domokos_laszlo

Második generációs bioüzemanyagok: van-e élet az első generáció után? - előadás összefoglaló

Mikortól fogunk kizárólag elektromos autókkal járni? Van-e értelme bioüzemanyagok előállításával foglalkozni a 2015-ös párizsi „UN Climate Change” konferencia után? Mekkora az esélyünk arra, hogy bioüzemanyagokat használva lelassítsuk a globális felmelegedés ütemét? Mi a különbség az első és második generációs bioüzemanyagok között és miért fontos ez?


Az emberiség energiafelhasználása az elmúlt évezredben folyamatosan növekedett. A modern világ kialakulása, a népsűrűség növekedése, az iskolázottság és jogrendszer elterjedése, a technológiai fejlődés elképzelhetetlen lett volna a fosszílis energiahordozók globális méretű kiaknázása nélkül. Energia éhségünk előre láthatólag tovább fog növekedni a következő száz évben is, egyre növekvő hatást gyakorolva hosszútávú fennmaradásunk esélyeire is.




Az elmúlt három évszázad alatt gyökeresen megváltoztak a preferenciák az elsődleges energiforrások és azok felhasználási módjaival kapcsolatban. Mindezen változások és a mérnöki fejlesztések ellenére az összes energiahordozó, a napelemek és a nukleáris technológia kivételével, több mint ezer éves múltra tekint vissza.

Az energia ipar hagyományosan lassú technológiai fejlődése azonban felgyorsult az elmúlt két évtizedben. Az előadás során, egy rövid vállalati leírást követően, áttekintjük az energia ipar évszázados trendjeit és a bioüzemanyagok terén lezajló technológiai fejlődés jelenlegi állását, különös figyelmet fordítva a második generációs bioüzemanyagokban rejlő lehetőségekre. Az előadás részletesebben kitér majd a Shell/CRI Catalyst IH2 technológiájára, amely megoldást kínál a második generációs bioüzemanyagok széles körű elterjedésének legfőbb akadályaira.