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tekepálya, tornaterem, ugrókötél, tatami, sztepplépcső, magnó, görkorcsolya, gördeszka, súlyzófelszerelés.

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: A legújabb szakirodalom beszerzése, Internet.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tanszék által biztosított lehetőségek legjobb kihasználása. A hallgatói teljesítmények összehasonlító elemzése, a hallgatói véleményezési rendszer tantárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Pungor Miklós (PUMJAAF.SZE)

min.6 kredit

1. A tantárgy általános célja, hogy ismertesse a testnevelés művelődési anyagának átadásával és a hatáskiváltással kapcsolatos eljárásokat, módszereket, oktatási nevelési tőrvényszerűséget. Alakítson ki olyan gyakorlati jártasságot, amely lehetővé teszi a megfelelő oktatásmódszereknek, nevelési képzési feladatnak az általános iskolai tanórai és tanórán kívüli nevelő -oktató munkában való eredményes alkalmazását. Fokozta a gyermek iránt elkötelezett hivatástudatot és formálja a kulturált testnevelő tanári magatartást. .
2. Feltételezett tudásanyag: a hallgatók előzetesen már tanulmányokat folytattak pedagógiából ill. megismerkedtek az egyes szaktárgyak módszertanával.
3. A tantárgy tartalma: A testnevelés tantárgy célja feladata, cél és feladatrendszere. Az iskolai testnevelés tartalmi fejlődésének tendenciái. A testnevelés és sport az iskolai nevelés rendszerében, a testnevelés tartalmi jegyei. A testnevelés óra feladatai, az óra szerkezeti felépítése. Az ismeretátadás és feldolgozás módszerei. Az előkészítő gyakorlatok felosztása, gyakorlatvezetés módszerei. Testnevelő tanár személyiség jegyei. Oktatás menete és oktatási módszerek. Hibajavítás, mozgásos cselekvés formák rögzítése. Motiváció szerepe a tanításban. Testnevelés óra szervezeti formái, terhelés és pihenés aránya a testnevelés órán. Ellenőrzés, értékelés, osztályzás. Tanítás-tanulás folyamata. Mozgáskészség kialakulásának szakaszai. Tantervek, tanmenet készítés részfeladatai. A testnevelő tanár tervező feladatai.
4. Az évközi ellenőrzés módja: mindkét félévben 2-2 megadott szakirodalom és előadás és szemináriumi elméleti anyagból zárthelyi dolgozatot írnak. A szemináriumi gyakorlaton tervező munkára és beadványokra. A félév gyakorlati jeggyel zárul .A második félévben elméletből zárthelyi dolgozat. Tervező munka valamint mikro tanítás alapján a félév gyakorlati jeggyel zárul. A két félév év végén kollokviummal zár.
5. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: a gyakorlati képzési útmutató füzetben meghatározott gyakorlati követelmények teljesítése. VI. félévben egy hetes tantárgy pedagógiai gyakorlat. A VII. félévben egy hetes csoportos tanítási gyakorlat illetve VIII. félévben külső iskolai gyakorlat három hét. Csoportos tanítási gyakorlat. 1 óra záró tanítás.
6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke
Bátori Béla: Testnevelés elmélete és módszertana 1994. Makszin Imre: Testnevelés elmélet és módszertana 2002., az érvényben lévő tantervek, tanári kézikönyvek.
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, írásvetítő; videó lejátszó, televízió, módszertani segédanyagok., tornaterem, sporteszközök.
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése Pedagógusképzők és továbbképzők folyóirata, módszertani közlemények, konferenciák. Előadásokon való részvétel.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája. A tanszék által biztosított technikai háttér lehetővé teszi az oktatás színvonalának fejlesztését. A két féléves testnevelés tanítás című tantárgy végén felmérést végzünk, mely a tantárgy oktatására és az előadó munkájára vonatkozik. Ezeket az információkat figyelembe vesszük és felhasználjuk a képzésben.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Pungor Miklós (PUMJAAF.SZE)

min.6 kredit

1. A tantárgy általános célja: A hallgatók ismerkedjenek meg a különböző túrák (turisztika, vízitábor, sítábor) szervezésének feltételeivel, feladataival és a lebonyolításukkal kapcsolatos tennivalókkal.
A tantárgy specifikus célkitűzése: A terepen való tájékozódás elsajátítása térkép és tájoló segítségével. A vízi járművek (kajak, kenu) használatának megismerése és alkalmazása. Sízési alapok megismerése.

2. Feltételezett tudásanyag: A táborok szervezésének ismerete, az oktatáshoz szükséges anyag elsajátítása.

3. A tantárgy tartalma:
- Térképek ismerete és annak alapján történő tájékozódás tájoló segítségével. Tereptárgyak felismerése és felhasználása a tájékozódásban. A tájoló megismerése és használatának elsajátítása.
- A vízparton történő táborozás szabályainak, és lehetőségeinek elsajátítása. Vízi KRESZ megismerése, alkalmazása. Evezési technikák elsajátítása. A hajók tárolásának és kezelésének megismerése.
- Sítáborok felszerelésének ismerete, kezelése. Biztonságos sí tudás megszerzése.

