SZTE magazin

Az SZTE több mint 400 partneregyetemmel épített ki kapcsolatot

Egyetemistaként idegen nyelven is kell tanulni és publikálni, ösztöndíjasként kell külföldi tapasztalatot gyűjteni! – javasolja Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora a fiataloknak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A végzés után 3-4 évvel jutottam először külföldre, de már majdnem későn” – emlékezett első tanulmányútjára Szabó Gábor. A szegedi József Attila Tudományegyetem szerzett fizika szakos diplomát a Szegedi Tudományegyetem mai rektora. Az SZTE külföldi ösztöndíjra pályázó hallgatói előtt is elmondta: friss diplomásként külföldön járva találkozott olyan 40-es éveiben járó tudóssal, aki a Szovjetunióból érkezett, és először kapott lehetőséget arra, hogy megmérje magát külföldi közegben. Ám hiába volt felkészült kutató a szakterületén, a negyedik ikszen túl már nem tudta megmutatni magát az értékei szerint, mert nem rendelkezett megfelelő idegen nyelvi és módszertani tapasztalatokkal.

 

  Prezentálni és vitázni

„Fontos, hogy a hallgatóink tudjanak tájékozódni a világban, legyen használható nyelvtudásuk, amelynek segítségével nem csupán prezentálni tudnak, de érhetően, világosan vitázni is. Ha valakiben mindezek a készségek nincsenek meg, akkor hátrányt fog szenvedni a munkaerőpiacon” – vélekedett Szabó Gábor.

Az idegen nyelvű publikálás, tudományos kommunikáció alapfeltétele abban a nemzetközi felsőoktatási térben, ahova Magyarország Kiváló Kutatóegyeteme címet elnyert Szegedi Tudományegyetem és polgárai tartoznak. Tény, a közoktatásból egyre több nyelvvizsga bizonyítvánnyal is rendelkező fiatal érkezik a szegedi egyetemre. Ennek ellenére az idegen nyelvi képzésben, a nyelvvizsga megszerzésében támogatást nyújt hallgatóinak az universitas. Az SZTE Idegennyelvi Kommunikációs Intézete az angol, német, francia, orosz, spanyol, olasz nyelven kívül, igény szerint, latint, románt is oktat. Sőt: az intézet maga is szervez nyelvvizsgákat, hiszen oktatói öt különböző nyelvvizsga rendszer vizsgáztatói is. Az SZTE kapcsolatai bővítésével hozta létre a Konfuciusz Intézetét, ahol a kínai kultúra megismerésére és a kínai nyelv tanulására nyitott kaput.

„A külföldi ösztöndíj révén megszerezhető tudás és tapasztalat ugyanolyan fontos, mint a szakmai tudás” – hangsúlyozta a rektor. Az SZTE hallgatóit, oktatóit, kutatóit és az adminisztratív munkatársakat is biztatta, hogy pályázzanak! E téren már eddig is szép eredményeket ért el az SZTE. Például nagyon sikeres itt a Campus Hungary program: tavaly a Szegedi Tudományegyetemen 800 külföldi ösztöndíjat realizáltak az intézmény hallgatói, oktatói és nem oktató munkatársai. „Az értelmiségi pályát választók számára elengedhetetlen, hogy legyenek olyan készségeik, amelyekkel idegen kultúrában is tudnak élni, boldogulni. Ha ezeket elsajátítják, azzal az önbecsülésük is nőni fog.”

 

  Újragombolt Erasmus

A nemzetközi mobilitás további növekedéséhez megfelelő alap az SZTE kiterjedt és folyamatosan bővülő nemzetközi kapcsolathálója. „A Szegedi Tudományegyetem 16 éve tagja az Erasmus programnak, mely idő alatt több mint 400 partneregyetemmel épített ki kapcsolatot.” Ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy „az Európai Unió az Erasmus programot teljesen újragombolta”. Az EU újonnan induló „Erasmus+” programjának egyik újítása, hogy az oktatás mellett az ifjúsági és sport területet is magába foglalja.

A rektor kiemelte: az új pályázati lehetőségek és az évek óta bevált formájú ösztöndíjak elnyeréséhez is biztos iránytűt és minden lehetséges segítséget megad az SZTE Nemzetközi Mobilitási Irodája – a Szegedről tanulni utazó és a külföldről ide érkező hallgatóknak egyaránt. E munka eredményességét érzékelteti, hogy a 2013-2014-es tanév első szemeszterében 195 erasmusos hallgató tanult itt, a tavaszi szemeszterben pedig 167 hallgató kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait az universitas valamely karán.

 

Toplista és akkreditáció

„Hazajönni legalább olyan jó érzés, mint külföldre utazni” – osztotta meg ösztöndíjas tapasztalatát Szabó Gábor. A rektor az SZTE nemzetközi vonzerejét is tovább kívánja növelni. „A képzés nemzetköziesítése az egyik kiemelt stratégiai célja a szegedi egyetemnek”. A „nemzetköziesedésben” elért eredmények egyik mérőeszköze a különböző nemzetközi felsőoktatási rangsorokban megszerzett helyezés. A nemzetközi toplistákra való odafigyelés mellett azonban a másik, a nemzetközileg elfogadott külső akkreditációs eszközökkel történő megmérettetést is fontosnak tartja az SZTE rektora.

 

Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019klinika_magazin_2019_osz