SZTE magazin

Magyarországon indult útjára az Erasmus+ - „Befektetés a közös jövőbe”

7 korábbi programot egyesít az Erasmus+. Az oktatásra, képzésre, ifjúságra és sportra vonatkozó új uniós támogatási program elindulását 2014. március 12-én Budapesten jelentette be Andrula Vasziliu EU-biztos.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Erasmus+ a következő 7 évben összesen 14,7 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat, azaz 40 százalékkal nagyobb összegből, mint a korábbi ilyen célú programok. A program külföldi tanulási, képzési, tapasztalatszerzési és önkéntesi lehetőségekhez nyújtandó hozzájárulás formájában több mint 4 millió résztvevő számára fog támogatást biztosítani. Mostantól 2020-ig közel 100 ezer magyar kedvezményezett részesülhet Erasmus+ támogatásban.

A Szegedi Tudományegyetem sikerrel pályázott az Erasmus+ programban való részvételre, így jogosultságot szerzett arra, hogy 2014-től 2020-ig a teljes programszakaszban részt vegyen.

 

erasmus01  A minőség felé kell terelni az egyetemeket

„Idén a magyar források 11 százalékkal nőnek, és 31 millió euró használható fel oktatási, képzési, mobilitási célokra” az Erasmus+ programnak köszönhetően” – mondta az emberi erőforrások magyar minisztere, Balog Zoltán az Erasmus+ indítása alkalmából rendezett konferencián. „A most induló program segítheti a tudásáramlás és a tapasztalatszerzés erősítését.”

A felsőoktatás területéről elmondta: a mennyiség felől a minőség felé kell terelni az egyetemeket. A gazdaságosság mellett nagyon fontos a nyitottság is, amihez a most induló program szintén jelentős mértékben hozzájárulhat. Nagyon sok olyan tudást „vihetünk” Magyarországról, amire szüksége van Európának – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki a magyar célkitűzések között említette a pedagógusképzés átalakítását, a hátrányos helyzetűek felzárkózását. Arra számít, hogy a programnak köszönhetően kiterjedtebb lesz a nemzetközi kapcsolatrendszer, és új szemlélet valósulhat meg a felsőoktatásban.

 

  Tudásfejlesztési szövetségek

2 millió felsőoktatási hallgató kap ösztöndíjat ahhoz, hogy tanuljon vagy továbbképzésen vegyen részt külföldön. Külföldi tanítási, illetve oktatási lehetőséghez 800 ezer tanár, szakoktató, oktatási szakember, illetve fiatal munkavállaló juthat hozzá a támogatás révén. Több mint 500 ezer fiatal vállalhat önkéntes munkát külföldön, vagy vehet részt ifjúsági csereprogramban.

Az Erasmus+ révén 125 ezer iskola, szakiskola és szakmai továbbképző, illetve felső- és felnőttoktatási intézmény, ifjúsági szervezet és vállalkozás nyerhet támogatást összesen 25 ezer „stratégiai partnerség” megalapításához. E partnerségek a tapasztalatcserét, valamint az oktatás és a munka világa közötti szorosabb kapcsolatot szolgálják. 3500 oktatási intézmény és vállalkozás juthat forrásokhoz több mint 300 „tudásfejlesztési szövetség” és „ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség” kialakításához, a foglalkoztathatóság, az innováció és a vállalkozói szellem előmozdítása érdekében.

 

  A sport is támogatott

600 sporttal kapcsolatos nemzetközi partnerség - például európai nonprofit esemény - részesülhet támogatásban.

„Az egyetemeknek és főiskoláknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, és biztosítaniuk kell, hogy az oktatás lépést tartson a gazdasági fejlődés ütemével. Nyitott, igazságos, demokratikus világra van szükség, és egy ilyen társadalom kialakítása a tantermekben kezdődik el” – hangoztatta Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztosa.

A magyar résztvevők ezenkívül továbbra is élvezhetik a felsőoktatási intézmények szintjén folyó, európai integrációs tanulmányokat segítő Jean Monnet program előnyeit.

 

Forrás: MTI




Topok

A legnépszerűbb ösztöndíjforma az Erasmus: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kutatása szerint az egyetemisták és főiskolások túlnyomó többsége, 72 százaléka az Európai Unió ezen ösztöndíjával vett részt külföldi részképzésben. A 400 volt és jelenlegi hallgató megkérdezésével készült felmérése szerint a második helyen a Német Felsőoktatási Csereszolgálat, a DAAD ösztöndíjprogramjai szerepeltek, a diákok 15 százaléka jutott ki ezek segítségével külföldre. A harmadik helyen, 5 százalékkal, a különböző nyári egyetemek állnak, a sort pedig a közép-európai egyetemeket felölelő CEEPUS, az üzleti és közgazdasági képzésekre koncentráló CEMS, valamint az amerikai egyetemeket célzó Kellner követi.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01