A daganatos betegségek a vezető halálokhoz tartoznak, 2024-ben várhatóan 19 millió embert fog érinteni a rák világszerte. Az immunterápia előretörése mellett az új kemoterápiás szerek fejlesztése még mindig nagyon fontos feladat. A kutatások olyan vegyületek előállítására irányulnak, melyek hatékonyabbak, de sokkal jobban tolerálható mellékhatásokat okoznak, mint a gyógyászatban jelenleg használt hatóanyagok. A kemoterápiás kezelések közel 50%-ánál használnak platinatartalmú vegyületeket önállóan vagy más gyógyszerrel kombinálva. Az alkalmazásukat sokszor korlátozó súlyos mellékhatások és a kialakuló rezisztencia miatt az utóbbi évtizedekben egyre több platinától eltérő fémvegyület kifejlesztésére is sor került, pl. több ruténiumkomplex is klinikai vizsgálatokba jutott ígéretes alternatívát kínálva. Azonban a fémvegyületek jelentős változásokon mennek keresztül az emberi szervezetben a hatás helyszínéhez való megérkezésük előtt, ami megnehezíti a hatásmechanizmusuk megértését. Emiatt az új gyógyszerhatóanyagok racionális fejlesztési és optimalizálási folyamata egyértelműen igényli, hogy egy rákellenes fémvegyület oldatbeli viselkedéséről és farmakokinetikai tulajdonságairól minél többet tudjunk meg. Az előadásban bemutatásra kerülnek a gyógyászatban jelenleg alkalmazott fémtartalmú kemoterápiás szerek, valamint az újabb fejlesztések irányai és eredményei egy oldatkémikus szemén keresztül.
Dr. Enyedy Éva Anna |
Dr. Enyedy Éva Anna vegyész, az SZTE TTIK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi docense. 1975-ben Vásárosnaményban született, egyetemi diplomáját és PhD fokozatát a Debreceni Egyetemen szerezte. Két évet töltött posztdoktorként Lisszabonban, majd 2005-től kezdett el a Szegedi Tudományegyetem Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoportjában először OTKA posztdoktori ösztöndíjasként dolgozni. 2019-ben a Lendület Program nyerteseként megalapíthatta az MTA-SZTE Funkcionális Fémkomplexek Kutatócsoportot. Tudományos munkája során biológiailag aktív, elsősorban rákellenes fémkomplexek oldatkémiáját és farmakokinetikai viselkedésüket befolyásoló tulajdonságaikat vizsgálja. Tudományos és oktatói tevékenységét a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért díjjal, Bolyai Plakettel, Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjjal, az SZTE-TTIK Kari Tudományos díjával és Mestertanár Aranyéremmel ismerték el. Rendszeresen meghívott vendégoktatója a Bécsi Egyetem Kémia Karának. 94 tudományos közlemény társszerzője, melyek összesített hatástényezője 324. Független hivatkozásainak száma több, mint 1400; Hirsch indexe 25. Két gyermek édesanyja.