4. Az évközi ellenőrzés módja: A táborokban előírt gyakorlati követelmény teljesítése. Tábori napló vezetésének és a tábort követő dolgozatírás elbírálása. A táborok gyakorlati jeggyel zárulnak.
5. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatként jelenik meg.

6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Az oktatók által leadott ismeretanyag.

7. A tantárgy tárgyi szükségletei:
- Térképek, tájolók, jelzőbóják, állomásbélyegzők.
- Sporthajók, evezők, sátrak, főzőedények.
- Sífelszerelések (síléc, bot, sícipő)

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: A legmodernebb technikák lehetőség szerinti elsajátítása.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tanszék által biztosított technikai háttér lehetővé teszi az oktatás színvonalának fejlesztését. A hallgatói teljesítmények összehasonlító elemzése, a hallgatói véleményezési rendszer tantárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Pungor Miklós (PUMJAAF.SZE)

A tárgyat 8 alkalommal kell felvenni. Egy félévben csak egyet lehet teljesíten. Aki nem fogadtat el egy félévet, a 9. félévben teljesít.
1. A tantárgy általános célja: A hallgatók rendszeres sportolásának és versenyeztetésének biztosítása, illetve megkövetelése.

2.Feltételezett tudásanyag: Megfelelő szintű sportteljesítmény, választott sportág űzéséhez szükséges technikai és taktikai ismeretek.

3. A tantárgy tartalma: A hallgatóknak heti két alkalommal a választott sportág edzésén és rendszeresen szakági versenyeken kell részt vennie. Ennek feltételeit részben az Universitas SC-ben, részben társadalmi egyesületekben oldjuk meg, mindenkinek a megfelelő tudásszintjük alapján.

4. Az évközi ellenőrzés módja: A hallgatók minden félév végén igazolást hoznak az edzőjüktől, illetve a külső egyesületekben sportolók az egyesület elnökétől.

5. A tantárgy külső szakmai gyakorlatként jelenik meg.

6. Kötelező, illetve ajánlott jegyzetek: Nincs kötelezően előírt irodalom.

7. A tantárgy tárgyi szükségletei: Az USC rendelkezésére álló sportpályák, tornatermek és sporteszközök. A Társadalmi egyesületekben teljesítő hallgatóknak az egyesület biztosítja a tárgyi feltételeket.

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: A legmodernebb technikák lehetőség szerinti elsajátítása és alkalmazása a versenyeken.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Az edzéseken és versenyeken megszerzett tudásszint és tapasztalat segíti a hallgatók szakmai felkészülését.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Szatmári Zoltán Dr. (SZZJAEF.SZE)

min.7 kredit

1. A tantárgy általános célja: Ismertesse a gimnasztika tudományosan megalapozott elméleti, gyakorlati, szakmódszertani fogalomrendszerét, alapvető gyakorlatanyagát, valamint mutassa be az általános iskolai testnevelésben betöltött szerepét. Ebben benne foglaltatik egy olyan korszerű terminológiai tudás elsajátítása, mely biztosítja egy testnevelés óra előkészítő gyakorlatainak eredményes összeállítását és levezetését. Ez olyan feladatok begyakorlásában nyilvánul meg, mint pl. szerkesztés, rajzírás, szaknyelv, gyakoroltatás. Mindennek megfelelő motoros képesség- és technikai készség színvonallal kell párosulnia.
2. Feltételezett tudásanyag: Koordinációs, kondícionális képességek megfelelő színvonala. Ennek megléte az alkalmassági- és felvételi vizsgán eredményesen áteső hallgatóknál általában biztosított.
3. A tantárgy tartalma: A gimnasztika története, célja, feladatai, felosztása. Természetes gyakorlatok, sokoldalúan és speciálisan előkészítő gyakorlatok ismérvei, fajtái. A
rendgyakorlatok, mint szabályozott megnyilvánulási formák összessége. A gimnasztikai mozgások alapegységei, a mozgásszerkezet. Szaknyelv és rajzírás alapelvei, tartalmi és formai előírásai. Alaphelyzetek, alapmozgások felosztása, megnevezése. Az előkészítő gyakorlatok helye, szerepe, mozgásanyaga a teljesítmény tükrében. Határozott alapformájú gyakorlatok főbb jellemzői, valamint testrészek és fő hatás szerinti csoportosítása. Szabad-, kéziszer-és előkészítő szergyakorlatok szerepe a gimnasztikában. A gyakorlatok variálásának kombinálásának szempontjai. Gyakorlatok ismertetésének, vezetésének módszerei. Koordinációs és kondícionális képességek fejlesztésének lehetőségei az előkészítő gyakorlatokkal. Gimnasztika és zene. Légzőgyakorlatok. Streching, mint a leghatékonyabb passzív nyújtásforma. A PNF módszer.
4. Évközi ellenőrzés módjai: Egy-egy zárthelyi dolgozat írása félévenként. Négy képesség teszt bemutatása félévenként. Rendgyakorlatok vezénylése (I félév). Előre megadott, különböző ütemszámú gyakorlatfüzérek bemutatása zenére (I-II. félév). Különböző ütemszámú gyakorlatfüzérek szerkesztése, szakleírása, rajzírása, bemutatása zenére (III-IV. félév). Gimnasztika jellegű órarész tervezése, szakleírása, rajzírása és levezetése
csoporttársaknak (IV. félév).
5. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs
6. Kötelező, illetve ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke:
Gyetvai Gy. - Szatmári Z. GIMNASZTIKA (tanszéki segédanyag) 1989; Erdős István: Gimnasztika, 1990; Farkas György: Gimnasztika, 1994; Kerezsi Endre: Torna III, 1967; Testnevelés Egyetem szakirányú kiadásai.
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tornaterem megfelelő szerekkel (bordásfal, mászókötél, zsámoly, tornapad, gyűrű, nyújtó, felemáskorlát) és csoportlétszámnak megfelelő mennyiségű kéziszer (tömöttlabda, tornabot, ugrókötél, gumikötél, homokzsák, kézisúlyzó).
8. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése:
Testnevelés Egyetem Tudományos Közleményeiben és egyéb szakirányú kiadványokban publikálás, illetve megjelenő cikkek figyelemmel kisérése. Területi és országos szakmai konferenciákon való részvétel. Internetes szakportálok naprakész ismerete.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A hallgatói teljesítmények összehasonlító elemzése, a hallgatói véleményezési rendszer tárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése a tematikába. Az eddig leírtak alapján a kurzusok tematikájának rendszeres felülvizsgálata és módosítása a tantárgy iránti mindenkori társadalmi (iskolai) elvárások tükrében.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Cziberéné Nohel Gizella (CZNJABF.SZE)

