2017-2018-1

SOCBA-E31-2

_Előadás, _Kollokvium

SOCBA-E3, Romológia

SOCBA-E3, Romológia I.

Szociológia Tanszék (BTK Bölcsészettudományi Kar)

heti 2.00

3

nincs korlát

nincsenek

Romology I.
leírás:
A kurzus célja, hogy a hallgatóknak bemutassa a magyarországi cigány kultúra alapvető jellegzetességeit. A kurzus során a hallgatók tudománytörténeti áttekintést kapnak a fontosabb ciganológiai munkák elemzése kapcsán. Megismerhetik a magyarországi cigányság nyelvi és kulturális differenciáltságát, a hagyományos cigány közösségek szerkezetét, az értékrend és az életmód sajátosságai. Néprajzi és antropológiai tanulmányok segítségével képet kapnak a magyarországi cigány csoportok hagyományairól, szokásairól, hiedelmeiről.

módszer:
előadás, forrásfeldolgozás

értékelés:
kollokvium, írásbeli vizsga

irodalom:
A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott Czigányösszeírás eredményei. Magyar Statisztikai Közlemények (Új folyam) IX. kötet. Bp. 1895. Reprint: Pécs, 1992.
Babusik Ferenc 2002 A cigányság egészségi állapota. Esély (6)
Balázs Gusztáv 2002. A tánc hagyományozódása a nagyecsedi oláh cigányok körében. In Kovalcsik Katalin (szerk.): Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. 363-379.
Beck Zoltán 2003. A lehetséges cigány irodalom. Pécs: PTE
Beck Zoltán 2000. Cigány szerzők a magyar irodalom horizontján. In Forray R. Katalin (szerk.): Romológia-Ciganológia. Budapest-Pécs: Dialog Campus, 223-235.
Csenki Imre és Csenki Sándor 1943. Népdalgyűjtés a magyarországi cigányok között. In Gunda Béla (szerk.): Emlékkönyv Kodály Zoltán 60. születésnapjára. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 342-362.
Csemer Géza 1994. Habiszti. Cigányok élete – étele. Almanach. Budapest: A szerző kiadása.
Erdős Kamill 1989. A magyarországi cigányság. In: Vekerdi József (szerk.): Erdős
Kamill cigánytanulmányai. Békéscsaba

Fings – Heuss – Sparing 2001. Szintik és romák a náci rendszer idején. A „fajelmélettől” a lágerekig 1. Budapest: Pont Kiadó. Interface sorozat
Fleck Gábor 2000. A cigány nyelv és az oláhcigányok nyelvhasználata. In: Kemény István (szerk.): A magyarországi romák. Változó Világ 31. Budapest: Press Publica Kiadó, 30-32.
Forray R. Katalin (szerk.) 2000. Romológia – Ciganológia. Budapest-Pécs: Dialóg
Campus Kiadó

Fraser, Angus1996. A cigányok. Budapest: Osiris Kiadó
Glatz Ferenc (szerk.) 1999: A cigányok Magyarországon. Budapest: MTA
Grabócz Gábor- Kovalcsik Katalin 1988. A mesemondó Rostás Mihály. Budapest: Ciganisztikai Tanulmányok 5.
Görög Veronika A megvetés természetrajza. In Barna Gábor (szerk.): Cigány Néprajzi Tanulmányok. 1., 122-147
Havas Gábor 1999. A kistelepülések és a romák. In: Glatz Ferenc (szerk.): A cigányok
Magyarországon. Budapest: MTA, 163-204. Tanulmányok, dokumentumok. Budapest: Új Mandátum Kiadó

