A Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának ajánlása a sclerosis multiplex kezelései és a COVID-19 vakcinációval kapcsolatban a Brit Sclerosis Multiplex Társaság tanácsadói testületének állásfoglalása alapján

A Brit Sclerosis Multiplex társaság tanácsadói testüoletének állásfoglalása alapján ajánlást adott ki a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának Sclerosis Multiplex csoportja a COVID-19 vakcinációval kapcsolatban sclerosis multiplex betegek számára.

Általános kockázatok

 

A vakcinák hatásmechanizmusa, valamint a más oltóanyagokkal kapcsolatos korábbi vizsgálatai alapján a rendelkezésre álló COVID-19 vakcinák valószínűleg nem súlyosbítják a sclerosis multiplex tüneteit, nem okoznak állapotrosszabbodást és nem rontják a betegségmódosító kezelések hatékonyságát. Nincs okunk feltételezni, hogy bármelyik COVID-19 vakcina veszélyes lenne a sclerosis multiplexben szenvedő betegekre, beleértve azokat is akik immunszuprimáló kezelésben részesülnek.

 

A jelenleg rendelkezésre álló COVID-19 vakcinák egyike sem tartalmaz élő, fertőzőképes vírust, ezért biztonságosak a betegségmódosító kezelésben részesülő betegek számára is.

 

A sclerosis multiplexben használatos betegségmódosító kezelések és a COVID-19 vakcina hatékonysága

 

Egyes betegségmódosító gyógyszerek csökkenthetik a vakcinák hatékonyságát, mert megakadályozzák az immunrendszert abban, hogy teljes immunválaszt alakítson ki a vakcinára. Ezért a COVID-19 vakcinák kevésbé hatékonyak lehetnek azon betegeknél, akik nemrégiben kaptak vagy jelenleg részesülnek betegségmódosító kezelésben.

Általában igaz, hogy nem tanácsos jelentősen megváltoztatni a sclerosis multiplex kezelését az oltások hatékonyságának növelése reményében, mert a lehetséges kár meghaladja a lehetséges hasznot. Még a csökkent válasz is valószínűleg jobb, mint a semmi, ezért még akkor is érdemes beoltatnia magát, ha ezekben a kezelésekben részesül.

 

 

Az alábbiakban az néhány betegségmódosító kezelés és a COVID-19 vakcinákkal kapcsolatos információkat foglaljuk össze:

 

Ocrelizumab (Ocrevus), fingolimod (Gilenya) és rituximab (Mabthera)

 

Az okrelizumab (Ocrevus) akár 50% -kal is csökkentheti egyes oltásokra adott választ. Előnyös lehet késleltetni az első ocrelizumab-kezelést az védettség megszerzése érdekében. Általában korlátozott haszna lenne egy második vagy harmadik kúra elhalasztásának az oltáshatékonyság növelése reményében. Hasonló tanácsok adhatók rituximab kezelés esetén. Szintén csökkent oltási hatékonyság várható a fingolimod (Gilenya) esetében. Általánosságban nem tanácsos abbahagyni ezeket a kezeléseket az oltóanyagra adott immunválasz fokozása érdekében.

 

Alemtuzumab (Lemtrada) és kladribin (Mavenclad)

 

Az alemtuzumab (Lemtrada) kezelés után csökkenhet a vakcinára adott válasz, ezért ajánlatos az infúzió után 3 hónapot várni a vakcinációval.

A kladribin (Mavenclad) kezelés esetén az oltóanyagra adott válasz csökkent lehet, és ajánlatos 3 hónapot várni egy kúra után, mielőtt vakcinációt kapna.

Megjegyezzük, hogy az alemtuzumab vagy a kladribin második kúráját általában 12 hónap elteltével adják be, de ezt biztonságosan több hónapig el lehet halasztani, anélkül, hogy aggódnunk kellene a betegség aktivitásának fellángolása miatt. Ez lehetővé tesz bizonyos rugalmasságot vakcináció ütemezéséhez.