min.2 kredit

1. A tantárgy általános célja:: A hallgatók ismerjék meg a játékelméleteket, valamint az általános iskolai oktatásban hasznos játékok gyakorlatanyagát, oktatásának módszertanát.
Speciális célkitűzései Képesek legyenek alkalmazni a testnevelés órák előkészítő mozgásanyagaként, egy-egy sportági mozgásforma előkészítő, célgyakorlataként a különféle játékokat.

2. Feltételezett tudásanyag: Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi képességek, mozgáskoordináció.

3. A tantárgy tartalma: Játékelméleti alapismeretek. A játék és nevelés. A játékoktatás módszertana. A népi játékok. Az iskolai játékok meghatározása és megismertetése. Téli játékok. Játékversenyek szervezése, lebonyolítása.

4. Az évközi ellenőrzés módja: Mindkét félévben 2-2 zárthelyi dolgozat írása az elméleti és gyakorlati ismeretekből.

5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat.

6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Dr. Pásztory Attila-Dr. Rákos Etelka: Sportjáték I. Iskolai és népi játékok Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1998 Reigl Mariann Az iskolai testnevelés játékai Magyar Testnevelési Egyetem Budapest 1997. Horváth Zoltán: 99 játék mindenkinek Berzsenyi Dániel TKF Szombathely 2000. Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye Varga Péterné: Az iskolai testnevelés játékai Sport Budapest 1974.

7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tornaterem, füves pálya, a játékok jellegének megfelelő eszközök / labdák, karikák, padok stb./.

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: A témában megjelenő szakkönyvek, cikkek figyelemmel kísérése. Szakmai konferenciákon, továbbképzéseken való részvétel. Konzultációk a tantárgyat oktatók között.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája. A hallgatói teljesítmények összehasonlító illetve, a sportjátékokat oktató kollegák, valamint a szakvezető tanárok véleményének elemzése. A hallgatói véleményezési rendszer tantárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése, figyelembe vétele a képzés során.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Kiss Gábor (KIGJADF.SZE)