Horváth Kata – Prónai Csaba. 2000. “Retkesek” és “kényesek” között. Egy magyar cigány közösség tisztasági szokásairól. Café Bábel (38): 33-41.
Kalányosné László Julianna 1997. A halálhoz kapcsolódó szokások az őcsényi beás cigányoknál. In: Bódi Zsuzsanna (szerk.): Cigány néprajzi tanulmányok 6., 98-112.
Kemény István (szerk.) 2000: A magyarországi romák. Változó Világ 31. Budapest: Press Publica Kiadó
Kerékgyártó István 2000. A cigány képzőművészet és a hagyomány. In Forray R. Katalin (szerk.): Romológia-Ciganológia. Budapest-Pécs: Dialog Campus, 235-240.
Kertesi Gábor - Kézdi Gábor 1998. A cigány népesség Magyarországon. Dokumentáció és adattár. Budapest: Socio-typo Kiadó.
„Ki a cigány?“ In Horváth Ágota – Landau Edit – Szalai Júlia (szerk.) 2000. Cigánynak születni. Budapest: ÚMK, 177-282.
Kovalcsik Katalin A beás cigányok népzenei hagyományai. In Barna Gábor (szerk.): Cigány Néprajzi Tanulmányok. 1., 231-244.
Kovalcsik Katalin (szerk.) 2001: Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Budapest: ELTE-IFA-OM
Kovalcsik Katalin 2000. Ami a dalban van az a cigány beszéd. In: Forray R. Katalin (szerk.): Romológia- Ciganológia, Dialóg Campus Kiadó, 129-145.
Ladányi János - Szelényi Iván 2004. A kirekesztettség változó formái. Budapest: Napvilág Kiadó
Martin György 1980. A cigányság hagyományai és szerepe a kelet-európai népek tánckultúrájában. Zenetudományi dolgozatok 67-74.
Mezey Barna (szerk.) 1986. A cigánykérdés dokumentumokban, Budapest: Kossuth Kiadó
Nagy Pál 2004. „Fáraó népe” A magyarországi cigányok korai története. Pécs: PTE BTK Romológia Tanszék
Neményi Mária 1999. Csoportkép nőkkel. Budapest: Új Mandátum
Prónai Csaba 1995. Cigánykutatás és kulturális antropológia. Budapest-Kolozsvár
Puporka Lajos-Zádori Zsolt 1998. A magyarországi romák egészségi állapota. Roma Sajtóközpont
Rátkai Árpád 1997. Szeged cigánysága és a Szegedi Cigányprogram. Regio 8. (3-4.) 81-109.
Stewart, Michael 1994. Daltestvérek. Az oláh cigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon. Budapest: T-Twins Kiadó
Stewart, Michael A magyarországi romák halotti szokásaik. In Berta Péter (szerk.): Halál és Kultúra Budapest: Janus/Osiris, 293-312.
Somogyi László 2002. „Az igazi roma hip-hop” – etnicitás és rapzene Magyarországon. Pécs: PTE BTK Romológia Tanszék
Szapu Magda 1984. Halotti szokások és hiedelmek a kaposszentjakabi oláh cigányoknál. Ciganisztikai Tanulmányok 1.
Szapu Magda 1985. Mesemondó és közössége Kaposszentjakabon. Ciganisztikai Tanulmányok 4. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport, 7-24.
Szapu Magda 1997. A mesehagyományozás folyamatának törvényszerűségei Kaposszentjakabon. In Bódi Zsuzsanna (szerk.): Cigány néprajzi tanulmányok 6. 174-180.
Szuhay Péter 1999. A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a
szegénység kultúrája. Budapest: Panoráma Kiadó

Szűcs Norbert 2003. A cigányság szociológiai szakirodalma a rendszerváltás utáni Magyarországon. In Pászka Imre – Szűcs Norbert (szerk.): Kisebbségszociológia. Szeged: Belvedere Meridionale
Törzsök Judit 1998. Kik az „igazi cigányok” ? In Kovalcsik Katalin (szerk.): Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Budapest: BTF-IFA-MKM., 29-52.
Vekerdi József 1982. A magyarországi cigány kutatások története. Debrecen