 

A kezelések megkezdésének a késleltetése

 

Ha fent említett mind a négy kezelés (ocrelizumab, fingolimod, alemtuzumab és kladribin) valamelyikét tervezik elindítani, akkor beszélje meg kezelőorvosával, hogy érdemes-e várni az oltásig. Ennek a stratégiának a kockázatai az Ön egyedi esetétől, a betegség aktivitásától és a vakcina elérhetőségétől függnek.

 

Haemopoetikus őssejt transzplantáció (A nemzetközi irányelvek szerint nem javasolt kezelés)

 

A hematopoietikus őssejt-transzplantáció valószínűleg csökkenti a vakcinára adott választ. A kezelés után legalább 6 hónapot érdemes várni a vakcinációval.

 

Egyéb betegségmódosító kezelések

 

Nincs okunk azt hinni, hogy a többi betegségmódosító kezelés csökkenteni fogja a vakcinák hatékonyságát. Ez magában foglalja a glatiramer-acetátot (Copaxone), a teriflunomidot (Aubagio), a dimetil-fumarátot (Tecfidera), a béta-interferonokat (Avonex, Betaferon, Rebif) és a natalizumabot (Tysabri).

 

Egyéb fontos információk

 

A jelenlegi vakcinák mind 2 adagot igényelnek a teljes hatás kifejlődéséhez. Az egyes betegségmódosító kezelések (például okrelizumab, kladribin vagy alemtuzumab) esetében az kezelőorvosa tud tanácsot adni a megfelelő időzítéssel kapcsolatban. Orvosa javasolhatja, hogy várja meg a második oltásadagot a további betegségmódosító kezelés előtt - vagy folytassa a kezelést egyetlen oltásadag után (késleltetve a másodikat).

 

Legalább 7 napos szünetet kell hagynia az influenza elleni védőoltás és a COVID-19 védőoltás között.

 

Amíg többet nem tudunk a vakcináról, addig mindenkinek, aki sclerosis multiplexben szenved, továbbra is követnie kell a hatósági tanácsokat a COVID-19 fertőzés és annak továbbadásának kockázatának csökkentése érdekében, még akkor is, ha kapott védőoltás a COVID-19 ellen. A rizikócsoportba tartozóknak továbbra is meg kell tenniük minden óvintézkedést annak érdekében, hogy elkerüljék a fertőzést.

 

Különösen hangsúlyozzuk, hogy az oltás után időbe telik az immunitás elérése, ezért alapvető fontosságú az óvintézkedések fenntartása az oltás után is. A Pfizer-BioNTech vakcina első adagja után körülbelül 28 nap szükséges valamennyi védettség kialakulásához. A legerősebb védettség két adaggal érhető el, de jelentős védelmet nyújt már az első adag is.

 

Mindenki kockázata más és más, valamint az oltás hatékonysága és a fertőzésveszély egyéni körülményektől függ. Kérjük, keresse meg kezelőorvosát, ha további kérdése merül fel. Felhívjuk a figyelmét, hogy a vakcináció megszervezésében a jelenleg érvényes oltási terv szerint kezelőorvosa nem tud segíteni.

 

Sok mindent még nem tudunk ezeknek a vakcináknak az sclerosis multiplex betegségmódosító kezelések kölcsönhatásairól. Tudjuk, hogy a döntés nehéz lehet, de reméljük, hogy a fenti tájékoztató segítségére volt a jó döntés meghozatalában. Csapatunk folyamatosan felülvizsgálja az útmutatásokat, adatokat és információkat, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy betegeinket folyamatosan tájékoztassuk.

 

  

Prof. Dr. Klivényi Péter

tanszékvezető egyetemi tanár

 

Dr. Bencsik Krisztina

egyetemi docens

 

Dr. Kincses Zsigmond Tamás

egyetemi docens


Dr. Vécsei László

egyetemi tanár


Dr. Füvesi Judit

egyetemi adjunktus


Dr. Rajda Cecília

egyetemi docens


Dr. Fricska-Nagy Zsanett

egyetemi adjunktus

 

Dr. Sandi Dániel

egyetemi tanársegéd

 

A Britt Sclerosis Multiplex Társaság állásfoglalása

Szeged, 2021.01.10