min.8 kredit

1. A tantárgy általános célja: Megismertetni a hallgatókkal az atlétika versenyszámait, az atlétika sportág történetét, az egyes atlétikai számok, az atlétikai szerek, felszerelések fejlődését. A tantárgy célja továbbá, hogy a hallgatók elsajátítsák az egyes számok technikáját (elméletben és gyakorlatban), oktatását és szabályait. A tantárgy célja olyan gyakorlati követelmények támasztása a hallgatókkal szemben, melyek elvégzése tervszerű felkészülést és folyamatos gyakorlást igényel. A hallgatók éljék meg/át azokat az alapképességeket fejlesztő futó és egyéb gyakorlatokat, amelyeket később ők is alkalmaznak pályájuk során az atlétika oktatásában, és az atlétikus képességek fejlesztésében.
2. Feltételezett tudásanyag: A felvételi során bemutatott szintek teljesítése, ill. olyan alap-állóképességi, erő gyorsaság és ügyesség szint, mellyel az első féléves próbák teljesíthetőek.
3. A tantárgy tartalma: Az atlétika általános- és az atlétika versenyszámainak története. Az atlétikai futások (rövid, közép, hosszútáv), ugrások (távolugrás, magasugrás), dobások (kislabda hajítás, gerelyhajítás, diszkoszvetés) technikája, oktatása és szabályai. Az összetett versenyzés versenyszámai, szabályai. Versenyek, versenyrendszerek az atlétikában. Az atlétikus képességek fejlesztésének módszerei és eszközei. Az ugró-, futó- és dobóiskola gyakorlatanyaga. Versenybírói feladatok.
4. Az évközi ellenőrzés módja: Mind a hat félévben a hallgatók az elméleti ismereteikről zárthelyi dolgozatban adnak számot, mely osztályzásra kerül. Az első négy félév során a hallgatók pontozásos rendszerben vezetett és osztályozott, 4 feladatból álló képességtesztet végeznek el (3000m, ötös-ugrás, súlydobás előre 6kg-s súlygolyóval, 60m-es gátfutás), mely tesztek szintjei az egyes félévek során emelkednek. Az egyes tesztekre való felkészülést az un. részfeladatok biztosítják azon hallgatók számára, akik adott képességszintje elmarad a szükségestől (10x300m, 3x600m, 2x1500m). Az ügyességi számok technikájának helyes elsajátítását a hallgatók a bemutatás során bizonyítják, melyre osztályzatot kapnak. Az ügyességi számok bemutatása szintteljesítéshez kötött. A jegyet, a kapott jegyek aritmetikai átlaga adja.
5. A tantárgy számára előírt külső szakmai gyakorlat: versenyzői, versenybírói feladatok.
6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Koltai Jenő és mtsai Atlétika II., Budapest 1980, Sport Kiadó, Takács Ferenc Atlétika oktatása 1992, Budapest, Atlétika Szabálykönyv, www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/tesi/atletika
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: atlétika pálya, távolugró helyek, magasugró hely, dobószerek (kislabda, gerely, diszkosz, súlygolyó, tömött labdák, vasalók stb.), gátak, rajtgépek, váltóbotok, rúd, magasugró állványok, magasugró lécek, videó, tv, kivetítő, hordozható számítógép, stopperek, mérőszalagok, rajtszámok, jelzőtáblák, meszes vonalhúzó, ásók, gereblyék, szöges cipő, melegítő, sportcipő stb.
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: Atlétika c. szaklap rendszeres olvasása. Interneten a legfrissebb kutatási eredmények olvasása, gyűjtése és a tananyagba, továbbá a tanszék atlétikával foglalkozó honlapjába illesztése.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája. A tanszék az atlétika oktatására alkalmazott nagyszámú eszközt és infrastruktúrát folyamatosan az adott anyagi lehetőségekhez mérten karbantartja.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Isky László Dr. (ISLJAAF.SZE)

min.7 kredit

1. A tantárgy általános célja: Ismertesse a torna tudományosan megalapozott elméleti, gyakorlati és rendszertani fogalmait, kialakulását, fejlődési tendenciáit és az iskolai testnevelésben betöltött szerepét.
A tantárgy specifikus célkitűzése: Alakítsa ki a hallgatókban azokat a képességeket, amelyek birtokában eredményesen eleget tudnak tenni az iskolai tornaoktatás cél és feladatrendszerében megfogalmazottaknak.
2. Feltételezett tudásanyag: A középiskolai torna tantárgy tananyaga.
3. A tantárgy tartalma: A torna kialakulása története. Szerek, gyakorlat anyag fejlődése, kölcsönös egymásra hatása. Az általános és középiskolai torna anyag elméleti és gyakorlati feldolgozása. Talaj: statikus helyzetek (fejállás, kézállás, mérlegállás stb.), átfordulások (gurulóátfordulások, fejenátfordulás, kézenátfordulás, cigánykerék, flick), összekötőelemek. Ló: be- és kilendítések egy ill. páros lábbal. Egylábas körzések, vetődési leugrások. Gyűrű: támaszbalendülés előre-hátra, billenés, vállátfordulások, alapvető leugrások. Ugrás: előkészítő és lebegőtámaszos ugrások. Korlát: fellendülések támaszba (előre-hátra), billenések, felkarállás, kézállás, vetődések, kanyarlatok. Nyújtó: térd és malomfellendülés, billenések, kelepforgások, alugrás, nyílugrás. Valamennyi szeren az adott elem cél és rávezető gyakorlatai. Versenybírói alapismeretek.
4. Az évközi ellenőrzés módja: A sportág adott félévhez tartozó elméleti anyagából egy-egy alkalommal ZH-n történő számonkérés. A gyakorlati anyagból a torna versenyszabályai által meghatározott módon, a tematikában feltüntetett alkalmakkor bemutatás. A befejező félév végén szigorlat.
5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat.
6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Farkas György: Sporttorna, TK. 1988. Bejek Klára-Hamar Pál: Torna ABC, Okker Kiadó 1996. Hamza-Karácsony-Molnár-Vígh-Gyulai: Torna 1 x 1. Kiadja: Hamza 2000.
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: Tornaterem, versenyszerek, kisegítőeszközök, KTK szerek.
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: Oktatóink figyelemmel kísérik a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar TF tudományos közleményeiben és az egyéb szakirányú kiadványokban megjelenő cikkeket. Résztvesznek tudományos konferenciákon.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tantárgy tematikájának rendszeres felülvizsgálata és módosítása a tárgy iránti mindenkori társadalmi (iskolai) elvárások tükrében. A hallgatók körében végzett felmérések, vélemények beépítése az oktatásba.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Katona Zsolt Zoltán (KAZKACF.SZE)

