A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának épülete 2014. február 13-án ösztöndíjas börzének és oktatói információs napnak adott otthont, amelynek fókuszpontjában a 2020-ig tartó Erasmus+ program állt. Az eseménydús napról a program egyik főszervezőjével, Balogné Molnár Gabriellával, az SZTE Nemzetközi Mobilitási Iroda vezetőjével beszélgettünk.
A cél: egyszerűsíteni
„A nap folyamán tartottam egy előadást, melyben átfogó képet adtam azokról a nemzetközi mobilitási programokról, melyek keretében a Szegedi Tudományegyetem hallgatói, oktatói és munkatársai külföldi ösztöndíjakat vehetnek igénybe” – kezdte az összefoglalóját az SZTE Nemzetközi Mobilitási Iroda vezetője. „Ezzel ösztönözni kívántuk a hallgatóságot a partneregyetemeken történő tapasztalatszerzésre, hasznos gyakorlatok elsajátítására” – tette hozzá. Az igazgatónő elmondása szerint az SZTE több mint 400 partneregyetemmel áll szerződésben. Ezek a szerződések alapján valósulnak meg a mobilitások, és írják ki a pályázati felhívásokat az egyetemen. Az Erasmus esetében ez számokra lebontva a következőképpen fest: 1998–2013 között összesen 3603 hallgató folytatott tanulmányokat valamely külföldi felsőoktatási intézményben, és 1348 hallgatót fogadott az egyetem. Az oktatókat tekintve 1684 fő utazott külföldre, míg a Szegedi Tudományegyetem 758 főt fogadott.
„Az Erasmus mellett a Campus Hungary programjáról is szó esett, amely az elmúlt évben indult, így igen újnak számít. Ennek a keretében 907 pályázatot küldtek be az egyetemről, és a 87 százalékuk, azaz 787 pályázat nyert is. Ez egy igen kiemelkedő eredmény” – vázolta az eddigi számokat Balogné Molnár Gabriella.
Az elmúlt évek sikerei mellett a szervezők nem feledkeztek meg a jelenről sem, vagyis hogy 2014-ben milyen új lehetőségek és változások várják a külföldre pályázókat. „A Campus Hungary e tekintetben is fontos tényezőnek számít, ám ami igazán hangsúlyos, azaz Európai Unió Erasmus+ programja, amely magába integrálta az eddig létező, felsőoktatáshoz kapcsolódó kezdeményezéseket, egyfajta szinergiát hozva így létre. Ezzel többek közt a pályázás megkönnyítése, a pénzügyi-technikai elszámolás egyszerűsítése a cél” – tudtuk meg.
Nem csak fiataloknak
A Szegedi Tudományegyetemen tartott programsorozat – amely Tempus Közalapítvány és az SZTE Nemzetközi Mobilitás Iroda társszervezésében valósult meg – immár harmadik alkalommal várta a külföld iránt érdeklődők tömegét. Az eddigiekhez képest újdonság volt, hogy nem csak a hallgatók számára nyújtottak információt. A délelőtt során főként a fiatalokat igyekeztek megszólítani, ám a déltől kettőig tartott előadásokkal a szervezők igyekeztek az oktatók felé is nyitni.
„Az Erasmus+ összetettségéből kifolyólag igyekeztünk hangsúlyt fektetni az információmegosztás fontosságára, és felvonultatni a pályázati lehetőségek gazdagságát” – utalt a főbb célkitűzésekre a Nemzetközi Mobilitási Iroda vezetője, majd röviden ismertette a délután eseményeit. „Dobos Gábor, a Campus Hungary pécsi csoportjának vezetője összefoglalta mindazokat a lehetőségeket, amelyeket nemcsak az Erasmus+, de a Campus Hungary, a Tempus Program, az EGT Alap nyújtani tud. Utána pedig két prezentációt hallgathattak meg a jelen lévő oktatók. Felföldi László, az SZTE Bölcsészettudományi Kar néprajzi tanszékének munkatársa a Choreomundus nevezetű programot mutatta be, melynek középpontjában a tánc mint közösségi tudás és társadalmi gyakorlat állt. A következő prezentációban Horváth József, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja a másik sikeresen folyó Tempus projektet ismertette, melynek keretein belül a balkáni egyetemeken új mezőgazdasági szakokat hoztak létre, fejlesztették az oktatási-kutatási struktúrát, és tanulmányutakat szerveztek a régióba” – foglalta össze Balogné Molnár Gabriella.
Megéri utazni
„Fontos, hogy a fiatalok megmérettessék magukat külföldön, és más kultúrákat, más pedagógiai módszereket is megismerjenek” – jelentette ki a Nemzetközi Mobilitási Iroda vezetője annak kapcsán, hogy miért érdemes igénybe venni a külföldi ösztöndíjakat. „Más közegben toleranciát tanulhatnak, és a karrierjük szempontjából sem mellékes, hogy milyen képességekkel és készségekkel vértezik fel magukat a tanulmányútjaik során. Mi látjuk a hazatérő hallgatókon, hogy nemcsak a tanulmányaikat abszolválják sikeresen, de ezzel együtt megnő az önbizalmuk és önállóságuk is. A tapasztalataikat beépíthetik a tanulmányaikba, megtanulnak csapatban dolgozni, és más szempontok érvényesítésére is képessé válnak” – sorolta a külföldi ösztöndíjak nyújtotta pozitívumokat Balogné Molnár Gabriella, rámutatva, hogy egy más országok meglátogatása nemcsak egy életre szóló kaland, de konkrét haszonnal is kecsegtet.
Őszi Tamás