„A magyar tudomány eredményei nemzetköziek, de művelése nemzeti teljesítmény, a magyarok hírnevét öregbíti” – jelentette ki a felsőoktatásért felelős államtitkár. Klinghammer István szerint a Campus Hungary program kitűnő lehetőséget jelent a magyar szellemi élet, illetve az ország gazdagítására.

  A peregrináció irányai

„Nem ugyanarról beszélünk akkor, ha értelmiségi létet és a diplomásokat említjük, létezik ugyanis egy nagy különbség a kettő között. Értelmiséginek lenni magatartásformát jelent: segítőkészséget, áldozatkészséget, a tudás kiteljesedését” – véli a szakpolitikus.

A természettudós Apáczai-Csere János és a nyomdász Misztótfalusi Kis Miklós nyomdokain járnak a mai egyetemisták. Ám a nagy elődök 17. századbeli időszakával szemben a jelen peregrinációja kétirányú. Egyrészt Magyarországról több ezer hallgató jutott és jut el külföldre állami támogatással vagy külföldről elérhető ösztöndíjakkal. Másrészt Magyarországra is sokan jönnek tanulni, amihez hazai támogatás is szerezhető.

  Hírünket viszik

„Ezek az ösztöndíjasok hírét viszik a magyar tudománynak, így országunk részt vesz a nemzetközi vérkeringésben. Az ösztöndíjaknak köszönhetően pedig a világra nyitott szakemberek térnek vissza. Fontos azonban, hogy mindig gondoljanak arra, honnan jöttek. Mindaz, amit haza tudnak hozni, segítség az itthoniaknak” – fogalmazott az államtitkár, aki az ösztöndíjasokat a madarakhoz hasonlította, mert „azok világok lakói, de visszatérnek a fészkükre”.

„Mi a hatása a magyar felsőoktatásra a Campus Hungary programnak?” – tette föl a kérdést Hatos Pál, a Balassi Intézet igazgatója. Hogy minél több külföldi jöjjön Magyarországra, és minél több magyar hallgató forduljon meg külföldi felsőoktatási intézményben, szakmai gyakorlaton” – válaszolta. Fontos, hogy azokban a városokban, ahol felsőoktatási intézmény működik, növekedjen a mobilitás.

  A mobilitás számokban

A számok azt mutatják, hogy „2007-ig a különböző uniós programok révén növekedett a kifelé irányuló mobilitás. Azóta azonban stagnál, főleg a Budapesten kívüli régiók egy részében csökkent az utazási hajlandóság” – magyarázta Hatos Pál. A Campus Hungary (CH) program alkalmas arra, hogy országos szinten növelje a nemzetközi élményt. Így támogatva az uniós cél elérését, mi szerint 2020-ra a hallgatók 20 százaléka rendelkezzen külföldi képzési tapasztalattal.

Piaci rést talált meg a CH programot koordináló Balassi Intézet: résztanulmányokat, rövid szakmai kutatóutakat is támogat. Más pályázatokkal szemben a CH ösztöndíjjal a költségek körülbelül 70 százalékát lehet finanszírozni a szokásos 40-50 százalékkal szemben. A pályázók elképzeléseit rugalmasan kezelve immár nemcsak Európába, hanem a világ összes országába lehet utazni a program segítségével.

Újszászi Ilona

12 hónap alatt 85 országban jártak

Csaknem 5 ezer hallgató, ezer munkatárs, 85 célország. Így foglalható össze számokban a Campus Hungary program egyéves története. Az ösztöndíjasok 24 százaléka PhD-hallgató, 40 százaléka pedig mesterképzésben vesz részt. Minden tudományterületről pályáztak már sikerrel a programban. Az ösztöndíjasok több mint 95 százaléka állítja: szakmai szempontból fontos tapasztalatokkal gazdagodott. 10 ösztöndíjas közül 7 arról számolt be, hogy idegen nyelvi képességei is bővültek.