min.3 kredit

1. A tantárgy általános célja: a vízi mozgások pozitív élettani hatásainak ismertetése, az úszás sportági kialakulásának történetén keresztül az egyes úszásnemek technikai jellemzése, azok helyes végrehajtásának megtanítása, valamint az úszás oktatás legkorszerűbb módszereinek, lépéseinek megismertetése. A tantárgy specifikus célkitűzése, hogy képessé tegye a hallgatókat az úszás gyermekekkel történő megszerettetésére, és a korszerű oktatási módszerek segítségével az úszás sportággal és annak oktatásával szemben folyamatosan felmerülő iskolai és össztársadalmi igények kielégítésére.
2. Feltételezett tudásanyag: Legalább egy úszásnem vízbiztos ismerete.
3. A tantárgy tartalma: A balesetmentes úszás érdekében balesetvédelmi oktatás. Az úszás és más vízben végzett mozgások élettani, pedagógiai és pszichológiai hatásainak elemzése. A vízben, mint idegen közegben fellépő, az úszóra ható, segítő és gátló fizikai és biomechanikai törvényszerűségek ismertetése. Az úszásnemek kialakulásának története, azok oktatásának lépései (vízhez szoktatás, úszásnemek oktatásának sorrendje, kartempó, lábtempó, azok összehangolása, helyes légvétel és ritmus kialakítása) .Az iskolai úszásoktatás története, mai formája, lehetőségek. Az úszásoktatás megszervezésének folyamata, feltételrendszere, az oktatási módszerek alkalmazásának kritériumai, előforduló nehézségek. A versenyúszás és az iskolai úszásoktatás kapcsolata. A versenyúszás történeti áttekintése, mai helyzete Magyarországon és a Világban. Az úszás sportág szabályai. A vízből mentés módjai, szabályai, a vízből mentés utáni elsősegélynyújtás.
4. Az évközi ellenőrzés módja: Az első két félév folyamán a hallgatók az elhangzott elméleti ismeretekből zárthelyi dolgozatot írnak. Gyakorlati követelményként az első félévben mell- és gyorsúszásban 100-100 métert kell helyes technikával teljesíteniük, majd a második félévben 50 m pillangót, 100 m hátúszást és 200 m vegyesúszást kell leúszniuk szintén helyes technikával. A harmadik félév kollokviummal zárul, melynek feltétele a 200 m vegyesúszás egyszeri, szintidőn belüli teljesítése. Nőknek 5:00, férfiaknak 4:50 perc alatt.
5. A tantárgy számára előírt külső szakmai gyakorlat: A hallgatóknak versenybírói feladatokat kell ellátniuk úszóversenyeken, szemeszterenként 3 alkalommal, melyet a versenybíróság elnöke igazolhat.
6.A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és /vagy irodalom jegyzéke:
Bakó Jenő: Az úszás története, J. Counsilman: Az úszás tudománya,1970., A versenyúszás kézikönyve,1982.,Kiricsi János: Úszásoktatás kisiskolások számára,2002. Tóth Ákos: Úszás technika, 1997. Tóth Ákos: Úszásoktatás, 2002.,Dr. Tóth Ákos-Dr. Sós Csaba: Úszás Szöveggyűjtemény I. II., 1998.Kovács Iván: Úszás, 1991. Szabálykönyv, 1999. Kovácshegyi Ferenc-Széles Sándor: A korszerű úszótechnikák kialakításának módszere, kezdőktől az élversenyzőkig(video)
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: a sportuszodában legalább két pálya, úszólap, bója, uszony, tanterem, televízió, videolejátszó
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: Részvétel az évente megrendezett úszásoktatói konferencián, Budapesten. Rendszeresen megjelenő szakmai cikkek, publikációk a Magyar edző és még más c. lapokban.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tanszék által biztosított technikai háttér szűken, de még lehetővé teszi az oktatás színvonalának fenntartását. Az esetleges fejlesztés további feltételeket igényelne, pl. egyetemi sportuszoda megépülése

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Domokos Mihály (DOMJADF.SZE)

min.3 kredit

1. A tantárgy általános célja: Megismertetni a hallgatókkal a sportág játékszabályait, technikai elemeit és azok oktatását, valamint a játék taktikáját és a játékvezetés módszertanát.

