„Tiszta hangok – Vántus István saját hangrendszerére támaszkodó műelemzéseinek vizsgálata”, In Dombi Józsefné (szerk.) 80 év a zenei nevelés szolgálatában. Tanulmánykötet, Szeged: SZTE JGYPK Ének-zene Tanszék, 2009. 60–68.
A hit zenei szimbólumai Liszt: Christus és Brahms: Német requiem című művében”. In Barna Gábor (szerk.) Érzékek és vallás.Bibliotheca Religionis Popularis Szegediensis 22 (2009): 101–112.
Henry Purcell hatása Vántus István művészetére”. In Dombi Józsefné (szerk.) Évfordulós zeneszerzők. Szeged: SZTE JGYPK Ének-zene Tanszék, 2010. 60–68.
„Harangszó – A pentatónia Vántus István művészetében” Magyar zene XLIX/2 (2011. május): 219–231.
„Der goldene Sarg – Die Oper des »Debussys der Theißgegend« im Spiegel ihres Tonsystems“ Studia UBB Musica, Vol. LVI (2011. december): 161–187.
„A nemzeti identitás zenei jelrendszere a 19. századi magyaros zenében”. In Szirmai Éva, Újvári Edit (szerk.) Az identitás szemiotikája. Tanulmányok. Szeged: SZTE JGYPK, 2011. 150–162.
„Álom és játék Vántus István művészetében”. Szegedtől Szegedig 15 (2012): 357–366.
„Egy 25 éves mű – Vántus István: Gemma”.Szegedtől Szegedig 16 (2013): 370–379.
„Valaki hí téged. Vántus István és Weöres Sándor”. Szegedtől Szegedig 17 (2015): 360–370.
„Vántus István: Gemma – egy zenei önarckép.” Parlando 2015/6
„Tiszta hangok.” Vántus István élete és műve. Szeged: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2015.