„A matematika miként jelenik meg a médiában? Miként lehet a matematika tanulás iránti kedvet felkelteni?” – kérdezi Mécs Anna újságíróként és PhD-hallgatóként is. Az SZTE doktoranduszhallgatója szerint a média is motivációs eszköz lehet – például arra, hogy a diákokat matektanulásra ösztönözze.

„Sikk nem jó matekosnak lenni” – állapította meg Mécs Anna. „A jéghegy csúcsa, amit a a magyar diákok természettudományos ismereteinek romló átlagáról a PISA-felmérés mutat.” Miközben a magyar matematikusok tudományáguk legjobbjai – legutóbb Szemerédi Endre nyerte el a matematikusok Nobel-díjának is nevezett Abel-díjat –, addig az iskolában a diákok többsége utálja a számtant, az átlagember pedig nem képes még a saját pénzügyeit sem menedzselni. „Azt tapasztaltam, hogy mind a matematikusok, mind az olvasók nyitottak a matematikáról szóló cikkek iránt” – jelentette ki a Campus Hungary program alumni találkozóján. Elmesélte: ösztöndíjasként a matematika és a természettudomány tanítási módszereiről tájékozódott az Utrechti Egyetem nyári kurzusán Az ott hallottak alapján még mélyebbre ás: most – ugyancsak Campus Hungary-támogatással – Amszterdamban vizsgálja fél éven át, hogy a tanulási környezet miként befolyásolja a tehetséges diákok motivációját és teljesítményét a matematika tanulásában? Alkalma lesz ellátogatni Amszterdamban egy Steve Jobs-iskolába, ahol táblagépekkel támogatott oktatási kísérletet folytatnak.

„Mikor megkérdezték az átlagos médiafogyasztókat, milyen témákat követnek a napi hírekben, akkor a válaszokból kiderült, hogy elsősorban a sporteseményeket, aztán a celeb- és sztárpletykákat, majd a politikát, de a tudományos téma is érdekli az olvasót, rádióhallgatót és tévénézőt” – idézte egy kommunikációval kapcsolatos vizsgálat eredményét Mécs Anna. A Szegedi Tudományegyetem doktorandusza elárulta, nem átlagos érdeklődési körét követve kapcsolta össze a matematikatudományt a kommunikációval tanulmányaiban.

Hogyan lehet és miért kell a matematikáról hétköznapi nyelven írni? „A matematikai eredmények legtöbbje nagyon bonyolult technikailag, és olyan szintű absztrakció szükséges a megértéséhez, amely csak az adott szűk terület kutatóinak adatik meg. Viszont az alapvető kérdésfeltevések érdekesek lehetnek: például hogy egy-egy probléma megoldásához miként használnak modelleket a matematikusok, miként egyszerűsítik a kérdést, milyen trükkök, analógiák segíthetik a munkájukat, hogyan születnek új területek. Mert bár a matematikusok legtöbbször absztrakt térben mozognak, mégis az általuk használt problémamegoldás és a gondolkodás képességének a fejlesztése segíthet a hétköznapok problémáinak átlátásában, megértésében” – magyarázta a Campus Hungary program alumni találkozójára készült kiadvány számára adott interjúban. Az SZTE PhD-hallgatója szerint „meg kell változtatni a matematikáról kialakult tévképzetet: miszerint az egy száraz, unalmas, lezárt diszciplina. Meg kell mutatni, hogy épp ellenkezőleg: a matematikai kutatáshoz kreativitás és innováció kell”.

Blogbeli beszélgetések

Vizsgálata tárgyáról saját CSANNA blogjában is ír Mécs Anna. Ott úgy mutatkozik be „inkább szavakban, súlyozás és koherencia nélkül”, hogy „matematika, magyar, újságírás, tanítás, tudománykommunikáció, önkénteskedés, önismeret, drámajáték, egyetem, szerkesztés, kapcsolatok (bármi és bármi között), csapatmunka, szavak…” Teljes mondatokban pedig azt árulja el magáról, hogy „A LaFemme magazin 50 tehetséges magyar fiatal különkiadásában Eszmecsere a tudományról című cikkben mutattak be. Az ELTE online interjúja Egy tollforgató matematikus címmel jelent meg velem (bár nem vagyok matematikus).” Aztán vagy száz kérdés-feleletre épülő beszélgetés következik: az Élet és Tudományban, a HVG online kiadásában megjelent és a Rádió Q-ban elhangzó interjúit adja közre Mécs Anna „portréblogja”. A hazai matematikusok között a szegedi matematikai iskola képviselőivel készült interjút is olvashatunk. „A matematika tanítás módszertanának oktatásában is jeleskedik a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete” – válaszolta arra a kérdésünkre Mécs Anna, hogy miért épp az SZTE doktori iskolájának hallgatója.