2. Feltételezett tudásanyag: a középiskolai testnevelés tantárgy kézilabdázás tananyaga.

3. A tantárgy tartalma: A sportág történeti áttekintése. Az alaphelyzet, a labda fogása, elfogása, a labdavezetés, az átadások, a kapuralövések, az esések, gurulások, az ütközések, az elzárások és a sáncolás technikája és ezek oktatása. A kézilabdázás játékszabályai. A játékvezetés elmélete és oktatása A játékvezetők karjelzései. Az emberfogásos védekezés, a területvédekezés és a vegyes védekezés elmélete, oktatása, előnye, hátránya és az ellene való játék oktatása. Támadás rendezetlen védelem ellen. Védekezés és támadás számbeli előnyben ill. hátrányban. Húzás, súlypont manőverezés, súlypontképzés. Pozíciós és helycserés játék.

4. Az évközi ellenőrzés módja: a folyamatos tanulás biztosítása érdekében az órák az előző óra anyagának röpdolgozat formájában történő számonkéréssel kezdődnek. Mindkét félévben zárthelyi dolgozat kerül megírásra. A kurzusok gyakorlati jeggyel zárulnak, melynek összetevői:
zárthelyi dolgozat érdemjegye
gyakorlat bemutatásának érdemjegye
röpdolgozatok átlagából szerzett érdemjegy

5. A tantárgy számára előírt külső szakmai gyakorlat mérkőzéslátogatás, melyen kézilabda jegyzőkönyvet kell szabályosan kitölteni.

6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke:
Kristóf László és mtsai.: Sportjátékok II. (1992)
Szabó József: Kézilabdázás (2004)
Madarász István: A kézilabdázás játékszabályai és a játékvezetés (2001)
Érvényben lévő Játék és Versenyszabályok

7. A tantárgy tárgyi szükségletei: kézilabda pálya, női és férfi kézilabdák, kerülőfák, zsámoly, tornapad, stopper, videó, tv, kivetítő, hordozható számítógép

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: Hazai sportági szaklap nincs, nemzetközi szaklapok beszerzéséhez nincs anyagi keret. Sportággal kapcsolatos cikkek figyelemmel kísérése.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája. A tantárgy oktatásához szükséges eszközöket a tanszék karbantartja, szükség esetén lecseréli.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Domokos Mihály (DOMJADF.SZE)

min.3 kredit

1. A tantárgy általános célja: Az általános iskolai oktatásban szereplő kosárlabda sportági alapmozgások és a tanításhoz szükséges alapvető szabályok elsajátítása.
A tantárgy specifikus célkitűzése: Váljanak alkalmassá a tanárjelöltek az általános iskolai tantervek kosárlabda oktatásában meglévő alaptechnikai elemek gyakorlati végrehajtására. Ismerjék meg a kosárlabdázás taktikai és a technikai alapelemeit és alapvető versenyszabályait.
2. Feltételezett tudásanyag: Gyakorlati jártasság a kosárlabda technikai elemeiből.
3. A tantárgy tartalma: Kosárlabda oktatáshoz szükséges alapvető képességek fejlesztése. Kosárlabdázás oktatásában használható pedagógiai alapelvek. Labdás, labdanélküli technikai elemek elsajátítása, megindulások, megállások, sarkazások. Labdavezetés módjai, irányváltásos labdavezetések. Átadások állóhelyben, mozgásközben. Dobásmódok állóhelyben és mozgásközben. Egyéni védekezés technikája, taktikája. Egy-egy elleni játék támadó-védő technikai elemei. 2-2 elleni játékhoz kapcsolódó támadó-védő technikai elemek. 3-3 elleni játékhoz kapcsolódó védő technikai elemek. Egyéni taktika, csapatrész taktika. Védekező játékrendszerek oktatása. Támadó játékrendszerek oktatása.
4. Az évközi ellenőrzés módja: Félévenként meghatározott alaptechnikai elemekből gyakorlati bemutatás. A technikai képzéshez kapcsolódó szabálydolgozat írása.
5. A tantárgy számára előírt külső szakmai gyakorlat. Mérkőzéslátogatás és egy mérkőzésen való jegyzőkönyvvezetés.
6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: MKOSZ Módszertani füzetei, Bánki Ferenc: Játékelemek a kosárlabdázásban TF jegyzet 1983, Játékrendszerek a kosárlabdázásban TF jegyzet 1983, Dr. Kristóf László - Magyar György - Gál László: Játék III. 1992, Érvényben lévő Nemzetközi kosárlabda játékszabályok MKOSZ Budapest 2004, Dr. Ránki Mátyás: Játék a kosárlabda a kosárlabda játék 1999.
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: Tornaterem, labda, jegyzőkönyv
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: Hazai és nemzetközi edzőképzésben, konferenciákon való rendszeres részvétel.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Figyelemmel kísérjük a minőségi kosárlabdázásnál megjelenő technikai és taktikai fejlődést, amit a gyakorlati képzésben felhasználunk.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Gyetvai György Dr. (GYGJAEF.SZE)

