„Nap mint nap hallani arról, hogy mekkora az érdeklődés (Magyarországon is) Kína iránt, mivel az ázsiai ország egyre jelentősebb szerepet tölt be a világon. Ezt a közhangulatot Szegeden tovább erősítette, mikor kiderült, hogy városunkban is Konfuciusz Intézet nyílik. A lehetőség nagyon megragadott, mivel rólam és a családomról általában elmondható, hogy érdeklődünk az idegen nyelvek iránt. A Konfuciusz Intézetben 2012 őszén kezdtem el tanulni a hivatalos nyelvi képzésen, de két félév után ezt sajnos abba kellett hagynom. 2013 decemberében tettem le a kínai állam hivatalos alapfokú nyelvvizsgáját, a HSK 2-t, amire már önállóan készültem fel. Nemcsak az egyetemi órákra való felkészülés, hanem a vizsga is igazán nagy kihívást jelentett a tananyag tartalmát, a forrásszerzést, az időbeosztást és a kitartást illetően is. A nyelv elsajátításának nehézségét mutatja az is, hogy az intézet indulásakor két csoportban, összesen 40 fővel kezdődött meg a képzés, és ebből két félév elteltével mindössze négyen maradtunk. A nehézségek ellenére azért ezt a nyelvet választottam, mert bízom benne, hogy hasznos pluszt ad a tanulmányaimhoz, és a későbbiekben a munkaerő-piaci elhelyezkedésemnél is előnyt jelent” – mesélte a Gazdaságtudományi Kar hallgatója, aki a kínai mellett angolul, spanyolul és franciául is beszél.

Hozzátette: az intézet a nyelvoktatás mellett nagy hangsúlyt fektet a kínai kultúra megismertetésére is, ennek érdekében időről időre szervez kulturális rendezvényeket, mint például a Holdújév ünnepe vagy a Lampionünnep, de rendszeresen tartanak kalligráfiakurzusokat, előadásokat, filmestet és a kínaiaknál népszerű karaokét is. „Ezekbe a programokba többször volt alkalmam bekapcsolódni, így a nyelv mellett a kínai kultúrával is megismerkedtem” – árulta el Zalányi Áron.

„A jövőben szeretném továbbfejleszteni kínainyelv-tudásomat is, és olyan jól beszélni, mint a spanyolt és az angolt. Tanulmányaim során mindenképp szeretnék pályázni valamilyen kínai ösztöndíjra, amivel eljuthatok Kínába, féléves részképzésre, szakmai gyakorlatra vagy mesterképzésre, és bízom benne, hogy tanulmányaim elvégzése után a munkaerőpiacon tudom kamatoztatni a nyelvtudásomat” – mesélt további terveiről.

Gajzer Erzsébet