min.3 kredit

1. A tantárgy általános célja: A labdarúgó sportág technikai és taktikai megismertetése és gyakorlati alkalmazása. A játékszabályok elsajátítása.
A tantárgy specifikus célkitűzése: A labdarúgásban előforduló technikai elemek oktatása, a játékhoz szükséges taktikai ismeretek oktatása és a játékban való alkalmazása. A játékszabályok megtanítása és a mérkőzések vezetése.
2. Feltételezett tudásanyag: Az általános és középiskolában megtanult technikai és taktikai ismeretek, valamint "Kispályás" és a Nagypályás labdarúgás szabályainak ismerete.
3. A tantárgy tartalma: A gyakorlati órákon a labdarúgásban alkalmazott elemek ismertetése és megtanítása és a játékban való alkalmazása. Ezzel párhuzamosan a játékrendszerek fejlődésének ismertetése és alkalmazása. A sportág szabályainak megtanítása, azok gyakorlati alkalmazása, a játék vezetése.
4. Az évközi ellenőrzés módja: Gyakorlati bemutatás, dolgozatírás. A tantárgy félévenként gyakorlati jeggyel zárul.
5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat.
6. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Sportjátékok III. főiskolai tankönyv Tankönyvkiadó Bp. 1992., Dr. Csanádi Árpád: Labdarúgás I-II-III. TF tankönyv Sport Bp. 1978. Zalka András: A labdarúgóedzés elmélete és módszertana Sport Bp. 1991., Dr. Mezei György: Élvonalbeli labdarúgók felkészítése Sport Budapest 1988, Kállai Imre: Támadásvariációk a modern labdarúgásban, Bicskei Bertalan: Utánpótláskorú labdarúgók felkészítése Paginásum Kiadó Bp. 1998.
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: Labdarúgópálya, tornaterem, labdák, jelzőbóják, TV készülék.
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: A Magyar Labdarúgó Szövetség által kiadott TV felvételek, oktató filmek beszerzése és bemutatása valamint az Internet által közölt nemzetközi eredmények ismertetése. A Magyar Labdarúgó Edzők Testülete által kiadott közlemények beszerzése és ismertetése.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tanszék által biztosított szakirodalom, szakkönyvek, TV felvételek felhasználásával a hallgatók ismereteinek bővítése továbbképzése.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Dorka Péter (DOPJAAF.SZE)

min.3 kredit

1. A tantárgy általános célja: az általános iskolai testnevelés oktatásban a röplabdajáték bemutatása, megismerése, módszertani ismeretek elsajátítása.
A tantárgy specifikus célkitűzése: alapképzésben készségszinten sajátítsák el a hallgatók a technikai és taktikai elemeket. Tudják és alkalmazzák a röplabdajáték oktatás-, módszertanát. Ismerjék, és gyakorlatban alkalmazzák általános iskolai mérkőzéseken az éppen érvényes játékszabályokat.
2. Feltételezett tudásanyag: A röplabdajáték általános- és középiskolában szerzett elméleti és gyakorlati jellemzőinek ismeretei. A röplabdázás játékszabályainak alapszinten történő alkalmazása az órai foglalkozások alkalmával.
3. A tantárgy tartalma: órákon az alapérintések módszertani oktatásáról -kosárérintés, alkarérintés, nyitás, támadóérintés, egyéb érintések - csapat felállási alap alakzatokról, játék rendszerekről kapnak ismeretet a hallgatók. A sportágra jellemző képességek fejlesztésének lehetőségei, módszerei. Ismerjék és tudják alkalmazni az órákon bemutatott -és otthoni felkészüléssel elsajátított- különböző, oktatást elősegítő gyakorlatokat, iskolai és testnevelési játékokat, különös tekintettel a röplabdajáték hatékony oktatására. A röplabdázásban megváltozott, és jelenleg érvényes játékszabályok alkalmazása iskolai testnevelési órákon, mérkőzéseken, mint játékvezető.
4. Az évközi ellenőrzés módja: a kiadott témakörökből házi dolgozat elkészítése. Zárthelyi dolgozat eredményes megírása, az oktatási anyagból és az érvényes játékszabályból. A félév folyamán leadott gyakorlati anyagból előírt feladat számonkérése.
5. A tantárgy számára van előírt külső szakmai gyakorlat: a hallgatóknak egy általuk kiválasztott röplabda mérkőzés megtekintése, dokumentáció elkészítése.
6. A kötelező illetve ajánlott jegyzetek és/ vagy irodalom jegyzéke:
- Kristóf-Gál-Csillag-Tóth: Sportjátékok II. 1992.
- Garamvölgyi Mátyás: A röplabdázás technikája és taktikája. 1996.
- Szabálykönyv. Érvényben lévő
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tornaterem, röplabdaháló, tartó oszlopok, labdák, oktató filmek, kivetítő, videó lejátszó,
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: szakirányú cikkek, publikációk, konferenciák, amelyek a röplabdázással, csapat munkával, technikai, taktikai vizsgálatokkal hozhatók kapcsolatba.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a tanszéki tárgyi feltételeket fejlesztve, felmérések, vizsgálatok alapján a tematika rendszeres felülvizsgálata. A röplabdázás témaköréből készített szakdolgozatok eredményeinek felhasználása, az oktatás eredményessége érdekében.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Pungor Miklós (PUMJAAF.SZE)

min.4 kredit

1. A tantárgy általános célja: A hallgatók rendszeres sportolásának és versenyeztetésének biztosítása, illetve megkövetelése.

2.Feltételezett tudásanyag: Megfelelő szintű sportteljesítmény, választott sportág űzéséhez szükséges technikai és taktikai ismeretek.

3. A tantárgy tartalma: A hallgatóknak heti két alkalommal a választott sportág edzésén és rendszeresen szakági versenyeken kell részt vennie. Ennek feltételeit részben az Universitas SC-ben, részben társadalmi egyesületekben oldjuk meg, mindenkinek a megfelelő tudásszintjük alapján.

4. Az évközi ellenőrzés módja: A hallgatók minden félév végén igazolást hoznak az edzőjüktől, illetve a külső egyesületekben sportolók az egyesület elnökétől.

5. A tantárgy külső szakmai gyakorlatként jelenik meg.

6. Kötelező, illetve ajánlott jegyzetek: Nincs kötelezően előírt irodalom.

7. A tantárgy tárgyi szükségletei: Az USC rendelkezésére álló sportpályák, tornatermek és sporteszközök. A Társadalmi egyesületekben teljesítő hallgatóknak az egyesület biztosítja a tárgyi feltételeket.

8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: A legmodernebb technikák lehetőség szerinti elsajátítása és alkalmazása a versenyeken.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Az edzéseken és versenyeken megszerzett tudásszint és tapasztalat segíti a hallgatók szakmai felkészülését.

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Dorka Péter (DOPJAAF.SZE)

min.4 kredit

1. A tantárgy általános célja: az általános iskolai testnevelés tanításában a küzdősportok jelentősége, helye, szerepe. A mozgásanyagának bemutatása, megismertetése.
A tantárgy specifikus célkitűzése: a küzdősportok különböző irányzatainak olyan készségszintű elsajátítása, hogy annak alap technikáit biztonsággal taníthassák az általános iskolai testnevelési órákon. A testnevelő tanárok e tantárgy oktatásával, fejlesszék a gyermekek önbizalmát, az emberek iránti tiszteletet, a fegyelmet, önuralmat. Az esetleges agresszív viselkedést időben felismerjék és nélkülözzék a mindennapi életből, a győzelem, siker elérése érdekében.
2. Feltételezett tudásanyag: az általános- és középiskolában szerzett ismeretek, amelyek a különböző küzdőjátékok ismeretét, a grundbirkózás játékszabályait, és mozgásanyagát foglalja magába. A torna sport, talaj gyakorlatainak egyszerűbb elemeit, mint például a gurulások, kéz- és fejállások, híd helyzeteket tartalmazza.
3. A tantárgy tartalma: a test-test elleni küzdősportokban -birkózás, cselgáncs, grundbirkózás- az esések, gördülések, kiemelések, dobások, leszorítások, stb. technikai elemeinek magasabb szintű elsajátítása. Iskolai küzdőjátékok módszertani oktatása a sérülés és balesetmentes szereplés érdekében, az agresszív magatartás mellőzésével. Az ökölvívás, karate, kick-box, mozgásanyagának, technikájának, megismerése, alaptechnikáinak készségszintre emelése. Önvédelmi fogások hatékony alkalmazása különböző támadások esetén. A küzdősportok mozgásrendszereinek összehasonlítása, elemzése. A küzdelmi tényezők személyiségen belüli előfordulása, mint például a dominancia, kompetencia.
4. Az évközi ellenőrzés módja: mindkét félévben a kiadott témakörökből házi dolgozat elkészítése, az elméleti anyagból zárthelyi dolgozat eredményes megírása. A gyakorlati anyagból előre összeállított feladatok bemutatása.
5. A tantárgy számára nincs előírt külső szakmai gyakorlat.
6. A kötelező illetve ajánlott jegyzetek és/ vagy irodalom jegyzéke:
- Dr. Nagykáldi Csaba: Küzdősportok elmélete. Computer Arts, Bp. 2002.
- Nagy Ernő: Küzdősportok az iskolai testnevelésben. Dialóg Campus Bp-Pécs, 2000.
- Dr. Sebestyén László: Védd magad! Sportpropaganda, Bp. 1987.
- Dr. Barna Tibor: Birkózás. Bp. 1989.
- Galla -Horváth: Judo övvizsgák. Sport, Bp. 1973.
- Kira Péter: Kick-box karate. Sport, Bp. 1989.
7. A tantárgy tárgyi szükségletei: tornaterem, torna szőnyeg, ökölvívó kesztyű, ökölvívó zsák, fejvédő.
8. A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követése: szakirányú cikkek, publikációk, konferenciák, amelyek a küzdősporttal kapcsolatban vizsgálják oktatásának jelentőségét, hatékonyságát.
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a tanszéki tárgyi feltételeket fejlesztve, a jelenkor elvárásainak megfelelően, hallgatói felmérések alapján, a tematika rendszeres felülvizsgálata. A küzdősportokból készített szakdolgozatok eredményeinek felhasználása, az oktatás jelentősége érdekében.